Kérek még.
Szöveges ítélet
Csak a sikk gyerekek.
3 hete vettem a kocsit, előtte hónapokig szemeztem vele.
Úgy hoztam el, hogy egy métert nem mentem vele. Hosszú az út még Berényig, mondtam. Az első kilométerek durván lekötötték a figyelmem. Előttem 6 műszer, melyből az olajhőfok nem működik (remélem). Nem is melegszik be csak olyan 75 fok környékéig - kb. 12 km után. 40-nel zúztam a falvakban, 60-nal országúton - ez úton is elnézést. Katinka jött mögöttem, majd 25 km után megálltunk pihenni. Ki kellett mozogni az örömöt, le is nyomtunk egy hot-dogot. Aztán zsa haza. Így mentünk 150 km-t huzira, egy ismeretlen autóval.
Ami feltűnt, hogy ha 110-zel esek be abba a kanyarba, amibe mindenki más 80-nal, akkor még unatkozok. Stabilnak mondom.
A motor kéken füstöl, főleg hidegen. Melegen inkább csak nagy gázra. Bármi is lehet, de én bizakodó vagyok, talán csak szelepszár-szimmering.
A váltó pontos, imádom kapcsolgatni. Viszont baromi rövid a diffi. Háromféle diffivel szerelték a dízel Cromákat, ez a legrövidebb. 110-nél 2500-at forog.
Nincs szétrohadva sem, a bal küszöb elejét kell majd javítani, meg néhány folt a tetőn, csomagtérajtón (újra lett fényezve).
2 hete olajat cseréltem rajta, így bekéredzkedtem a szomszéd Marikáékhoz. Nem kis meglepetésemre 5 liter olaj ment bele (Castrol Magnatec 10w-40), plusz vettem még egy litert tartalékba. Persze szűrőt is cseréltem, naná hogy két méret van és én a kisebbet vettem. Másnap telefon a Lángnak, rendelni kell. Megjött a boroshordó, azzal együtt cseréltem az olajat.
A légszűrő meg akkora mint egy Vosztok teste, kell neki a levegő na.
Megejtettem még egy nagyon fontos tuningot, bekerült a Vaníliás Wunderbaum.
2017.11.08.
A múltkor a Kékestetőn úgy gondolta, ő most itt nem indul be. Felfelé toltam neki, talán lecsúszott valami kábel. Megjártuk a betonhideg Kékest, a kilátót persze megint zárva találtuk. Október 23-a volt. Sebaj, legalább az étterem nyitva lesz. Lesz a fityiszt, 5-kor minden bezár. Röhej.
Bánatunkban lesétáltunk a kocsihoz, vacogva beülünk. Kulcsot fordítom, semmi. De egyáltalán semmi, meg se nyikkan az önindító, pedig volt vagy 5 fok. Kicsi már pattant is ki, hogy belöki. Persze orral előre álltam meg, de oda se neki. Kiengedtem a kéziféket, hátragurultam. Irányba állítottam az orrát, na most lökd meg! Ráengedtem a kuplungot és nézz oda! Klany-klany-klany.
Lementünk Mátraházára benyomni egy lángost, utána pöcc-röff.
Mértem fogyasztást is. Egzaktul: 1070 km a lámpa felvillanásáig, 1310 km egy tankkal. Nem rossz. Még egy ilyen és átjavítom a fogyasztást lent.
Még mindig bitang kényelmes, ebben a v6-os bőrbelseje van. Fekete, mmmmm. És elektromos előre-hátra, fel-le, de még a támla is. És deréktámaszos. Na jó abbahagyom, mielőtt a német autó-fanok fejükre csapják az ajtót.
Elvileg fűthető is, gyakorlatilag nem, asszem télire beszerzek néhány párnát.
Voltunk vele Szolnokon autóstalin, hát nem egy feltűnő jelenség. Senki nem nézte meg. De nekem akkor is gyönyörű.
Került bele egy motor-előmelegítő, hogy ne gyűrűtöréssel indítsam a téli reggeleket. Szuperül működik, indítás előtt meleg a hengerfej. És első fordulatra indul, pedig már csak 5-6 fokok vannak vagy annyi se.
Miért is jó ez? A 0 °C-os olajat 4x annyi munkával forgatja meg a motor, mint az 50 °C-osat.
A kevesebb munka kevesbé terheli az önindítót, és az akksi se vesz föl 1000 Ampert. A kopás a töredékére csökken, nem áll fenn a gyűrűtörés vagy a hengerfejrepedés veszélye.
És kevesebbet fogyaszt.
Alkalmam volt összekóstolni VW-ék 1.9 TDI-jével (Beetle). Érdekes, hogy a két tök ugyanolyan felépítésű motor mennyire más karakter. Tűz és víz a kettő. A Croma a tűz. 1500-tól megindul, a gázra pedig azonnal reagál (Opelék C20NE-je sehol nincs gázreakcióban). A VW meg, ha lenyomom a pedált, épp hogy megrezdül.
A Crománál fokozatosan épül fel a teljesítmény, a VW viszont...
Pesten volt, hogy kaptam egy sárgát (lámpát), erre nyomtam egy padlót. SEMMI nem történt, számoltam 3-ig, majd megindult, de addigra már...
Cserébe 2500-tól nagyot lép, lehet vele szépen előzni, 4500-ig simán elforog.
A Croma összességében gyengébb, de sokkal jobb vezetni.
Most nézek téligumikat, erős a dilemma. Vennék én négy ropogós Nokiant, de lemezfelni is kell, plusz centrírozni stb. Használt gumi lesz ebből.
2017.11.17.
Miközben a Tesla bemutatta az új sportkocsiját, én inkább kicseréltem a kalaptartót a Cromában.
Az úgy volt, hogy valaki hirdetett bontásra egy Cromát. Hol máshol, mint Békéscsabán. Ez a város a Cromák Mekkája, tudniillik ott vettem az autót, és ha jól tudom a Digó Limó-s kolléga is. Na szóval felhívtam az embert, aki egy kb. velem egykora születésű autószerelő. Én csak adagolót akartam venni, mire felröhögött. Én vagyok a 7., mondta. Az adagoló már nincs meg, nyilván kellett valakinek az 1.9 TDI-re. Lesújtóan sóhajtottam, ő viszont folytatta a beszélgetést.
Kíváncsiságból rákérdeztem, ugyan mennyit kérne ő a komplett motorért.
Lábjegyzet: korábban egy sajószentpéteri ürgét hívtam, aki 80-at kért volna a fűzött blokkért (!!), hengerfej nélkül - Álmodj, királylány!
Ezért lepett meg a csabai 55 ezres ajánlat, amit aztán 2 mondattal később lealkudott magának 45-re.
Szó szót követett, aminek a vége az lett, hogy péntek reggel nekiindultam egy nagy futóval le Csabára. Semmi különös, csak egy 150 km-es út, és még egy métert se vezettem futóval. Hál' Isten a szőlő már megerjedt így novemberre, úgyhogy masszív mazsolaszezon van az utakon. Innen is üdvözlöm az Opel Agila-s bácsit, aki Szolnok után 60-nal ment volna előttem ki tudja meddig. De volt olyan is hogy két autót előztem egyszerre.
Röhej, de meg se érzi a kocsi a futót.
Szóval betaláltam a zsákutcába, bemutatkozás, autódicsérés - nagyon jól esett. Egy fészer megpakolva Croma-alkatrészekkel, baszki. Olyan érzésem volt, hogy adok mindent, CSAK VIDD MÁR EL!
Hoztam egy motort, váltót, és gyakorlatilag mindent, ami nem a kasztnihoz tartozik, 50-ért. Van róla kép is, majd feltöltöm.
Visszajöttem, aztán zúzás le az Oldalbordámmal Krasznára.
Jó buli volt, vasárnap jöttünk vissza, megtankoltam a Cromát. Futóval 360km alatt evett meg 24 liter gázolajat.
Mivel nem pakoltam még ki belőle, a kocsi győztes katonaként hordozta magával elesett bajtársa tetemének darabjait.
Aztán a héten nem bírtam tovább, ki kellett mennem játszani a garázsba. Tudniillik régóta bökte a csőrömet hogy szétbarmolt kalaptartóm van. Mi a tüdőért kell buzi hangszórók miatt szétcsonkolni a parafa kalaptartót?!
Oda se neki, szétkaptam mint Foxi a lábtörlőt. Persze a másik barna, de legalább gyári. A madzagot úgy rögzíti, hogy egy lyukacsos műanyagdarab körül futtatja, majd arra jön rá egy nagyon szoros műanyag sapka, ami rászorítja. Na ezt a műanyag darabot te le nem szeded, de fel se rakod! Kb. 1,5 óra volt, míg sikerült a régiről áttenni az újra. Még Gianni ükanyja is csuklott.
2017.12.03.
Ezelőtt volt, hogy mentünk haza Picimmel, amikor Bükkábrányból kizuhanva látom hogy valami béna répa 80-nal megy a belső sávban. Már rajta volt az ujjam a fénykürtön, mikor jobbról egy figyelmeztető hang:
- Rendőr!
Na, akkor tán' mégse kéne levillogni. Mentem szépen mögötte, amikor vagy 3 km után felismerte a tényállást és lekotródott. Megelőztem, de nem mentem ki jobbra, mert a külső sáv a sztálingrádi csatának állít emléket. Fel nem tartottam senkit, elvégre itt az Isten háta mögött éjjel 11-kor max. egy eltévedt E.T. jöhet mögöttem. Meg a két fakabát, ugye.
Na több se kellett, felb*szta a kéket. Gyorshajtás, jobbra nem tartás, 10 ezer indoka van megbüntetni. Megaszart. Hogy akkor följelent - jelentsél, vakard meg.
Jó hangulatban elváltunk, most várom az idézést.
Kint már hull a fehér áldás, én meg autót szerelek. Miután a műszerfalon elég hektikusan világítottak a kis izzók, úgy döntöttem szétszedem és kicserélem őket. Levettem a kormányt, amihez nem kell speciális szerszám, csak egy 24-es krova és egy határozott rántás. Egész furán hangzik ez egy Opel után. Csavarokkal rögzül a duda is a kormánykerékhez.
Szóval kormány le, borítások le, a műszeregységet 5 db csavar rögzíti és már jön is ki.
Másnap elugrottam a boltba az izzóval, de mindenképp LED-est akartam venni.
Persze a műszeregységet nem raktam vissza, így egész meghökkentő volt a boltig kocsikázni.
A barkácsbolt elé valamiért most háttal álltam be - legnagyobb szerencsémre. Már induláskor is fura volt hogy nehezen indult be, mintha gyenge lenne az akksi. A bolt előtt pedig már egy kósza nyekkenésre sem futotta neki. Vártam az áldozatomra, mint lesben álló oroszlán a gazellára. Meg is jött két bajszos bácsi, megkértem, tolják már be a gépet. Emelkedőn felfelé is feltoltak, aztán jött a lejtő, egyesbe ráengedtem a kuplungot és máris kramm-kramm-kramm...
A lemerülésre az a teóriám, hogy mivel nem raktam vissza a műszeregységet, egy csomó csati szabadon maradt és elszöktek az elektronok.
A következő boltnál gondolkodtam, hogy otthagyom járó motorral a kocsit, de inkább nem kockáztattam. Így hát beálltam orral a lejtő irányába, és vártam a következő bácsit, aki most biciklivel volt. Korrekt volt, simán beindítottuk megint. Itt már kaptam jó kis LED-es műszerfalizzókat, meg Szofitákat a belső téri lámpákhoz. Raknám be az izzókat, naná hogy nem kompatibel - beleszorul a foglalatba. Aki kitalálta ezt, annak az édes apukája is ezt tehette volna. Sebaj, a donor műszeregységből került bele "új" izzó, most már a 160 fölötti részt is látom - nem mintha szükség lenne rá.
A beltéri világítás izzóit is kicseréltem LED-esre, iszonyatos technokrata feelingje van a kocsinak. Kicsinek is tetszik, olyan fénye van belül, mintha a már említett E.T.-ért jöttek volna hosszúujjú szülei.
Hogy teljes legyen az izzómánia, a múltkor vettem bele két vadiúj OSRAM Night Breaker-t, most már a torinói gyárig ellátok. A régiek elég fáradtak voltak, két gyertyát is felviaszolhattam volna a géptetőre, azzal se lettem volna visszább.
2018.04.15.
Eltelt egy fél év.
2017.12.19. volt az a bizonyos nap. Reggel megmentettük a Beetle-t, nem kapott naftát. Na, gyerünk, húzzuk be Oláhékhoz. 3 kötelet szakítottunk csak el, de sikerült. Aztán bevittem az exemet melóba. Hatvan előtt nem sokkal jött szembe egy gyökér aki úgy gondolta hogy neki jobb helye van az én sávomban, ő ugyanis előz. Már nem is dudáltam, csak lehúzódtam és fékeztem. Azóta minden napra jut egy ilyen.
Szabin voltam aznap. Apuért kellett mennem Győrbe, délután 1 körül indultam el. Pályán nyugisan mentem, 130-140-nel. Eszméletlenül hideg szél fújt, amikor kb. 50 km-rel Győr előtt megálltam. Szép pihenő volt, kiülős, teraszos résszel. Bementem egy szendvicsért, amire vártam vagy 20 percet. Halkan szólt a zene, míg majszoltam.
Aztán beültem, indítottam, hagytam járni egy fél percet, majd indulás. Mivel visszahűlt a motor, nem hajszoltam. 120-at mentem vele a külső sávban, mikor jött valami fura recsegés a műszerfalból. Megszoktam már az apró neszeket, de ez túl ütemes volt.
Rádió lehalkít.
Máig meglep, mennyire nyugodtan konstatáltam, hogy a motorból jön. Kuplung ki, a zaj elmúlik. Gázfröccs, tak-tak-tak-tak-tak-tak-tak...
Oh my God. Tudtam, hogy ez hosszú lesz. Hajtókarcsapágy.
Kiálltam a boxba, telefon apunak. Most vagy leállítom, és trélert hívok - már csak 36 km-re voltam Győrtől, vagy megpróbálok elevickélni odáig.
Maradt az evickélés. Hangosan kopog a motor, 90-nel száguldok, menekülök a kamionok elől és imádkozom.
Nagyon szemeztem egy kihajtóval, de nem mentem ki. Hiba volt. A kihajtó után végelgyengült a motor. 90-85-83-80...
Kinyomtam a kuplungot, éreztem, le fog állni. Adtam a gázfröccsöt, ne álljon le, de aztán hagytam.
16:30 körül járhatott az idő, mikor a Győr felé menők egy szép, kék Cromát láthattak elakadásjelzővel és világítással a leállósáv mellett, a füvön állni, miközben egy kukásmellényes csávó a pályán száguldó nyerges vontatóktól paranoid módon távol, a töltésen telefonál trélerért.
Hibalista
- Termosztát
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1991 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 209000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 8000 |
| Szerviztapasztalat | (1) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző autója? | Ascona | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (6.9/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan