Falura elmegy (míg szét nem marja a rozsda)
Szöveges ítélet
Nagy dilemmában voltam négy évvel ezelőtt, amikor autóvásárlásra adtam a fejem: használtat vagy újat? Egy hasonló méretű, 4-5 éves használtért elkértek volna ugyanennyit, kisebbet meg nem akartam venni, mert nekem autó kellett, nem dodzsem vagy bevásárlókocsi. Így az újat választottam: szerény, de legalább becsületesnek tűnt – ha a Renault ki mer állni vele a saját neve alatt is, nem lehet rossz. S ha már új, meg hosszabb távra lesz, akkor legyen benne minden, ami egy mai autóban minimálisan elvárható – a Dacianál ez egyenesen a csúcsfelszereltséget jelentette.
Motorválasztás nem volt nehéz, akkoriban még csak a nyolcszelepes benzinesek meg a gyengébbik dízel létezett. A dízelt az ára, kis teljesítménye (akkoriban csak a 68 lovas létezett) és bonyolultsága miatt kizártam (figyelembe véve a tervezett évi 15 ezer kilométert is), a két benzines közül választottam az nagyobbikat, legalább papírforma szerint legyen némi erőtöbbletem, végül is attól autó az autó, hogy megindul, ha gázt adsz.
2006 áprilisának elején vettem át. Sokáig egészen jó vételnek tűnt, pedig egy sor bosszantó kisebb-nagyobb tervezési hülyeség benne foglaltatott az árban - és némelyik elég nehezen magyarázható a költségvetés szűkösségével.
Hiányosságai, hibái, hülyeségei:
- mindenféle kisebb-nagyobb nyikorgások, zörgések már szinte új kora óta
- sávváltásnál ügyelgetni kell, a külső tükrök eléggé holtteresek
- különösen szélérzékeny, nem tudsz elmenni 100 felett egy kamion mellett, ez autópályán roppant veszélyes és kellemetlen
- az üléseknek semmi oldaltartásuk, a magas hátsó pad egyáltalán nem formázott, idősebb, derékfájós embereket odaültetni kínzás, csak az öv akadályozza meg, hogy ne röpködjenek ide-oda a kanyarokban
- nappal a vezető nem látja a klíma ki/bekapcsolt állapotát jelző LED-et, ahhoz le kell hajolnia, vagy a légbeömlő környékén tapogatnia
- kanyarban nagyobb a karosszériadőlés a kelleténél. Ha a sofőr nem hibázik, kibírható, de egy esetleges hirtelen gázelvétel azonnal az árokba küld - nagyon alattomosak a terhelésváltási reakciói. Másképp nem is viselkedhetne, tekintve, hogy a futóműve puha és a hasmagassága nagy.
- a fedélzeti számítógép nullázgatja magát, tehát gyakorlatilag használhatatlan. Eleinte azt hittem, én vagyok a hülye, amikor a napi km-számláló rendszeresen töredékét mutatja a kelletének, aztán összefutottam a problémával a fórumokon is. Azóta sem használom.
- az eredetileg beépített CD-s rádió nem játszott mp3-at, biztosan egy vagyonba került volna egy okosabb dekódoló áramkör
- kispórolták az ajtók belső fogantyúját, helyette tettek valami béna bemélyedést a könyöklő szélére, mely ráadásul túl hátul van, és teljesen nyitott ajtónál jó messze esik az üléstől - én szemrebbenés nélkül kasztráltatnám az ilyen "zseniális" ötletek kiagyalóját, ez kimeríti a vásárlóval való csúfolkodás fogalmát - még a tizenéves Dákókban is rendes fogantyú van!
- a fedélzeti óra ugyanez a kategória: az Isten elhagyott, ha beállításra szorul, s visszafele kellene tekerni – “vidd körbe”, mint egy gagyi karórát
- csomagtérnek nem sok erénye van azon kívül, hogy jó nagy: csak kulccsal nyitható (őrület, mégiscsak egy csúcsverzió, még ha Dákwágen is), nincs kiképezve hely a kötelező tartozékoknak, nincs csomagfogó háló az apróbb cuccoknak (sem rögzítési hely), az hátsó üléstámla nem lehajtható, a hátsó ablak alatti részen egy csupasz lemez-illesztés kegyetlenül elvág, ha pakolás közben véletlenül hozzáérsz, a pótkereket vékony, süppedős kárpit fedi. Oké, ez utóbbi bütykölhető, de olyan nagy dolog lett volna egy merevebb lemezt tenni oda gyárilag, miért én kell utánajárjak az ilyen hülyeségeknek?
- a pohátartók túl közel vannak a váltóhoz
- az utastéri ventillátor nagyon hangos, különösen a hatékonyabb magas fokozatokban. Ha egy ideig csak alacsony fokozatban használod, fennebb kapcsolva a képedbe nyomja az összes benne felgyülemlett port, mert pollenszűrő nincs. Télen a műszerfal tetejét megtölti porszerű hóval...
- a gyári ablaktörlőlapát nagyon gyenge minőségű, alig háromezer km után már nem állt a helyzet magaslatán
- a legdurvábbat inkább a végére hagyom...
Erényei:
- egyszerű szerkezete miatt viszonylag strapabíró, megbízható
- az árkategóriában tűrhető menetteljesítmények, különösen egy-két személlyel, lejtőn
- pontos váltó, könnyen járó kuplung
- nagy csomagtér
- normális méretű karosszéria, nagy csomagtér, normális méretű (185/65R15) könnyűfém kerekek Michelin gumikkal
Van jópár szempont, amiben olcsósága miatt törvényszerűleg lemarad. A minőség rovatnál például megemlíthetem az ajtócsukódási tesztem: nekem van egy olyan meglátásom, hogy az igazán minőségi autóknál szinte nem lehet olyan kis erővel lökni az ajtót, hogy rá ne csukódjon rendesen. Nos, a Loganomnál ez azért nem teljesül maradéktalanul: ha túl kíméletes vagyok, bizony másodszor is kell próbálkozni. Szintén ide tartozó, de csúnyább dolog a háromcsillagos törésteszt. Úgy is mondhatjuk, hogy tabutéma. Már-már közhelyszámba megy, hogy pénzzel nem lehet életet venni, de itt a Renault megmutatja, hogy megtartani sajos néha csak pénzzel lehet. Ez van, ha tetszik, ha nem, a „szegényeknek” nem csak a szállodában jár három csillag. Nekik, ha úgy adódik, valamivel kevesebb esélyük van a túlélésre. Vigasztalhat, hogy a törésteszteket 60 km/h körül végzik, 120-al való ütközéskor már négyszer annyi energiát kellene elnyelni a karosszériának, ott gyaníthatóan elmosódnak a különbségek a Logan és a “rendes” autók közt (különben is, a domboldalban pihenni kellemesebb, mint vegetálni az ágyon egy életen át). De nem kötelező autóba ülni, akinek nem tetszik a piacgazdaság eme mellékhatása, járjon vonattal, vagy ami még jobb, üljön otthon – így a gyáriak.
Tovább tanulmányozgatva jól látszik, hogy miért kerül feleannyiba, mint a konkurensek: a hátsó ablak szélei és a lemez közt fél centis rés éktelenkedik (a spoilerek s a karosszéria közt szintén), a csomagtérkulcs elfordításakor a lemez hajladozik a kulcslyuk körül, az autó oldalfala kézzel benyomható, a kesztyűtartó a gyárilag deformálódott fedél miatt nem záródik rendesen és emiatt a világítása sem kapcsol ki, az utastéri ventillátor ordít, a motor is 2500 felett, stb... Viszont én például az akkoriban kétszer annyiba kerülő autókban sem látok annyival jobb műanyagokat, amiért érdemes lenne kifizetni bármiféle felárat (lásd Megane II).
Átlagfogyasztása 7.1 liter – leginkább országúton járva, nem agyonhajszolva, de nem is nyugdíjas tempóban. Nem mertem kiszámolni, hogy autópályán mennyit eszik...
Ítéletem akár pozitív is lehetne, ha három évesen nem történik egy "kis malőr". A szervizben ugyanis nagy diszkréten felvilágosítottak, hogy az autó szerepel egy "utólagos alvázvédelmi programban", ami az autó aljának viasszal való gányolását jelenti. Ekkor már tudtam, hogy a rémhírek igazak: a Loganokat galvanizálatlan, már eredetileg is rozsdás lemezekből készítik, a festés meg arra szolgál, hogy elrejtse azt. Jobban megvizsgálva az autót kiderült, hogy a hátsó kerékjárat felett már több gombostűfejnyi helyen kiütött a rozsda. BASSZUS, 2009-BEN EGY HÁROMÉVES AUTÓN!!!
Ez a rozsda-dolog "kissé" eltorzítja az autóról kialakult véleményem. Akkoriban reális választás volt, de így négy év után, a mai autópiacot szemlélve nehezen tudom elképzelni, hogy ki ad pénzt egy ilyen járműre…
Hibalista
- Három év/45 ezer km után rozsdás. Kell ennél jobb reklám? "Minőség" osztályozási kritérium nincs, így a megbízhatósághoz kerül a sovány egyes. - - Más: - zörgések, amik az első hónapokban még idegesítettek aztán megszoktam őket. Gyakran az jár az eszemben, hogy mi van, ha például a futómű is ilyen minőségű, s egyszer kiesik egy bizonyos meglazult csavar úgy 110 felett... - az első egy-két évben kiderült néhány összeszerelési hanyagság, például az első ajtóknál a határoló zsanér csavarja meglazult (5 perc alatt meghúzták+beragasztották a szervizben), biztonsági öv csatja zörög (évente feltöltöm szilikonolajjal), fékpedál gumiborítása 9 ezer kemény kilométer után levált, szélvédő aljáról a kéder lepattant - 17000 körül szivárgott az olaj a kormányszervóból, egy gomba ment tönkre, garanciában cserélve (amúgy 22 ezer forintnak megfelelő összeg lett volna a hüvelykujjnyi alkatrész, munkadíj nélkül) - cserélve voltak a fékbetétek (kétszer), a kormányösszekötők (az egyik még garanciában), a jobb oldali lengőkar (ó ezek az erdélyi utak...) - a kipufogó középső rögzítője lerohadt, visszahegesztették - az égők jól bírják, az első reflektorokét kellett cserélni, házilag öt perc alatt megoldható, kis gyakorlattal még gyorsabban
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 4 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (1) | Vezetett km | 62000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan