Hupikék igavonó!
Szöveges ítélet
Azzal kezdem, hogy vállalkozó vagyok, és kellett volt egy Wartburg kombim, amiben szintén egy 1.2-es Opel motor dühöngött. Megszerettem eme remeket. Mivel egy bedolgozási lehetőség adódott, és ahhoz kellett egy teherautó, kénytelen voltam újítani. Feleségem nagybátyja a vidéki kenyérgyár Barkasait szerelte, tele volt alkatrésszel, komplett autóval, tehát vettem egy alvázat, szétrohadt fülkével, 25000,- Ft-ért. Megvétel után csupaszítás, alkatrészbeszerzés, másik fülke kasosszériamunkái, összerakás, fényezés. 2 hónap alatt összeállt az autó. Mivel motor nem volt, aki a Wartburgomból került át az Opel motor, ami kapott egy teljes generált, és egy sport vezérműtengelyt, így 68 Le-vel büszkélkedhettem. Felépítményem sem igazán volt, így keresgetni kezdtem, az egyik régi gyárudvaron volt egy dobozos Barkas, motor nélkül. Amikor meg akartam venni, közölték, nem eladó, el kell vinni! Így trélert ragadtam, és elvittem. Vizsgázni pont a WTC szerencsétlenség napján került sor. Új motorral, új fékekkel, új gumikkal, friss fényezéssel 20000-ért simán átment a vizsgán! (Mozaik) Miután készen lett, elkezdte a bedolgozást. 1 hónap után, mizután kitermelte az árát, a bedolgozás megállt, és én elkezdtem építkezni. Mindent a Barkács vitt haza. amikor ráakasztottam egy kéttengelyes futót, arra tettem 900 kiló vasgerendát, majd a dobozra is tettem még 400-at, a Könyves Kálmán krt-on lámpától lámpáig nem volt képes felgyorsulni! Mint egy reumás csiga, de hazavitte. Szerencse, hogy rendőrrel nem találkoztam. Sóder, homok, cement, mész, ezek mind a Barkáccsal jöttek haza. A fogyasztása 12 l volt üresen, pakolva a 16-ot is megette. Viszont félteherig a 90-et utazóban simán vitte, és ami külön jó volt, az a motorféke. Mivel 4 ütemű volt a motor, a szabadonfutója ki lett kapcsolva. Tehát, volt egy jó kisteherautóm. az építkezés végéhez közeledve, ez egyben a 2. évének is a vége volt, apámmal elmentünk még egy utolsó 1/2 m3 sóderért, azt hazavittük, kipakoltuk, majd mentünk ebédelni. amikor befordultam a mellékutcába, egy hangos reccsenés, és a jobb eleje leült. Rugótörés! De nem, csak a rugófeszítő bak szakadt ki az alvázból. Szóval, ez volt az autónak a vége. Pedig a motorja olyan volt, mint az álom! Az ember, aki hollandiából vette a motorokat, olyan módszert talált ki, amellyel meg tudtam őrizni a Barkas jelleget, azaz Barkas kuplungszerkezet, Barkas lendkerék, igaz átalakítva, és innentől kezdve nem volt gond az alkatrészekkel, bárhol kaptam másikat, könnyű volt cserélni őket, de nem kellett. A 25000 km alatt nem volt gond az alkatrészekkel, sem a féltengelyekkel, sem a váltóval. Nagyon szerettem, de lejárt az ideje.
Hibalista
- Semmi
Ide hordtam szervizbe
Saját magam.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1987 |
| Kényelem | (3) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 25000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 12 l |
| Előző autója? | Opel 1.2 motorral | Következő autója? | Peugeot 505 GTI Aut. |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan