Nem egy zöldséges kombi II.rész.
Szöveges ítélet
Jó másfél évig töprengtem azon, hogy Ford Sierrák, Volvo, Peugeot, és egy remek Oldsmobile Cutlass Calais után vajon minő autó lenne nekem a legjobb. Több szubjektív akadálya volt az ésszerű választásnak, elsősorban az, hogy benzin a vérem, és csak az úton érzem jól magam, emiatt egyáltalán nem mindegy, hogy miben ülök... Dieselt nem veszek még egyszer, a francia, olasz, japán, bármilyen (közel-távol)keleti gyártmányok másoknak valóak, nem nekem. Jó lenne automata váltós, nagyon jó lenne hátsókerékhajtású, legyen erős, kombi, és nagy. Nagyon fontos, hogy ANYAGból legyen. A biztonság pedig mindenek felett. Hogy mindezt tetézzem, elég sokat megyek (a múlt félévben 20 000km), tehát az sem elhanyagolható, hogy megbízható legyen az autóm, és ne zabálja le a gatyám is. Szarok viszont a divatos formákra, és típusokra, nem érdekel sem az elektronika, sem a többi parasztvakítás. A vasban, és a köbcentikben hiszek:-)
Nos, ezeket így összerakva egy lehetetlen küldetés előtt álltam. Nézegettem a hirdetéseket, és az autókat, ízlelgettem a gondolatot, hogy az éppen vizsgált egyeddel mennyire jönnénk ki egymással, meghallgattam mindenféle szakértő tanácsot, természetesen olvasgattam a "Népítéletet", beszéltem szerelőkkel, aztán-mindezek ellenére- halálosan belezúgtam az 525-be. Soha nem voltam kimondott BMW fanatikus, 18 éves autós pályafutásom alatt valahogy kikerült ez a márka. Úgy gondoltam, hogy a BMW a nagyképű kopasz izmosok, meg a ficsúr yuppie-k autója, nem a magamfajta rokkeré. Na ez pont addig tartott, míg egy mélygarázsban megnéztem az autót ami korábban itt a Népítéletben a "Nem egy zöldséges kombi" címen méltatódott. Meglátni-meghallani-megszeretni: ebben a sorrendben, meglepően rövid idő alatt.
Namármost. Az én autóm egy rendszeresen karbantartott, gondos tulajjal megáldott egyed volt (az még most is), ami az e34 szempontjából döntő fontosságú. Rengeteg rémtörténetet hallani a tipusról, amik egyértelműen a karbantartás hiánya miatt kerültek a köztudatba. Ha nem tartod karban az e34-et, akkor tönkremegy, és szivatni fog. Ha vigyázol rá, ő is vigyázni fog rád. Ilyen egyszerű, egy ilyen autót nem birtokol az ember, hanem viszonyt folytat vele. Aki nem tud, vagy nem akar kellő gondot fordítani rá, az ne vegyen ilyet. Olyat megvenni, amivel nem bántak szépen régebben, nem szabad. Ha viszont sikerül egy jó állapotban lévőt találni (úgy mint nekem, bebeeee), akkor az könnyen végzetes szerelemmé fajulhat, ahogy az velem is történt. Lássuk a tényeket:
Mindenkinek a legfontosabb, a fogyasztás: nekem országút 90-100 között 7.8, autópálya 130-140 9.0, város:10.0. Tudni kell, hogy kifejezetten jól vezetek, közlekedni is tudok, és nem hajtom agyon a gépem. Nehezebb lábú, vagy rosszul vezetőknek, esetleg a balsorsú budapestieknek a fenti adatok másfél-két literrel vastagabbak. Olajfogyasztás két csere között gyakorlatilag nem mérhető (300e van a motorban!!), és pöccre indul az ötéves akkumulátorával. A futóműre azt mondanám, hogy komfortosan kemény, az eddigi legjobb, amit vezettem. Úgy tudok vele tempósan is biztonságosan autózni, hogy közben nem szakad le a vesém, de tengeribetegséget sem kapok. Remélem, ez így érthető... A fék remek, menetzaj 120-ig gyakorlatilag nincsen. Az enyém bőr belül, ami hála a gondos tulajnak gyönyörű, kivéve a vezetőülést, amit az első héten összekarcoltam a pénztárcám láncával, én barom. Az ülések nagyon kényelmesek, hátul aludtam is már a kanapén, nem is rosszul. Csak másnap másnap volt, akkor rosszul voltam, de erről majd valahol máshol beszámolok. Birspálinka, na. De nem vezetek ittasan, és aki ittasan vezet, annak azt kívánom, hogy nőjön köröm a tökén, vagy ha az nincs neki, akkor az orrán. Elcsépelt mondás, hogy nagyon hosszú utakat is fáradság, és derékfájás nélkül lehet megtenni az e34-ben. Annyit még el kell mondanom, hogy a belső (de a külső is) annyira szép, és célszerű, hogy -dacára annak, hogy eddig minden autómat alakítottam valahogy- eszembe sem jutna hozzányúlni. Semmi felesleges csicsa, aminek lenni kell, az van, és olyan, hogy a leghasznosabb legyen. Nincsenek funkcó nélküli krómtojások, de minden kézreesik akár kesztyűben is. A 2.5 benzines motor egyrészt tekintényt parancsol a megjelenésével, másrészt a hangjával, harmadrészt a teljesítményével. A százkilencvenvalahány lóerő nem okoz adrenalinfröccsöt, de dolgozik megállíthatatlanul, nagyon jól megy, tökéletes egy normális embernek a XXI-ik században Magyarországon. A felhasznált anyagok nagyszerű kidolgozásúak, és minőségűek, minden stabil, nem zörög semmi, minden működik, és jól működik. A fedélzeti kompjúter, vagy mi a tököm az, szóval a "board" több, mint elegendő információt ad, a hagyományos műszerek jól láthatóak, szóval minden fasza a műszerfalon. A csomagtér (az enyém touring, amit más autóknál kombinak hívnak) hatalmas, ennél nincs is jobb szó rá, talán csak a "frazeológia", de az mást jelent, úgyhogy maradjunk csak a hatalmasnál.
Az autóban rengeteg úgynevezette "szórakoztató apróság" van elrejtve, amit azért tettek bele, hogy a tulajdonos még hónapok múltán is találjon valami érdekességet, aminek örülni tud, és erősíti a meggyőződést, hogy az övé a legjobb autó a világon. Például: a hátsó szélvédő külön is nyílik a hátsó ajtótól, a folyamatos ablaktörlés megálláskor szakaszosra vált, meg vannak még ilyenek, csak most nem jutnak az eszembe. Az is lehet, hogy más autókban is vannak ilyen apróságok, de akkor is az enyém a legjobb.
Na, ne csak jót írjak, mert még megvádoltok, hogy titkos e34 fetisiszta vagyok, és esténként a kipufogót gyömöszölöm kicsi e34-ek reményében.
Eddig csináltatni kellett a kuplungot (alsó-felső munkahenger, aztán az egész szerkezet "megcsinájjuk eladásra"), cseréltettem az első szélvédőt, első lengéscsillapítókat mindenféle sallangjával együtt, első lengőkarokat hozzá tartozó apróságokkal, a hátsó féket kompletten, egy vízcsövet, plusz persze olajcserék mindenhol, ahol csak van olaj, szűrők mindenhol. Ez nem olcsó mulatság, és szakembert kíván. Persze lehet otthon hekkelni, (én is azt csináltam minden más autómmal és motorommal), lehet occsó, vagy bontott alkatrészeket használni, csak nem érdemes. Emlékezz az első szabályra, ha Te vigyázol rá, Ő is vigyáz rád. Ha nem, akkor megutál, és szívatni fog, erre Te is megutálod, gyűlöletből meg van elég a földön, miért kellene otthon is gyűlölködni? Ezzel csak azt akartam mondani, hogy legyen már végre világbéke. Illetve azt, hogy aki sajnálja a pénzt az autójára, az ne vegyen e34-et, mert nem az autó fogja a rövidebbet húzni... A hátsókerék hajtásnak sokkal több előnye van, mint hátránya, de a zsugori autógyártók elhitették a népekkel, hogy a fronthajtás az isten, úgyhogy ha valaki azt szereti, az tartsa magát távol a tipustól. Az autó nagyon nagy, budapesti közlekedésre gyakorlatilag alkalmatlan, de én szerencsés vagyok, és az ország második legnagyobb városában már jól boldogulok vele. Az autópályán érzi igazán jól magát, kisimul, dorombol, megy, és stabil, mint amit odaragasztottak az útra.
Hát, röviden ennyi. Ha eszembe jut még valami, majd folytatom.
Hibalista
- Kuplung (eladásra megcsináljuk...)
- Vízcső
- Első lengéscsillapító
- Hátsó fék
Ide hordtam szervizbe
Jó ismerőshöz hordom, nem húz le nagyon, és jól dolgozik.
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 1995 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 0 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 300000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 23000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 9 l |
| Előző autója? | 307 | Következő autója? | nem kell másik autó, ezt szeretném fenntartani.Utána tömegközlekedés jöhet csak. |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (8.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan