Olasz minőség - magyar nepperbecsület
Szöveges ítélet
Első saját autóm volt, hirtelen kellett egy kocsi és volt rá kb. 400 ezer Forintom. Ennyiért klímásan más típust nem lehetett megvenni, a fenntartási költségek sem ígérkeztek magasnak, az 1.2-es FIRE kódnevű motornak is elég jó híre van, nem is alaptalanul.
Kezdeném azzal, hogy a felmerülő hibák egy része a gyártó, másik része az előző tulaj számlájára írható.
213.000 km-t mutatott a számláló amikor megvettem egy neppertől. Az autó törött volt, ezt tudtam, mert a nepper elmondta. Állítólag a haverjáé volt aki lámpánál belecsúszott egy álló autóba. Látszólag szépen ki volt javítva, a festés is minőséginek tűnt. Azért a pénzért az apróbb hibákat (pl. kárpit kopás) bőven elnéztem neki.
Az első probléma akkor jelentkezett, amikor másnap elvittem az autót a szerelőhöz a szokásos átnézésre, kopó-fogyó alkatrészek (összes szűrő, olaj, teljes vezérlés) cseréjére. Kiderült ugyanis, hogy a drága nepper és a haverja sokallták az eredeti alkatrészek árát (ami amúgy vicc kategória bármilyen más autóéhoz képest) és az első féktárcsákat a gyárinál kisebb átmérőjű, valószínűleg Lada gyártmányú darabokkal helyettesítették. Ezekre persze a betétek csak félig haraptak rá. Spórolhattak kb. 10-15 ezer Ft-ot és veszélyeztették más életét. Mindegy, kapott új gyári minőségű tárcsákat és betéteket ill. minden szükséges alkatrészt (vezérlés stb.) az autó.
Következő meglepetés akkor ért, amikor egy szép nyári estén az autómosóban éppen egy madárürüléknek látszó foltot szerettem volna lemosni a motorháztetőről, de a fehér pötty inkább csak egyre növekedett a mosás hatására. Kiderült, hogy bár a baleset után valóban jó minőségű festéket használtak a fényezéshez, az alapozás vagy a technológia nem stimmelhetett, mert innentől kezdve az autó eleje (motorháztető, lökhárító) fokozatosan ledobálta a festéket magáról. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az alapozó remekül fedte a lemezeket, így a probléma inkább esztétikai volt, nem jelent meg a rozsda. Nem úgy mint a küszöböknél, ami egyébként típushiba.
További típushibák:
- málló kilincsek részben a rossz minőségű anyagfelhasználás miatt,
- silány fényerejű első lámpák,
- akadozó/működésképtelen hátsó ablaktörlő a szerencsétlen villamos csatlakozó (rugóelőfeszítésű, szabadon álló réz csatlakozók a csomagtérajtó és a karosszéria között - rendkívül idióta, folyamatosan eloxidálódó megoldás) miatt,
- folyamatos elektromos problémák melyek eltűnnek/előjönnek, gyakran a külső hőmérséklet és páratartalom ill. a csillagok állása függvényében (pl. hirtelen kapituláló indexkapcsoló). Ide tartozik az autó egyik "extrájának", az automata klímának a panelje is, mely AUTO állásban néha nem tudta eldönteni, hogy milyen fordulaton járassa a ventilátort. Mikor eladtam, már csak a maximális hőmérsékletű fűtést volt hajlandó kapcsolni, még szerencse hogy tél volt. Nem ismeretlen a tulajdonosok előtt a bendix problémája sem. Ezt bármilyenre is cseréli ki az ember előbb-utóbb újra indítási gondjai lesznek.
Alig néhány hónap használat után aztán az egyik henger gyújtása elköszönt. Kimérve a kábel bizonyult ludasnak. A köteget csak egyben lehetett megvásárolni és ha már így alakult kapott egy új trafót is az autó, hátha az is kapott egy pofont.
A legsúlyosabb hibára csak ezek után derült fény. Az egyik reggeli indításkor meglehetősen hangos bugyborékoló hangot hallottam. Kiderült, hogy az autóból szivárog a hűtőfolyadék, mégpedig a 3-4. hengerekbe. A két henger közötti részen a a blokkból hiányzott egy kb. 5 Forintos átmérőjű, max 1mm mélységű darab. Hogy ezt mi okozta nem tudom, viszont a láng így remekül hozzáfért a tömítéshez, fokozatosan megette azt és végül elérte a hűtőfuratot. Nem maradt más csak a síkolás, de ehhez elvileg ki kellett volna venni a tömböt. Szerencsére a szerelő emlékezett rá, hogy van egy alternatív, igaz sokkal kényelmetlenebb megoldás is, ami elvileg működhet: Ledugózta a furatokat a fej nélküli tömbön, szerzett egy megfelelő érdességű lapos, kör keresztmetszetű köszörűkövet, kitöltött néhány liter gázolajat egy edénybe, majd a kollégájával nekiláttak puszta kézzel, gázolajba mártogatott kővel síkba hozni a tömböt. Egy délelőttjük ment rá, de a blokkal többé (legalábbis a nálam eltöltött kb. 15 ezer km erejéig) nem volt gond. Az olajat továbbra is csipegette, igaz nem 10/40-es hanem vékonyabb folyadékot használtam.
A fentiek alapján az autó összességében persze egy katasztrófa volt. A fenntartási költségek még rendben is lettek volna és az autó mind tudásban, mind pedig menetdinamikában teljes mértékben megfelelt az igényeimnek. De olyan szinten megbízhatatlan volt, hogy néha már azt mondtam magam fogom felgyújtani.
Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a hibák egy része a hanyag előző tulajdonos számlájára írható, mégis érdekes korképe ez annak az olasz autógyártásnak, mely az elmúlt évtizedek alatt sikeresen kivágta maga alatt a fát.
Amikor 2 év használat után eladtam egy közepesen felszerelt bicikli áráért egy pillanatra sem éreztem szomorúságot. Tudomásul vettem hogy ennyi pénzért némi balszerencsével ezt lehetett venni, és megfogadtam, hogy többé nem veszek olasz járművet.
Hibalista
- Hengerfej, elektronika, fűtés
Ide hordtam szervizbe
Maszek ismerős
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (6) | Évjárat | 2000 |
| Kényelem | (5) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 213000 |
| Megbízhatóság | (2) | Vezetett km | 30000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (4) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (4.5/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan