Barkas forevör
Szöveges ítélet
Tehát a Barkas. Kb általános 7. osztálytól kezdve vonzott és a mai napig is vonz a szerkezet. Most 18 vagyok. Apám építészmérnök, de soha nem szerette azt a részét a munkájának, mikor ülni kell egy irodában, vagy otthon és éjjel-nappal csak tervezni, számolni, rajzolni. Általában az utolsó kisebbségi román vendég-segédmunkása mellett pakolta a téglákat a saját építkezésein, mind a mai napig. Persze szüksége volt valami négykerek?re a szerszámok és egyéb építészeti kellékek transzportálására, ígyhát vett egy sárga Wartburgot. Emellett kés?bb lett egy sokkal rosszabb állapotú fehér is, de az leginkább csak donorként szolgált a háznál. Lett egy undorító-piros Trabantunk, ami a töltés oldalában történ? szétrohadás szerepét töltötte be. Persze ezek mellett volt normális autónk is, de itt nem azokról írnék most. Ezekre már csak úgy nagyjából emlékszem, ekkor még nem is voltam érdekelt ezekben a dolgokban. Na, lényeg a lényeg, valahogy megszabadultunk a 2 Wartburgtól, és a trabit meg szerintem a föld nyelte el. A nagyobb eszközök szállítására már nem volt alkalmas az egyébként nagy Wartburg csomagtartó, ekkor gördült a házhoz az els? Barkas. Asszem szürke volt, és ezt már csak apám mesélte, hogy olyan nap nem volt, hogy ne kelljen aláfeküdni pár óra hosszára. Eszméletlen volt az a Barkas! Meg volt átkozva. Gyorsan meg is szabadult t?le, bár nem tudom, ez hogyan sikerült. Új családtag érkezett nem sokkal kés?bb. Most egy kék platós Barkas (a másik is platós volt). Erre már emlékszem, hogy szerettem, és apámhoz is közelebb állt, mert ezt legalább már csak minden 3. nap kellett szerelni. Egyszer Barkasos-autós-üldözésest játszottunk benne kispajtásaimmal, persze álló helyzetben, és én voltam olyan ügyes, hogy majdnem beindítottam egy csavarhúzóval.
Elég sokáig szolgált nálunk a traktor, de egyszer ett?l is megváltunk. Innent?l kezdve jó ideig nem volt Barkas a háznál. Én azért egyáltalán nem felejtettem el a márkát, és azóta egyre jobban megszerettem. Teltek az évek, és egyik nap bejelentette apám, hogy lesz egy barkasunk. Neki már egy normálisabb platós Mazdája volt, habár ennek is voltak gondjai. De aznap felcsillant a szemem. Mondta, hogy fest?nél van, nemrég karosszériázták, holnap hozzák. Örömömben aludni sem tudtam. Suli után (8. osztályos voltam ekkor) szinte futok haza, és...ott volt. A platója nem volt rajta, de mint kés?bb kiderült, egy hét múlva az is jön. Azóta, lassan négy éve teljesen hozzám n?tt. Megismertem minden egyes porcikáját, rengeteg ügyes szerkezeti megoldását és mégtöbb konstrukciós hibáját. Rajta tanultam meg vezetni, és azt hiszem ett?l kezdve a Kispolskitól kezdve az IKARUS 280-ig bármit el tudnék vezetni. Jogosítvány és a Barkasnak forgalmi engedélye hiányában nem mehettem vele messze a háztól. Általában a töltésen rohangálok vele, vagy nagymamámig elmegyek. Azért már raktam bele párszáz km-t. Meg kell említsem, számtalanszor cserben hagyott, akár a töltés és inkább a semmi közepén, rengeteg szenvedéssel teli órát szerzett. Sokszor meggy?löltem, és legszívesebben egy hatalmas baltával bezúztam volna, de ez a gy?lölet egy-két nap múlva elillant, és helyébe egy óriási szerelési vágy uralkodott el rajtam. De leginkább annak a vágya, hogy újra érezhessem azt a szinte mennybe emel? érzést, amit ez az öreg vasdoboz nyújtani tud. Benzinért 5l-es kannával szaladgálok a 6000km-re lév? kútra. Sokszor kell vennem hozzá alkatrészt, mert valami mindig felmondja a szolgálatot. Olyan hibáival élek együtt, amikre nincs pénzem és id?m, hogy kijavítsak. Most meg van hirdetve 120 000-ért, mert sajnos nálam már nincs jöv?je. Egy Wartburgot szeretnék a helyére. Egy biztos: soha nem a pofátlanul nagy cserbenhagyásaira, a nem-indulásaira és a magas benzin-és pénzfogyasztására fogok gondolni, hanem az érzésre ami IV.-es sebességben a tipikus Barkas-visításnál következik be, a "száguldásra", az isteni hangjára, illatára. Egyszer biztos vagyok benne, hogy még lesz egy Barkasom.
Hibalista
- AC-pumpa, h?t?vízpumpa, most a generátor, és megannyi érthetetlen, rejtélyes problémaforrás
Ide hordtam szervizbe
Háát...azért úgy kapizsgálom
Értékelése: 6
Másik szerelő értékelése
Apám
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (4) | Évjárat | 1987 |
| Kényelem | (4) | Használati időtartam | 0 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (2) | Vezetett km | 0 |
| Szerviztapasztalat | (3) | Átlagfogyasztás | 0 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (4.9/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan