A román sz@jha
Szöveges ítélet
2015-ben kezdődik ez a történet amikor is a szüleim elhatározták, hogy a családnak szüksége van egy autóra. Nem volt konkrét elképzelés, volt a zsebükben egy összeg és a fejükben négy feltétel:legyenek rendezett okmányai, 20 évnél fiatalabb legyen, benzines legyen valamit funkciójában és fenntarthatóságában elégítse ki egy átlag család 4 tagjának igényeit. A keresgélés végére ketten maradtak: egy kicsivel idősebb G Astra és ő. A választásukat 2 dologgal indokolták mégpedig, hogy ez szép fehér valamint azzal, egy 3 házzal odébbélő régi barát egy hasonló G Astrával jócskán felült arra a bizonyos "sz" betűs rollerre. Így nem meglepő, hogy a kiválasztott ő lett. Amikor elmentek, hogy személyesen is szemügyre vegyék a kereskedéshez érve már előre allítva, frissen mosva várta őket ez "hófehér fenevad". Anyukáma szavait idézve: "Mikor megláttam már tudtam, hogy ez a mi autónk!" (Azóta sokszor veszekedtünk mert anyukám egyetlen érve a kocsi mellett, hogy szépen csillog a napfényben frissen mosva) Laikus szemmel megvizsgálták: nem találtak semmi töröttet vagy rozsdásat igy elvitték próbakörre ahol szintén az elvárásoknak megfelelően teljesített így a papírok intézése után már vele érkeztek haza.
Amikor megláttam hogy nem az astrát hozták egyetlen kérdést szegeztem az én drága apám torkának: "Ez meg mi a fene?" Nem voltam túl boldog az első találkozáskor de akkoriban még nem az volt az elsődleges, hogy nekem tettszen.
Az első hibája már a hazaúton megmutatkozott: a bal első gumi eresztett amit egy közeli gumiszervízben 1000 forintért orvosoltak.
Itt egy elég nyugalmas időszak következett a kis dacos életében mivel szüleim nem azok a kocsikázós emberek. A pihenés 2016 júniusáig tartott amikor is végre készhez kaptam a szinte csecsemő korom óta hőn ahított vezetői engedélyem. Itt kezdődött a közös kis (nyugodtan mondhatjuk) közös életünk.
Mivel szüleim nem igazan használták és a nyár folyamán elég jó keresettel rendelkeztem (azaz a tankolás mellett élni is tudtam :D) így szinte magaménak érezhettem a gépet.
Édesapám világ életében MTZ-ket egy T150-es dögöt és szoci csodákat hajtott így a dacos hibái nem igazán zavarták mivel élete során hozzászokott, hogy remeg a kezében a kormány és minden lassítást jó előre be kell ütemezni mert a fék inkább csak lassító szerkezet. Nekem viszont előtte tapasztalatom a frissen felújított szervós, csilli-villi kis "A" mercivel volt ami után fájdalams volt a tisztán fogas léces kormány a lötyögő összekötőkkel és repedt stabpálcával, ijesztő volt, hogy a fék mielőtt megállítja az autot 50-ről előbb míg elszív egy doboz cigit és bevallom az se igazán tetszett, hogy elindulásnál ahoz, hogy a kocsi elkezdjen gurulni szinte a hátsó ülésre kellett ülni, hogy eléggé fel tudjam engedni a kuplungot.
Összegezve volt rajta mit csinálni. Aminek az is okarészuben az előző tulaj hanyagsága: valószínűleg gyűlölte és nem foglalkozott vele.
Ősszel felvettek az egyetemre ráadásul duális formában ami azzal jár, hogy a téli és nyári vizsgaidőszakban és egész nyáron minden egyes nap felnőtt ember módjára be kell menni a 20 kilóméterrel odébb lévő munkahelyre. Mivel irodai munkáról volt szó így a céges busz kilőve mert az műszakba hordja az operátorokat, tömegközlekedés szinte 0 a falucskában ahol élek így az egyetlen megoldás a gondra az urvaron árválkodó, kilóméterekért sóvárgó szerkezet.
Szükségessége okán vadi új fékeket kapott, futóművét is felújítottuk, be is állíttatuk hozzá értő műhelyben, vadi új kuplungot kapott minden sallanggal és azóta is 15 ezer kilóméterenként új, minőségi olaj és hozzá való nagynevű szűrő. Egy gondját viszont mindíg csak otthon tákoltuk: a folyton széthulló kipufogót. Ennek köszönhetően nem is igazán figyeltünk eleinte az egyre elviselhetetlenebb búgó hangra mígnem olyan hangos lett, hogy már nem lehetett a kocsiban csak kiabálva egymáshoz szólni. Mint kiderült a két hátsó kerég csapágya makacskodik amit otthon ketten faterral fél óra alatt kicseréltünk. Kapott 4 új nyári gumit, frissen görgőzött OZ alufelnire amit még az előző tulaj vett rá, valamint 4 új téli gumit hibátlan matt fekete morcos lemezfelnire (itt jegyzem meg ez a fehér dög a matt fekete felniken brutál jól nézki, bár lehet elfogult lettem). Szóval minden adott volt egy szinte tökéletes családi igáshoz, de az a fránya kormány még mindíg remeg.
Egy téli napon egy szűk utcában ahol két oldalra megfagyott a hótoló által kreált bucka a szembe jövő kedves autós úgy gondolta neki nem kell lehúzódni(lehet hogy sztereotípia de egy lerohadt küszöbű 316i) így én húzódtam hogy elférjünk minek hatására a bucka ütött. A következmény egy fura zörgö hang. Aláfeküdtünk és a probléma egy kalapácsütéssel és egy deci festékkel megoldódott(egy 2 mm vastag kb 1 négyzetméteres mondhatni páncél védi az alját ami a buckától behorpadt és hozzáért a kipufogó, visszaütöttük, festék rá, hogy ne rozsdáljon és kész) de feltárt egy sokkal súlyosabb gondot: a szép fehér műanyag lökös alatt egy régi ütközés nyoma azaz egy tropa lökhárító és deformált nyúlványok. Megvan a remegés oka. Egy jó karosszériásnak egy kis csemege. És mivel a fényezés akkoriban a Daciánál még nem volt Renault szintű így elkerülhetetlen a karosszériás és festő munka úgyhogy egy csapással megoldódnak.
Na elég a gondokból jöjjön valami jó is és, hogy miért is lett ez az ítélet címe. Annak ellenére, hogy sokak szemében ez "csak egy román szar" (hogy pontosan idézzek) még soha sehol nem hagyott cserben (na jó egyszer de az az én lustaságomból és egy korrodált akkumlátor saruból fakadt de ez nekem nem számít mert láttam a hibát csak lusta voltam időben cserélni).
Bármikor bárki beül, fordítja a kulcsot és már morajlik is mind a 75 veszett lóerő.
Olyan mintha a csodás magyar utakra terveztékvolna:hasmagassága mondjuk úgy hogy nagy, a rugóútja kirugózza a Marianna árok és a Mount-Everest különbségét is és egy elfogadható gumival ahol az MTZ elmegy ott ez is végig fog menni gond nélkül, túlzás nélkül mondom, próbáltam.
Nagykállóba jártam gimibe, az öcsém is, oda húz a baráti köt így elég sűrűn járunk arra és mivel 6 után nem jön busz a faluba hazafelé így szinte mindíg a mi kis dacosunkkal indulunk útnak. Egy nyári este amikor az aszfalt már száraz volt az előző napi hatalmas eső után de a földutak és a tó melletti tábor "parkolójában" elég szép mennyiségű víz és sár maradt meg. Ezen az estén történt, hogy egy apuci kedvence elég lenéző szavakkal bántotta az addigra annyira megszeretett kis dacost és ezzel együtt a lelkemet is. Na mondom most megmutatom, hogy ez is szedi a lábát(18 éves fejjel, Halálos irambanon felnőve nem is csoda, hogy igy cselekedtem). A parkolóból kifelé parkettán, amit bírt, helyből kaparva indulva az első és a második fokozatot végig kaparva elhagytam a helyszínt mellettem hasonló eszetlen cimborámmal. Mikor eltűntek a visszapillantóban a tábor felé vettük az irányt mert oda beszéltük meg a találkozót a többi cimborával. Út közben csatlakoztak és a parkoló bejáratáig mögöttem jöttek aztán beérve eltüntek, mi a kis dacossal áttörtünk a hatalmas, sokszor térdig érő vizen és sáron. Mellettem ülő cimborám hitetlenkedve mondogatta, hogy elfogunk akadni ami azóta sem következett be. Mikor megálltam a parkoló túlvégébe annyit mondott:"Bátya, ez olyan mint egy jóóó román sz@jha: ha kifizetted, ütheted, bűntetheted akkor is megteszi amit kifizettél!" Azóta ott a környéken csak így nevezik: A romány sz@jha
Vitathatatlan és összegzésnek is tökéletes: Ez az autó, minden törődést milliószorosan ad vissza: sosem hagy cserben, csak megy mindenen át mint egy megállíthatatlan, hálás, imádni való kis családi buldózer. Mikor megláttam cseppet sem voltam tőle boldog, de mára igaz barátommá vált és egy hű társsá a minden napokban.
Jah a sztori vége, hogy miért is tűntek el: percekkel később térdig sárosan értek oda hozzánk mert nem merték kockáztatni az elakadást.
Hibalista
- Kuplung-komplett szett 30ezer FT- Hátsó kerékcsapágyak-a kettő együtt 16ezer Ft- Kormányösszekötők, stabpálca, teljes első fékek -összesen 25ezer Ft- Termosztát tömítése- kb 200 Ft-
Ide hordtam szervizbe
Mivel a legbonyolultabb alkatrésze a Tescos rádió így autószerelő barátommal otthon bütyköljük
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2005 |
| Kényelem | (6) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 92441 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 50000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | 2105 | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan