Az utolsó Busso
Szöveges ítélet
Néhány éve, amikor a Fiat Bravonkat vittük szervizeltetni és műszakiztatni, kaptunk egy Alfa 147-es cserekocsit, hogy ne kelljen ott várnunk órákig. Megdöbbentett, hogy mennyivel kifinomultabb a futóműve, pontosabb a kormányzása, kellemesebb a beltere, hogy azonnal eldöntöttem, nekem kell egy Alfa. Pedig az csak egy leharcolt, ámde kitűnő műszaki állapotban tartott JTD volt.
Mivel a Fiatot teljesen értelmetlen döntés lett volna eladni (kiválóan teszi a dolgát a mai napig, ld. a népítéletet “#szarolasz” címen), így második autót kerestem, amolyan hétvégit, amit lehet girbegurba vidéki utakon hajtani, de akár hosszabb túrákra is jó lesz, mert a Bravoban azért el lehet fáradni hosszú úton.
Lázas kutatás után rádöbbentem, hogy ha már lúd, legyen kövér, nekem lehetőleg kupé, és még fontosabb, hogy klasszikus V6-os kell. Szóba került a Brera és 939-es Spider is, de túl drágának, túl nehéznek tűntek, és nem Busso motorral szerelték, szóval a család bánatára elvetettem az ötletet. Legszívesebben 916-os GTV-t szerettem volna, de azt meg nekem nem sikerült elfogadtatni a többiekkel. Így került a látótérbe a GT, aminek a formája szintén nagyon megnyerő (na jó, ez majdnem minden Alfára igaz)
A gond ezzel az volt, hogy itt UK-ben elég kevés van a piacon, és nagy a szórás. Rájöttem, hogy ahelyett hogy a tökéletes példányra várjak, inkább megveszem azt, ami ésszel menthető. Ez nem tántorított el, vettem egyet. Tulajdonosi beszámolók alapján a kétszer ennyibe kerülő példányokra is többnyire meglepően nagy összeget kell elkölteni, szóval nincs értelme sokat várni. Walesig kellett érte menni, piros, viszonylag gyári állapot, viszonylag kései darab, Lusso kivitel (ülésfűtés, lámpamosó, korabeli CD-s navi), 2007-es forgalomba helyezésű, 85000 mérfölddel az órájában, világosszürke bőrbelsővel. Egy olyan tulajtól, akinek láthatóan nem volt sok pénze arra, hogy a kívánt törődést megadja neki. Ez a 3.2-es V6-os motor ebben az évjáratban már több mint 500 font adót jelentett évente, plusz a biztosítás sem kevés errefelé. Kalandra fel, gondoltam, és kifizettem.
Már a 220 mérföldes hazaúton előjött egy ijesztő probléma, ami persze a próbaúton nem, a váltó hirtelen nem akarta megtartani a 6. sebességet, folyton üresbe ugrált. Fogtam a fejem, de igazából a vételárral azonos nagyságrendű összeget szántam a rendbehozatalra, így nem aggódtam különösen.
Az olaszautós szaki ezután megcsinált rajta mindent, amit meg kellett: szétszerelte és megcsinálta a váltót, kapott új kuplungot, hűtőt, termosztátot, vezérlést, gyertyákat, szelepfedél tömítést, első-alsó lengőkarokat, szilenteket, féktárcsákat, fékbetéteket, kézifék bowdeneket, ajtókilincset, kesztyűtartót, ülésfűtés kapcsolót, Pirelli P Zero PZ4 gumikat, olajat, szűrőket, egy nagyon-nagyon alapos mosást-ápolást és belső takarítást, és máris boldogan használni kezdtem.
Aztán pár hónapra rá, második körben kapott még új generátort, akkut, felső lengőkarokat, kormányösszekötőket, új kipufogó flexibilis csövet, 3 db bontott, színazonos parkolószenzort, és máris boldogan pittyeg, mielőtt óvatlanul beletolatnék valamibe.
A fenti, ijesztően hosszú lista ahhoz kellett, hogy egy tizenéves, törődést igénylő sportosnak mondott autó, a karbantartás hiánya után korrekt műszaki szintre kerüljön, és megbízhatóan működjön. Azóta bejártuk már vele a Brit sziget nagy részét, sőt, egy téli, 2400 mérföldes európai túrán is túl van, mindent zokszó nélkül bírt, csak az utolsó napon kapott egy kavicsot a szélvédő, ami elrepesztette, így most már az is új. Egyébként tök jól lehet pakolni a csomagtartóját, de a hátsó ülésekre azért csak kb. 170 cm-es magasságig ültessünk embereket, hamar elfogy a fejtér.
Ezután, a szinten tartás mellett, már a fejlesztések következtek: fél évvel később kapott egy Quaife önzáró diffit, ami nagyon látványosan feljavította a kanyarodási képességeit, az úttartása egyértelműen szintet lépett. Ez egyébként ajánlott fejlesztés, mert a benne lévő standard, nyitott differenciálmű hajlamos megadni magát, akár lyukat robbantva a váltóba. Kapott még utángyártott alu motorvédő lemezt, teljes alvázvédelmet, facelift előtti csomagtartó kárpitot (mert az merev falú). Az 5 db 18-as “Jetfin” felniket teljesen felújíttattam, a korábban említett téli túra előtt vettem rá 5 db V6-oshoz való 17-es felnit (persze, hogy nem jó rá mindegyik 17-es Alfa GT felni, a 330 mm-es első féknyergek miatt). A 17-es felnikre meg Nokian WR A4 téli gumikat, amit igazából csak a téli túra miatt vettem, itt a dél-angliai télben max 1-2 hónapot érdemes feltenni ezeket. Ja és azért 5 db kerék, mert én szeretek teljes méretű pótkereket tartani a csomagtartóban, volt már pár defektem. Kicseréltem a csomagtartó kárpitot is, mert a facelift előtti merev falú és jobban bírja a gyűrődést. Még sok más is tervben van, hosszú távra tervezek. Ettől eltekintve nem garázskirálynőt tartok, nem vikszolom hétvégente, az elsőrendű műszaki állapot és a szuper vezethetőség elsőbbséget élvez.
Hogy milyen vele menni? Mivel relatíve nagy (3,2 L) és szívómotor, már alul is szép nyomatékos, annyira megy, amennyire tolják neki, a teljesítményét szép lineárisan adja le. Szerintem nincs meg a specifikáció szerinti 240 lóerő, de azért érezni, hogy túl sok ló nem szaladhatott szét, megbízhatóan pörög 6000 fölé, csak győzze az ember a váltóval magasan tartani a fordulatot. Ehhez társul a fantasztikus, minden fordulatszám tartományban más orgánum, ami bármikor lúdbőrössé változtatja a karjaimat. Egyik előző tulaja egy rozsdamentes Scorpion hátsó kipufogódobot szerelt fel rá a gyári után, ami elég nagy morgást és üvöltést csinál. Persze a “straight through” teljes Wizard rendszerekhez képest sehol sincs zajban, de azért hangosabb a gyárinál. Ezt még évek után sem tudtam eldönteni, hogy szeretem-e, lehet, hogy később visszakerül rá egy gyári hátsó dob.
A kuplung még frissen cserélve is kellemesen nehéz, illetve semmi sincs túlszervózva, a fékbe is rendesen bele kell taposni, ha nagyot akarunk fékezni. Az elöl négydugattyús nyergek azért fognak rendesen ha jó minőségű tárcsa és betét kerül bele. A kormány is kellemesen nehéz, és elég közvetlen is, talán 1,7-et fordul az elejétől a végéig. Ez persze csalóka, szerintem a sima GT-hez képest nem nagyobb az áttétele, egyszerűen rövidebb úton jár, amit bizonyít a nevetségesen nagy fordulóköre. Annyira nagy, hogy ahol mások ipszilont rajzolva megfordulnak, ott ezzel még egy-két plusz manővert muszáj beiktatni :-)
Jó gumikkal már a gyári felfüggesztés is fantasztikus úttartást ad, de már tervezem, hogy új lengéscsillapítókat fog kapni, meglátjuk, hogy sikerül-e javítani rajta. A lengéscsillapító csere amúgy szintén ajánlott, mert a hátsók le tudnak szakadni sajnos, miután elrohad a tartóelem az eltömődött vízelvezető nyílások miatt.
Autópályán krúzolva kb. 10-10,5 literrel fut el 100 km-en. Városi elindulós, megállós, dugós forgalomban ez simán lehet 16-17 is. A vidéki kanyargós utakon jól meghajtva is összejöhet ugyanennyi, de azért a nagy átlag 12 liter körül alakul. A motorja kb egy liter 10w60-as olajat fogyaszt el 5-6000 km alatt, szóval a második literes flakon után mehet is olajcserére.
Egyéb használhatósági nemszeretem apróságok: szerintem túl magas az ülés, a legalacsonyabb állásában is. Az ablakmosó fúvókája nem spray jelleggel spriccel, hanem két-két vékony csíkot lövell ki, és nagyon hamar elfogyasztja az ablakmosót. A tükrei eredetileg kézzel behajthatók, de az alu saruk korrodálódnak az idők során, és úgy is maradnak. A tükrei amúgy elég picik, barátnőm mindig morog miatta, amikor vezeti. A távirányító a nyitás gombot hosszan tartva leengedi az ablakokat, de a zárás már nem húzza fel őket, ezt még a Fiat Bravo is tudja. A könyöklő alatti pohártartó egy vicc, max. egy dobozos üdítőital fér el benne. Az ülésfűtés kapcsolóban nincs relé, ami megvédhetné az esetleges elektromos túlfeszültségtől a kapcsolót, az álmoskönyv szerint meg kell róla győződni indítás előtt, hogy ki van kapcsolva, egyébként hamar tönkremegy, és 35 font körül kapható egy új.
Azért, hogy ne csak rosszat írjak, íme a szeretem apróságok: hálás vagyok a nagy motornak, hidegben is viszonylag hamar felmelegszik, és a fűtése tényleg brutálisan erős tud lenni. A légkondijához sem kellett még nyúlni, nagyon hamar lehűti az utasteret. A Bose hangrendszer meglepően jól szól, bár ritkán hallgatok zenét benne a Busso morgás mellett. Az ülések nagyon kényelmesek, hosszú úton sem fáradok el bennük annyira, mint pl. a Fiatban, és szuper oldaltartásuk van. A korabeli rádió közép- és hosszúhullámos adókat is képes fogni, ez nagyon szokatlan ma már. A csomagtartóban van felül kétoldalt egy-egy kis ajtós rekesz, ahová sok apróság befér. A sebsségjelzője a szabvány 225/40/18-as gumikkal szinte teljesen pontos, talán 2% lehet az eltérés a mutatott és a valós tempó között.
Sokat nézegetem a régebbi Alfákat, egy 80-as évekbeli GTV6 nagyon könnyen megdobogtatja a szívemet, a régi Giulia (105) vagy egy Montreal láttán egyenesen elszédülök, de aztán mindig kijózanodom: nem értek a szereléshez, és ugyan beférne a garázsba, egyszerűen túl értékesek ahhoz, hogy felszabadultan vezetni merjem ezeket. Így marad a GT, ez a nagyon szép kupé, egy legendás motor legeslegutolsó változatával a motorháztető alatt.
Frissítés:
Már három éve van nálam, még mindig imádom. Sajnos idén nem voltunk vele sokat kirándulni a járvány miatt, így több időt tölt a garázsban. Emiatt aztán gondoltam egy merészet, és belevetettem magam az autókozmetikába, a külső fényezést políroztam, és most már én mosom.
De a legfontosabb, végre kicseréltettem a lengéscsillapítókat. Kapott egy Koni Special Active szettet, maradtak az eredeti rugók. Ezzel számottevően javult a rugózás minősége, de az úttartása is sokat javult.
Fél éve kicseréltem az üléseket és az ajtókárpitokat is, mert bár szépnek szép a világosszürke bőr, valójában nem ér fel az Alfatex ülések által nyújtott kényelemmel, és a kanyarokban is sokkal jobban tart.
Hibalista
- Az azóta eltelt 3 év alatt két hibája jött elő, elrepedt egy hűtőcső, emiatt lassan elszivárgott a hűtőfolyadék - Az egyik motorhűtő ventilátor ellenállását kellett cserélni, mert nem volt hajlandó bekapcsolni. - Másik tipikus olaszos elektromos apróság: a jobboldali index műszerfali visszajelző lámpája nem mindig működik - Egy pici kormányszervó folyadék mindig elfogy, és amikor fél év után már több, mint egy deci hiányzik, “roszogni” kezd a kormány teljes kitekerésnél. Utántöltésnél megszűnik. - Pár hónapja egy parkolóban beletolattak az oldalába, kissé benyomva a küszöb körüli oldallemez hátsó részét. Amikor ezt javítani akarták, felfedezték, hogy a küszöb is rohadni kezdett, így azt is szépen kilakatolták, egy kb 45 x 10 cm-es darab friss anyag került bele. Ez amúgy szintén népbetegség, sok nemtörődöm gumis azt hiszi, hogy az emelési pontok a küszöbön vannak, pedig valójában kb 10 centivel beljebb. Ha nem figyel az óvatlan tulajdonos, máris benyomták mindkét oldalon, és máris lehet karosszériáshoz vinni. - Újra kellett tömíteni az antenna és a tető találkozásánál, ugyanis heves esőnél felfigyeltem egy kis beázásra. Ez azóta meg is szűnt. - A frissen beépített felső első lengőkar 2 évet bírt, ez típusbetegség. Na meg a gyalázatos angol útminőség sem segít az élettartamán. - Az ablakmosó csöve valahol elrepedt, és a folyadék felét a motortérbe pumpálta, szerencsére nem olyan helyre, ahol ez komoly veszélyt jelentene. Csőcsere után kiváló.
Ide hordtam szervizbe
Független olaszautós kis szerviz, mindent tudnak a Fiatokról, Alfákról, megbecsülik az ügyfelet, nem szívesen bíznám másra az autóinkat.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 2007 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 136000 |
| Megbízhatóság | (7) | Vezetett km | 37000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 12 l |
| Előző autója? | Bravo | Következő autója? | 2000 GTV (105) vagy GTV6 (116) |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan