Szép germán hulladék
Szöveges ítélet
Teljesen átlagos autóból ültem bele, és én hülye azt gontoltam, hogy a prémium márka nem csak nagyobb kényelmet, szép formát (a mai napig tetszik kívülről) ad majd, hanem megbízhatóbb, nyűhetetlen autót is, hiszen a német precizitás legendás, ugye... Sajnos rövid idő után ugyanaz a rossz érzés fogott el, mint annak idején az óvódában, amikor Pisti haverom megmondta, hogy nincs is mikulás: Engem becsaptak, félrevezettek!
Először szép volt minden, nagyon tetszett, csendes, kényelmes, nagyon jó úttartású volt, az 523i egyáltalán nem erőgép, de azért a felpaprikázott sárga Suzukikkal felvette a versenyt. Néha a számítógép rendetlenkedett, makacsul ragaszkodott egy-egy állapothoz, kezelőszervekre nem reagált, csak a motor leállít, kulcs ki-kulcs be művelettel tudtam operálni. Gyerekbetegség, feszített tempójú fejlesztés - nem tesztelték rendesen a szoftvert, dehát manapság ez már csak így megy, gondoltam. Aztán ezek elszaporodtak, majd hozzájuk csapódtak újabb és újabb bosszúságok. A defektjelző piros jelzése gyakran parancsolt le az autópályáról, mert bár a rutin egyre inkább azt mondatta velem, hogy a guminak nincs baja, azért sohase lehessen tudni, mint azt Micimackó is megmondta. Reset, aztán menjünk tovább. Az ablakemelő erőhatároló-érzékelője Murphy-vel mindíg gondosan egyeztetett, és esős időben különösen szerette megtagadni az "ablak fel!" parancsot (egy barabig felhúzza, majd, gondolom hogy megóvja a beszorult nyakú utast a fulladásos haláltól visszaengedi. Az eredmény: hosszú perceken keresztül hangos fohászokat (később egyéb szavakat) mormolva próbálja az ember felhúzni az ablakot, miközben az fel és alá ingázik) a világos kárpit legnagyobb örömére. Mondhatná az ember, hogy ezek csak kisebb bosszúságok, és egyet is értenék, ha a szervíz névvel illetett helyen kijavították volna ezeket a hibákat. De nem tették. Minden egyes alkalommal felvették a hibalistára, amikor érte mentem a világon mindenre esküdtek, hogy megtalálták a hiba okát, és ki is javították, aztán végül mindíg azt tapasztaltam, hogy ugyanolyan rossz az autó.
Az olaj fogyasztás inkább csak meglepő (és persze költséges) volt, mint ennek a példánynak a hibája, a szervíz mindíg azzal vigasztalt, hogy a határérték szerint lehetne nekem sokkal rosszabb is...
Minden mechanikai és elektronikai hiba felsorolásától megkímélném a tisztelt nagyérdeműt, még egy élményt mesélnék el:
Egy szép nyári este beköszöntött a a motorhiba-jelzések időszaka. Gondos tulajdonos lévén rögtön telefonért nyúltam és máris hívtam az assistance-ot. Nyugodjak meg, vsz. emissziós gond lehet, kíméletesen menjek haza a legrövidebb úton, aztán reggel vigyem szervízbe, mondták. Szót is fogadtam. Másnap reggel hívom a Wallist, bejelenteném az autót, rögtön adtak is egy két héttel későbbi időpontot. Mivel nem kirakatmodellként és nem is levélnehezékként használtam a kocsit ez a megoldás erősen csökkentette a komfortérzetemet. Nem akartam kárt se tenni szerencsétlen motorban, ha egyszer olyan szépen mutatja a műszerfalon, hogy gond van, de lusta természetem az ellen is tiltakozott, hogy két hétig gyalog járjak (sokszor külföldre is). A szervíz biztosított együttérzéséről, de határozottan kizárta annak lehetőségét, hogy két hétnél hamarabb tudjanak az autóval foglalkozni. Sebaj, gondoltam, azért van a vezérképviselet, hogy ilyenkor segítsen. Fel is hívtam a BMW Magyarországot, és elregéltem nekik a kálváriámat (természetesen az autó még garanciális volt, ezért csak márkaszervíz jöhetett szóba). Rögtön az a remek ötletük támadt, hogy próbáljak meg esetleg egy vidéki szervízt, ott biztosan hamarabb tudnak fogadni. Mondtam nekik, hogy motorhibával nem feltétlenül mennék így messzire, de azért megpróbáltam, és valóban a két hétből le is lehetett volna faragni három egész napot, és tíz nap múlva tárt karokkal fogadtak volna.
Újabb telefon a BMW-nek, hogy a 10 nap sajnos még mindíg sok, ezért valami más megoldást kellene kitalálni. Nem nagyon volt ötletük, ezért mondtam, hogy akkor adjanak assistance csereautót, és akkor nem bánom a két hetet se.
-Azt sajnos csak járóképtelen autóhoz tudjuk adni.
-Ezek szerint én ezzel járhatok? Ez azt is jelenti,hogy adnak egy nyilatkozatot, hogy így járhatok a kocsival? (nem esett volna jól, ha mondjuk ne adj isten egy nagyobb összegű javításra, motorcserére kitalálja a szervíz, hogy nem érvényes a garancia, mert a barom ügyfél hibájából ment szét a motor) Nyilván ezt nem jelentette, nem tudtak ilyen nyilatkozatot adni. Na ahogy mondani szokták itt rúgták el a pöttyöst, kiakadtam mint a sezlonyrugó, újabb telefon:
-Szeretnék a BMW Magyarország ügyvezetőjével beszélni.
-Ő egy német úriember, és nem beszél magyarul.
-Sebaj, angolul biztos beszél, vagy esetleg németül, akkor pedig már meg fogjuk érteni egymást.
- Jelenleg nincs bent az irodában, a mobilszámát nem adhatjuk meg.
- Akkor nem marad más megoldás, fel kell hívjam a németországi BMW-t, és ott kell kérjem, hogy kapcsolják? Ebben az esetben az Ön nevét is szeretném elkérni, hogy könnyebben tudjanak majd egyeztetni az Úrral, hiszen Önök jól ismerik a történetemet, már több mint egy napja beszélgetünk a prblémámról.
Kis szünet után a név helyett visszahívtak, és megadták, hogy másnap reggel melyik szervízbe vihetem a kocsit. Mondanom se kell, hogy ez nagyott lendített a márka iránti megrögzött lojalitásomon. Nem mondom, hogy egy átlagos márkánál jobban bánnak az emberrel, mert nem így van. Ott viszont nem is kerül 12 millióba egy autó. Persze lehet, hogy én értettem rosszul az egyetemen, amikor arra tanítottak, hogy egy termék nem csak maga az a darab vas, műanyag, stb, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatások is részét képezik. Ez pedig az én esetemben a legnagyobb jóindulattal kettes alá.
A motorhibával aztán visszajáró vendég voltam, ha jól emlékszem még további négy alkalommal vittem ezzel szervízbe a kocsit, mindhiába, majd végül ezzel a hibával váltunk el egymástól.
Lebeszélni nem akarok senkit a BMW-ről (bár magam nem hiszem, hogy valaha visszatérek a márkához.... csak ne lennének olyan szépek!) aranyifjakat biztos nem is tudnék, inkább csak felkészíteni - sajnos ilyet is ki lehet fogni.
Hibalista
- motor hiba, kuplung hiba, defektjelző hiba, ablakemelő hiba, központizár hiba, milliószor (gyakorlatilag folyamatosan) komputer hiba, iszonyat mennyiségű motorolajat fogyasztott (5-8 ekm/liter)
Ide hordtam szervizbe
Wallis Pest
Értékelése: 1
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 2005 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (2) | Vezetett km | 55000 |
| Szerviztapasztalat | (1) | Átlagfogyasztás | 11 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | prémium márkát semmiképpen |
| Ennyire szerette | (4) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (4.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan