Megbízható, hű társ 2004 óta
Szöveges ítélet
Úgy döntöttem, megérdemli az autóm, hogy ennyi év hű szolgálat után leírjam részletes tapasztalataimat róla az eddig eltöltött hosszú idő távlatából.
Előzmény: 2001-ben új Corolla vásárlására került sor, ami sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Akkor mutatta be a Toyota az új VVT-i technikát és még friss konstrukcióként hagyott maga után bőven kivetni valót. (nem véletlenül cserélték bennük pl. garanciában a motorokat is) Édesapám autószerelő, így a több tucat megbízható Toyota ügyfélautó után vette meg bizakodva a család első új autójaként, de a bosszantó hibái miatt és a márkaszerviz hanyag hozzáállásának is köszönhetően még garanciális korában, nem egészen 2.5 évesen ment a háztól. 2004-ben így került hozzánk a Debreceni Daewoo Autóházból ez a gyönyörű Imperial Blue Nubira. Több megnézett, árban drágább kategóriatársa közül is ez tűnt a legszebbnek és legkomolyabbnak egy hosszabb próbakör után. Talán ha az akkor "Minőség varázsa" szlogennel illetett Toyota nem romlik el és nem kényszerülünk más autót venni, akkor én sem néztem volna a Daewookra másként, mint unalmas megbízható autóként, de ez a felfogás az évek alatt megváltozott bennem.
Az első benyomás: Amikor átvettük, alig 5 éves kisgyermek voltam, de úgy emlékszem az egész napra, mintha tegnap lett volna, meghatározó élményt nyújtott számomra. Megkérdeztem az egyik szervizes srácot,(mert ott volt az új autóátadó is) aki épp az olajszintet ellenőrizte, hogy ez-e a mi autónk. Mondta, hogy igen kicsi, ez a tiétek lesz. Szerelem volt első látásra,valami elképesztően gyönyörűnek tűnt akkor az olasz formaterv ebben a színben.
17 éves koromban átvettem édesapámtól az autót, azóta már csak én használom.
Formaterv: A Pininfarina stúdió, azon belül is Andrea Pinanfarina műve teljes egészében a 4 ajtós Nubira/Lacetti designja. Talán az orra az autó legszebb, markáns és sportosra rajzolt része, bár vannak olyan ismerőseim, akiknek a hátulja jön be igazán. Egy szó, mint száz, szerintem nincs rossz szöge, mindenhonnan jó ránézni. Nem tudnám egy kezemen megszámolni, hogy hányan kérdezték már meg (legutoljára pár hete), hogy új autó-e, mert kevés van belőle az utakon és nagyon időtálló a formája.
Kényelem: Az autó a kategóriáját meghazudtolóan tágas belül. Az első 2 szériát a D-szegmensbe, tehát a középkategóriába, ezt már azonban a C-szegmensbe, tehát az alsó-középkategóriába pozicionálta a Daewoo. Bizonyos méreteit figyelembe véve ebben az időben már valóban a C-szegmensbe tartozott, noha túlnőtte minden szempontból az első két szériát. Helykínálatát figyelembe véve azonban egyértelműen a középkategória versenyzőivel említendő egy lapon. A beltérben a szürke szín dominál, bár szerintem jól néz ki és üde színfolt a sok fekete belsejű autó közt, a plüsskárpitokat nem árt évente egyszer profi módon kitisztítani, mert hamar koszolódnak. Az anyaghasználat egyébként jó az utastérben. A műszerfal felső része, valamint az első és hátsó ajtók felső része is puha, habosított szivacsból készült. (rengeteg gyártó típusánál elöl puhák, hátul meg már kőkemények az ajtó borításai 2020-ban is, hogy konkrét modelleket ne említsek) Nincsenek idővel hámló, vagy látványosan elöregedő műanyagok az autóban, tehát az általános anyagminőség sem rossz.
A vezetőülés kényelmes, a leghosszabb út, amit én csakis autópályás pihenőkkel sofőrként tettem meg vele, az kicsit kevesebb, mint 500 km volt, és nem fáradtam el, pusztán a tempomat hiánya volt már nagyon kényelmetlen az út vége felé.
Extralista: SX felszereltségi szinten az ajtókban 4 hangszóró, valamint az első 2 ajtóban (CDX-ben a hátsókban is) 1-1 magassugárzó található. A gyári 1DINes Blaupunkt fejegységgel nagyon szépen szól a hangrendszer, bár kicsit régimódi ezért valamelyest rontja az összképet és még kazettás.
Manuális klíma-4 elektromos ablak-kényelmes első könyöklő (puha párnázatú, és ennyi év után is makulátlan rajta a műbőr borítás, valamint nem kőkemény, mint a legtöbb autóban) -állítható magasságú kormány-elektromosan állítható és fűthető tükrök-távirányítós központizár, amely a csomagtartót is gombnyomásra nyitja (ezt a modell megjelenése után pár évvel sem nagyon tudták még a középkategóriás modellek sem)-2 légzsák (opciósan 4)-hidraulikus szervokormány-színezett üvegek-állítható magasságú vezetőülés deréktámasz állítási lehetőséggel-12V-os csatlakozó-piperetükrök a napellenzőkben-török diófagyökér utánzatú faberakás, amely bár mű, de nem tűnik búcsúsnak az utánzatok közt-3 pontos biztonsági öv tartozik mind az 5 üléshez-ABS-színezett üvegek
Hirtelen ennyi jutott eszembe, lehet, hogy kihagytam valamit. Pont elég egy kellemes autózáshoz ennyi extra véleményem szerint, de aki jobban felszereltre vágyott, az vehette a CDX-et 1.8-as motorral újonnan kb. 4.8 millióért.
Motor: A Daewoo megbízható, teljesen saját fejlesztésű régi 1.6-os szíjas vezérlésű DOHC motorja dolgozik az orrában, amelyet jócskán átalakítottak, hogy megfeleljen az Euro III-as normának ehhez az anyaghasználaton is módosítaniuk kellett, valamint teljesen más motorkóddal is illették meg. A hiedelmekkel ellentétben semmi köze nincs egyik Opel motorhoz sem. A taxi korszak nagy kedvence volt a fővárosban ez az autó, rengeteget árulnak mai napig is, amiben több százezer kilóméter van, állítások szerint bontatlan motorral. Hallottam egy esetről, ahol állítólag 900.000km-t átlépve kellett csak a blokkot megbontani, szóval átlagos odafigyeléssel nagyon hálás és jó autók ezek. Édesapám mindig azt mondta, hogy Daewoot csak az vesz, aki ért is hozzá. Más, meg mint tudjuk, automatikusan köpködi.
Teljesítménye 109Le 150Nm forgatónyomatékkal. Az 1180 kg-os autót jól viszi, 3500-as fordulatig gyengécske, de aztán szépen megindul, ahogyan azt egy rendes 16V-es motornak illik.
A teljesítmény értékelésénél nem volt megadva, hogy a pontozás mi alapján történik, ezért a hasonló teljesítményű és nagyjából hasonló súlyú, nem sport, hanem pusztán utcai felhasználásra gyártott alsó-közép és középkategóriás autók teljesítményével vetettem össze a menettulajdonságait, és ez alapján adtam 9/10 pontot.
Váltó: Az Opelok kézi váltójához hasonló kapcsolási érzetű, de szintén koreai fejlesztésű 5 fokozatú manuális váltó van az autó alatt.
Hosszú utakon jár és egy picit pontatlan, de közel sem olyan vészes, mint amennyire a tesztelők lehordták. Simán együtt lehet vele élni. Ami kicsit zavaró még és megszokást igényel az az, hogy az 5. fokozatot nagyon jobbra kikanyarítva, teljesen a jobb-felső sarokba kell rakni és az anyósülésen utazó terpeszkedő utasnak is meg kell szoknia, hogy országúti kocsikázásnál ott ne tartsa a lábát.
A rükvercet egyébként mindig nagyon precízen, elsőre veszi, nem kell tuszkolni a váltókart.
Rövid áttételezésű, 120km/h-nál 3500-at, 140-nél 4000-et forog a főtengely 5. fokozatban.
Szerkezetileg egyébként nagyon megbízható maga a váltó, nem jellemző rá a meghibásodás, pusztán a kapcsolási érzettel, a váltóút hosszával kell megbarátkozni.
Fék: Elöl-hátul tárcsafékek lassítják az autót, elöl hűtött 256, hátul 258mm-es tárcsák vannak az autón. Fékhatása jó és nagyon jól adagolható. Nincs meg benne a Zsigulis, már kint van a lábam a tűzfalon, de végre sikerült megállnom, és sem a legtöbb, főleg új autóban elkövetett érzéketlen fékhatás, hogy alig érek a fékhez és már kifejelem a szélvédőt.
Futómű: Elöl MachPerson rendszerű, hátul összetett, csatolt lengőkaros felfüggesztés van az autó alatt.
A helykínálatán kívül ez talán a másik legmeghatározóbb pontja, ami miatt a középkategóriába sorolandó a III-as Nubira. A 2000-as évek elején a legtöbb vetélytárs csak merevhidas hátsó felfüggesztéssel rendelkezett.
Az új autó tesztekben emlékezetem szerint kivétel nélkül csak dicsérték a futóművét, és a szívemre teszem a kezem, hogy nem vezettem még a korabeli alsó-középkategóriából jobb futóművel rendelkező autót. Idézek egy Totalcaros cikket a hivatalos európai bemutató idejéről:
"Az ígért futóműhangolás igen jól sikerült. Tesztautónk remekül tartotta magát az úton. Szerpentinen, vészfékezésnél és csapatós körforgalomban is megállta a helyét, hozta, sőt talán túl is teljesítette a vetélytársak színvonalát. Amennyiben az osztráknál valamivel gyengébb minőségű magyar utakon is helytáll, volt értelme a mérnökök fáradozásának, hogy európai embereknek európai futóművet tervezzenek."
Ez teljesen igaz, valóban így van. Az autó szinte kívánja a kanyarokat, nagyon kellemesen lehet vele autózni Zirc-Pannonhalma közti útvonalon, pedig nem egy Mazda MX-5, vagy vezethetőségéről méltán híres sportos autó. Amióta megvan, legalább 50%-ban a jó magyar hegyi utakon és autópályákon megy, és 100%-ig gyári és koppanásmentes még mindig a futóműve, pedig 2017 óta 17-es alufelnik vannak rajta a nyári szezonban /45-ös gumikkal.
Összességében egy nagyon jó kis autó, ár-érték arányban új- és jelenleg használt autóként sincs nála jutányosabb vétel a piacon. Nem véletlen gyártják ma is, korszerűbb motorral az emissziós normáknak eleget téve a szegény országok számára némileg lebutítva (Ravon Gentra).
A korrózióra érdemes figyelni, elsősorban a küszöbök, másodsorban pedig a kerékjárati ívek környékén, de ez utóbbi ritka, inkább csak akkor jellemző, ha az autó sérült volt korábban az adott helyen. Az enyém keveset ment/megy télen, szóval enni lehetne az aljáról, de nem nehéz már ebben a korban rozsdaboglyákat kifogni.
Még egy hátrány, hogy közösségi fórumokon, oldalakon (bármilyen jól rendben tartott, akár optikailag szépített példány tulajdonosa is vagy) sokszor kuss a neved, ha meglátják, hogy Daewood van és azonnal semmit nem ér szavad, szinte bármihez is szólsz hozzá. Persze ezek azok az emberek többségében azok, akiknek csak egy olcsó, régi koreai autót jelent, legyen is bármilyen megbízható, és soha nem volt hozzá közük, és akik az óriási fejlődés ellenére bármely Hyundai-Kia modellt is ugyanúgy lebecsülik mai napig (nem mintha egy bizonyos márka birtoklása, vagy az anyagi háttér határozná meg azt ,hogy te mihez értesz és mennyire vagy benne az adott témában).
Ha a General Motors folytatta volna az utat, amit azután kezdett el, hogy a Daewoot felvásárolta, és idővel a Chevroletre átcímkézett Daewookat követően nem Chevroletre átcímkézett Opelokat forgalmazott volna (Cruze, Orlando, stb...) akkor azt az utat folytatva amit ezzel a típussal elkezdett, most a Hyundai-Kia szintjén tarthatna. A Cee'd-i30 páros megjelenéséig az összes koreai autóipart divat volt szidni, nagyrészt olyanok alkottak róla negatív véleményt hallás alapján, akiknek sosem volt, aztán most a világelső autógyártók egyike, sőt már a 2015-ben alapított prémiummárkájuk is úton van a hazai piac és az USA meghódítása után Európába. Mindemellett a SSangYong is egyre kívánatosabb és megbízhatóbb autókat gyárt, kategóriáján belül megfizethető áron.
Igyekeztem nem elfogult lenni, és rövidebben megfogalmazni, de utóbbit nem volt lehetséges. Ez egy jó autó, nincs mit hozzáfűzni, úgy gondolom, hogy mindent részletesen leírtam és megfogalmaztam. Azt szoktam mondani, hogy mellé rengeteg autót elfogadnék, de helyette egyet sem. Szokásom az olyan szalonautókat kipróbálni, amik érdekelnek, de például még az új Mazda 3-asból átülve sem érzem azt, hogy egy nem rendesen összerakott autóba ülnék vissza, pedig az aztán egy nagyon precíz és komolyan megkonstruált mai autó. Amint más információ felmerül az autóval kapcsolatban (reméljük, hogy nem a hibalista fog bővülni, és olyan jól fog szolgálni, ahogy eddig) akkor módosítom a leírást.
Köszönöm szépen, ha végigolvastad!
Hibalista
- Kopó alkatrészeken kívül (fékbetétek, vezérlés, szűrők,...) 2015-ben a hűtősapkát, 2020 Februárjában az EGR szelepet kellett cserélni. Érdemes még szelepfedél tömítés cseréjekor gyárit belerakni, mert az utángyártottak csak pár évig bírják.
- Többször megjárta már az utóbbi pár évben Németországot és Ausztriát is, soha nem hagyott ott sehol, még egy apró, elfogadhatóbb hiba sem bukkant fel.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2004 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 16 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 114000 |
| Szerviztapasztalat | (6) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | esélyes: Honda, Mazda, Toyota, Hyundai-Kia |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan