Egy levetett cégautónak is van jó élete
Szöveges ítélet
Kezdem a legelejéről, legyen egy kis preambulum is.
17 évesen, 2006-ban megszereztem a jogosítványt, így elkezdődött az élet egy olyan szakasza, amelyre -mint általában a fiúk 75%-a- már gyermekkorom óta vágytam. Legálisan vezethettem a pöttömöt, a velem egyidős 1.3-as dízel Polo kombit (Steilheck! :)) ). Vele a románc egészen 2008 végéig tartott, amikor is egy szívműtéten és némi koccanásból felgyógyított állapot után Szenteste azt nem mondta, hogy kehhhh, és nem volt hajlandó többet beindulni.
Választás híján kellett egy másik gép. Azt tudtuk, hogy a Polo jó, mert keveset eszik, szerkezetileg mint egy faék, ismerjük minden porcikáját, így maradtunk ezeknél. A hahun kinéztünk 2-3 már faceliftelt (1990 utáni) gépet, majd pestország felé vettük az irányt. Az első megtekintendőt 80.000 Km körüli értékkel hirdették, hűdeszipiszupi, első osztályú autó, szervizkönyvvel, stb, egy zöld kombi volt, képen meg merném kockáztatni, hogy még jól is nézett ki.
Természetesen a valóság más volt. Kértük a hideg motort (2009 januárjában járunk), ellenben már meleg motorral várt minket az ürge. Beleülve, kipróbálva azt nem hogy 80.000 km volt benne, hanem inkább 580.000, azt is olyan magyarosan belehajtva, vagyis még sz@rabb állapotban volt, mint a szegény 1.3D. A tulaj kardoskodott, hogy "nézzék meg, '99-ben 75.000 km-rel volt szervizelve!!", ja, oké, szóval 10 éve volt benne annyi. Köszviszlát.
A következő delikvens egy kicsit messzebb volt, ám telefonon leegyeztettük vele, hogy jöjjön be lész'szíves pestországba, a Dunakanyarból. Fél órán belül megérkezett, az autó egy kotvány volt. Csupa retek kívül-belül, gondozásnak nem sok nyoma látszott, fater meg is jegyezte, hogy nem igazán eladásra van előkészítve.. Eléggé siethetett a srác, ha ilyen hamar beért, így egy gyors vízcsővizsgálat, nem keményedett, szóval nem forralja a vizet, eddig oké, na, egy próbakör. És egyben van, jól mozog, meglepően jó!! Kell, oké, de mennyi az annyi? 240-ért volt meghirdetve, fater bemondja a 190-et. Áááááááááááááááá, annyiért nem, 200 az alja. 190! 200. 190! 200. Már majdnem otthagytuk, amikor végül mondtam neki, hogy ez egy jó autó, vegyük meg 200-ért. És végül elhoztuk.
Amit megtudtunk a rendelkezésre álló papírokból: új akksi, friss vezérlés, olaj, szűrők. Szervizkönyves, sokáig a győri útépítőké volt (mint utólag megtudtam, egész flottát vettek 1991-ben, a BLD-42*-es sorozat szinte végig ilyen Polokból áll), és már három hónapos korában megvolt a 7500-as szerviz. 180.000-ig van vezetve a könyv, a végén már a hátlap belső oldalára írogatták. Utána egy öreg mami vette meg, onnan került a sráchoz, akitől végül mi vettük. Két gyári kulcs, riasztó (de kikötve), két távirányítóval, hiánytalan dokumentációval. Már ez tetszett.
Külső-belső takarítás volt az első momentum, majd irány haza. 4 liter/100-as átlaggal jött haza.
Eredetiségvizsga. Kicsit vakarták a fejüket az ottani fickók, ugyanis az évek során az alvázszám mintha mókolva lett volna (negatívban más az utolsó két szám), minden másodlagos azonosító kipucolva belőle. De azért átment. Oké. Még mindig januárt írunk.
Márciusban műszaki, lássuk, mit kell cserélni, mit kell megcsinálni rajta. Két hátsó rugó törött, csere, új 15.000 Ft, bal hátsó bura törött, csere (párban, hogy szép is legyen) 4000 Ft/2db, vateráról. Kerékcsapágyak, toronycsapágyak cseréje, át is ment szó nélkül.
Addigra már alaposan sikerült belebújnom a Polozásba, mind történelmileg, mind felszereltség-ügyileg. Hamar rájöttem, hogy ő bizony a full fapad alatt eggyel helyezkedik, így feltétlen be kellett szerezni a gyári kiegészítőket (amelyek beszerzése 2015 májusában nagyrészt befejeződött).
Ilyen gyári kiegészítő a tükrös napellenző, kesztyűtartófedél, középbox, sárvédőre műanyag ívek, ajtóra ütközők, fehér indexbura, füstös hátsó bura, BBS alufelni, GT/G40 bőr sportkormány, GT/G40/Genesis gyári sportbelső a hozzávaló ajtókárpitokkal, csomagtér oldalára kárpit, a hozzávaló EÜ-doboz-, vonószem- és kerékkulcs tartó konzollal, gyári emelőkészlet dobozában. A tetőkárpit szakadt, így az is cserés lesz, fekete szövetre. Már megvan a hozzávaló fekete napellenző (GT/G40), így már csak a jó időre várok. Zöld üveg garnitúra, szintén beépítésre vár.
Jaj, nagyot ugrottunk az időben. Szóval 2009 nyarán beszerzésre kerültek a fenti cuccok közül az ívek-ütközők, felnik, burák, 2010 áprilisában a sportbelső (ugyanonnan, ahonnan az első adag, de az is megérdemelne egy külön sztorit), a többi pedig folyamatosan, ahogy felbukkan, lehetőség szerint megpróbálom megcsípni.
Javítás szempontjából eseménytelenül telnek a hónapok, egyszer-egyszer kerékcsapágycsere, olajcsere (7500 km-enként!), szűrők cseréje, és nagyjából ennyi.
Jöhet 2011, az újabb műszaki vizsga éve. Mivel már az első nagy kozmetikai alkalommal (2009 nyara) láttuk, hogy a hátfal-vonószem környékén erőteljes korrodálás indult be, így azt feltétlenül orvosolni kell. Továbbá ahol és amit lehet, mindenféle és fajta rozsdát lehetőleg szakszerűen kéretik kijavítani.
Nos, ember tervez, Isten és magyar kókány szerelő végez. Valamikor eléggé utolsó szarszemét módon lett kijavítva a bal hátsó sárvédőív, konkrétan 1cm(!) vastag gittréteggel lett szintre hozva. Az autó körbe volt törve (valamikor), így ez nem meglepő. Javítóív nincs (egyébként sem lett volna elég), jöhet a bontó, és az ép komplett B-től C oszlopig tartó panel beépítése. A többi hellyel nincs baj, azok nagyjából rendben vannak. Öröm é bódottá. Műszakira ezen és a kézifékbovden cseréjén kívül mást nem is kellett eszközölni.
Ismét eseménytelenül telnek a hónapok, az autó jön, megy, megáll, dudál, világít, izzít, röffen, 3,8-4 literes fogyasztás, olajcserék, és kb. ennyi. De tényleg. Egyedül az üzemanyagszűrőt felejtettem el cserélni (mióta megvettük, azóta ugyanaz volt benne), így pestről hazafelé dadogással adta tudtomra, hogy ő bizony nem nagyon szeretne menni. Hazajöttem vele (néha torpant egy picit, de egyébként jött), másnap szűrőcsere, mintha mi sem történt volna. Emberi feledékenység, ugye. Ezt is csak azért írom le, hogy történjen is valami. :)))
2012 tavasz: beépítésre került a négy sárga, állítható keménységű Koni gátló a gyári G40 rugókkal. Pattog, tapad, nagyon jó. Vese még marad.
2012 nyár. Egyik nap elég nehezen akar beindulni, többszöri tekerésre sem röffen. Üzemanyag-gond, levegős lenne?? Járjuk végig. Szűrő cserélve, csövek cserélve, visszacsapó szelep betéve. Ugyanaz. Akkor nincs más hátra, adagoló le, és mehet felújításra. 25 pisztolyorrú Mátyásért cserébe ez is kipipálva. Ha már itt vagyunk, akkor dobjuk le a vezérlést is, egyúttal megejtettük azt is (vízpumpával együtt, a két szíj -adagoló oldali és vezérlés oldali, plusz főtengelyszimmering- került az egész hóbelevanc 18500 Ft-ba, nagykeráron, Continental szíjak, Graf vízpumpa) , így most ismét egy darabig nem lesz baj vele, ilyen tekintetben. Kilométer: 323.000.
Tavasszal (2013) ismét megyünk megmutatni, mit tudunk. Októberben egy előzetes átvizsgálás alkalmával a gátlók 80%-ot hoztak, a fék is egyenletesen fogott, így talán addig ezzel sem lesz probléma. Ellenben két küszöböt cserélni kell (még nem történt meg, mióta megvan), kormányművet cserélni kell (fogasléc elkopott, típusbaj, illetve a kilométer sem kevés..), az első szélvédő körüli rozsdafoltokat eltüntetni, illetve ami még maradt, azokat is. Ezeket leszámítva talán nem lesz vele baj. Ja, olajcsere jön ismét, akkor egyúttal a váltóból is leengedjük az olajat.
Ami nálam MÉG nem volt cserélve: Izzítógyertya, amióta megvan, azóta ugyanaz a garnitúra van benne. Tehát nálam eddig több, mint 70.000 km-t (és 4. telet) bír.
Kuplung, még mindig ugyanaz, jól bírja, baj nincs vele eddig.
Motor: bontatlan (nálam).
És ne feledjük: Céges autó volt.
Alkatrész-ellátás: a környezetemben kapásból van 3 ilyen Polo, amit bontanak (pár éve folyamatosan), így talán megoldott egy darabig. A régebbiből a futómű tekintetében szinte minden passzol, a kasztni és beltér elemekben van némi különbség, de az sem sok. Az aktív klubéletnek hála (egy kis reklám: http://forum.poloclubhungary.hu - sajnos most üzemen kívül, addig is facebook - Polo Club Hungary) sok segítséget adunk-kapunk, egyre több ilyen gép lepi el az országot, tekintve olcsó fenntarthatóságát, megbízhatóságát. Alkatrész fillérekért (kedvezménnyel pláne), és csak gyári, vagy annak megfelelő minőséget vásárolok, és még így sem dönt csődbe. Sőt..
Még képek, kezdetektől, napjainkig: http://indafoto.hu/bikerkolee/VW_Polo
Lezárva: 2012.12.29.
2015.07.26.
Ajjajj, közel három év lemaradását bepótolni? Nem lesz könnyű.
2013. márciusában műszaki vizsgát tett a szörnyeteg. Addigra a körülöttem fellelhető 3 Polo közül a legramatyabbat, egy eleje törött G40 kasztnit némi sallanggal, vasárban (tehát bagóért) megvettem, így lett egy hibátlan hátsó részem, ami enni nem kér, elfér. Így a fehérke megkapta a zöld csomagtérajtaját, ami a műszaki előtt fehérre lett mázolva. Egész szép lett, bár mint utólag kiderült, csiszolást nem sokat látott, de ez egy másik történet. Kis pénz - kis foci, legalább a színkód stimmelt.
Ekkor a hátsó fék is fel lett újítva, a dobokon kívül mindenből újat kapott. Minden más tökéletesen vizsgázott.
Eseménytelenül teltek a napok, a szokásos tanken-fahren-tanken-ölwechsel-fahren-tanken-fahren sokszögön belül (izzítógyertyák még mindig a régiek!), amikor is nyárra be lett fogva igáslónak, diákmunkáztam, földutak, hasonlók, kis átmozgatás, beporolás. Ám lassacskán több olajat kezdett fogyasztani, mint gázolajat (1000 Km/ 1 liter), így erre valamit sürrrrgősen ki kell találni. Szerelő, motorfelújítás utánajárás. Hát, hát, izé, ennyi annyi, amannyi, de meg lehet oldani, ha van hozzá motyó. Boltba be, keresés: első túlméret. Őőőő, nincs. Semmi. Se dugó, se gyűrű. Ha lenne is, valami 150-200e Ft körül állna meg. Öööööööööhhh, akkor ez kimarad, az olaj még mindig olcsóbb.
Ám a diákmunka jól fizetett, keressünk külföldi papíros dízelt, gombokér'. Akadt is egy szép fekete Szombathelyen, coupé, dízel, 180e Km, tetőablak (sibeda :)) ), rozsdát nem látok, van benne fantázia, 90 pénz. Felhívom, semmi, szabadságon vannak, hétfőn nyitnak. Na, az jó, úgyis menni kellett Sopronba, ha már ott vagyunk, leugrunk. Idő-ügyileg megcsúsztunk, hívnám, hogy csak zárás körülre érünk oda, de semmi, nem veszi fel. Akkor a csivavák rágják meg a lábad, kend a hajadra.
Búskomoran vettük faterral meg cimborával az irányt Devecser felé (elvégre körbe kell nézni a lomisoknál is, nem? De. ), ahol is az egyik udvarban állt egy kicsit megfáradt karosszériás, levedlett postás kombi Polo. Dízel. 120.000 Km-rel. Hmm, mint ahogy mondtam volt, kasztni hervadt, látszik, hogy valami tyúning hülyegyerek kapta meg, nem volt a legszebb, M3 tükrök, satöbbi, Jajjdecsúnyára majdnem befért volna. Nézzük már meg a motorteret. P A T I K A. Nem hittem a szememnek, ilyet még nem láttam. Minden olyan, amilyennek lennie kell, a szelepfedél gyári újszerű, az adagolón az összes csavaron ott jelölés, gyári beállítások, fúú, gyönyörű. Indítsuk be. "Háááááááát, három hónapja áll, nem tudom, beindul-e." Próbát megér. Izzítás kétszer, hidegindító odahúz (avagy dúsító), teker kettőt, röff. Hmmmmmmm, biztató. Lehet vele menni? Persze. Utcában megkergettem, semmi füst, semmi gyanús dolog, ellenben gyönyörűen húz, és megvan benne mind az öt fokozat. Jó, átgondoljuk, majd hívunk.
Végül kemény 60.000 magyar királyi pengőért sikerült lecsapni erre a gyöngyszemre. A motor, köszöni szépen, csodálatosan ketyeg a fehérben (a kötelező szíjak-szűrők-folyadékok-szimmeringek cseréje után), a többi cucca pedig boldogít sok más Polot, szerte az országban. <3
A motorcserével egyidőben megtörtént a kormánymű cseréje is, elvégre kiszedett motornál könnyebb hozzáférni a motor mögé eldugott szerkezetre (ezúton is csókoltatom a wolfsburgiakat).. Azóta ismét kopog, úgy látszik, ez ilyen tré. Nem baj, várja a beépítést a felújított. Erőt kell gyűjteni, meg sört a hűtőbe.
Ezzel már át is fordultunk 2014-be. Ahogy a fű el kezd nőni és magasodni, úgy kell az autót is lejjebb rakni. Így hát jöhetett a várva várt ültetés, amihez az ültetőrugókon túl végre gyakorlati hasznát is vehettem az állítható keménységű Koni gátlóknak. A fej vagy írás játék bal első kerékkel baj nélkül teljesíthető, ellenben az első 1000 Km kínszenvedés volt, mintha minden egyes útbordán kiszakadna a helyéről a futómű. Szokás kérdése. Ezzel párhuzamosan kapott egy szett 14-es Ronal alugarnitúrát is, fehérre szinterezve, szigorúan a gyári, BBS-stílust követve. Szakavatott szemnek tűnik csak fel, amúgy szinte ugyanolyan.
Mivel mindig is vonzott a nagybetűs Nyugat, így meglátogattam Ausztriát és az ott élő egyik ismerősömet. A Poloval. Ültetve. Az M1-es autópályán. Nem kell mondanom, borzasztó volt. 80-nál is olyan volt, mintha 120-szal mennél, ütött, koppant, zörgött, csattant, szinte fájt minden bukkanó, minden úthibában defektet és görgőztetésre váró felnit vízionáltam. Bécsnél pedig, a schwechati, ÖMV finomítós szakasznál úgy járt az autó, mint amikor a GTA-ban hullámokkal szembe nyomjuk a motorcsónakkal. A fényszóróm valahol a táblák teteje és az autó orra előtt hullámzott és reméltem, hogy a kollégák ezt nem villogásnak veszik, a Policáj pedig nem most tart ellenőrzést. Hál'Istennek, nem volt ilyen probléma.
Mivel az ausztriai ismerősöm hölgy, így az Ausztria-Békéscsaba távot még párszor megtettem a géppel, természetesen hiba nélkül, osztrák gázolajjal, 120-as utazóval 4,2-es átlaggal, magyar gázolajjal 5 literes átlaggal. No comment.
Munkaügyben is Ausztria lett a befutó, három hónapos diplomával így a sógoroknál kötöttem ki, ekkor már barátosném oldalán. A Polo így be lett fogva munkábajárósnak, amivel mindaddig nem is volt probléma, amíg a végdobom azt nem mondta, hogy ő elfáradt. Mivel mindenhol vannak magyarok, a munkahelyen is van egy gondnok-szerelő, aki első osztályúan visszahegesztette nekem. Ingyen. <3
Az osztrákok viszont nem tolerálják túlságosan a magyar autót hosszú ideig, így valamit kezdeni kell a döggel. Esszencia, hogy 2014 júliusában kedvesem A6-osa (1994-es, még mielőtt burzsujkodással vádolná meg bárki is, 2.5 öthenger TDI, csodás egy vas) totálkáros lett. A Polo kicsi, meg magyar, nem lehet, kutya, csomagok, ültetett, nem, hosszú távúnak alkalmatlan. Lett mellé egy Volvo V70. 2.5 5 henger TDI, kocka, brutál. Az egy másik ítélet tárgya lesz.
A Polo pedig 2014. októberében Békéscsabára vette az irányt. Téli szünet, letakarva, szebb jövőt várva.
2015.
Mi legyen vele? Adjam el és az árából, meg a spórolt fizuból vegyek egy G40-est? Egy Derbyt, bele a dízelt és krúzolni? Nehéz döntés volt. Míg végül csak maradt a háznál, de előtte szétszedtem. Darabokra. Mindent.
Ment a kasztnishoz. Ott van a hibátlan farrész, a küszöb 2012 óta aktuális volt, ráadásul akkor kiderült, hogy a jobb hátsó váznyúlvány is elég ergya, a hátfalról tudtam, hogy sz@r, szóval a legegyszerűbb a G40 seggét rárakni. Kasztnisnak nem volt nagy kihívás, egy hét alatt végzett vele, a fényezőnél kicsit többet ült az autó, 5 hét után gurulhatott ki a műhelyből.
Ezalatt az 5 hét alatt megnősültem (hogy nekem se legyen jobb, mint másoknak), szóval a terv, hogy friss műszakis, felújított Poloval fogunk május 2-án begurulni a Polg.Hiv. elé, kezdett szertefoszlani. A Volvo is szép volt és legalább elfértünk benne, kényelmesen, nagyruhástul, mindenestül.
Megkapta a gyári, L90E Alpinweiß színt, és egy lakkréteget, a tartósság és a csillogás jegyében.
Időközben sikerült beszerezni a beszerezhetetlent, a fekete, sibeda nélküli tetőkárpitot (jippijé), így az összeszereléskor az is elfoglalta őt megillető helyét (s.k. berakva, és gyönyörű lett :)) ) A Polo tetőkárpitját az ablak kéderei, valamint az ajtó gumikédere fogja oda + ragasztó + pálcák, így nem a legegyszerűbb mutatvány úgy betenni, hogy az úgy álljon, ahogy a gyárban elképzelték. Üdvözletemet küldöm Wolfsburgba, II. rész.
Nyomozások árán továbbá újra hozzájutottam egy klasszik, G40-kockás (gyári nevén Le Mans-Karo) huzatú ülésgarnitúrához, ugyan felújítandó állapotban. Szóval a szokásos helyen, a vezető oldali derék-, és combtámasznál szakadt volt. Mivel ez egy halszálkás anyag, szinte beszerezhetetlen, csak ugyanilyen ülésgarnitúrából. Az OLX-en rátaláltam egyre, asszony szülővárosa mellett, így szinte kerülő nélkül sikerült donorhoz jussak. A projekt sikeres lett, újabb ülésgarnitúra, amihez már csak az ajtókárpitok kellenek, ugyanilyen, halszálkás kárpittal, mostanra sikerült is találni, kicsit felújítandó állapotban, a logisztikája folyamatban.
Mivel én az esküvő után szüléknél maradtam, asszony visszament Volvoval osztrákiába, így nem volt más, addig nem tudtam menni, míg a Polo el nem készül. Összerakás, műszaki, mehetek.
Mehetnék, ha a műszaki előtti vizsgálaton nem kötnek bele a felnibe (fehér, kirí), valamint a mart ATE Power Discekbe, mert hogy az már átalakítás és műbizonylat köteles. Télifelni, dísztárcsa, ronda lett, de átment.
Ugyanakkor idénre a hátsó fék ismét megadta magát, már ami a munkahengereket illeti, így két új váltotta a berohadt régieket. Megkapta a sárga hátsó dobjait, felszabályozva, így már újra lett fékem hátul.
Műszaki vizsga sikeresen letudva, DEEEEE! Két első lengőkar gömbfej lóg, az csere, amúgy csodás autó, ritkán hoznak ilyen állapotút. Akkor most vagy az enyém lett túl szép, vagy a többi túl fos. Nem tudom, inkább nem találgatok.
Mivel a gömbfejet magát nem lehet csak úgy cserélni, ezért lengőkarostul kell. Lemförder lengőkarok, kedvezménnyel aprópénzért, mehetnek be. De ha már itt vagyok, akkor miért ne cseréljem ki a rugókat az ültetőkre? Akkor két új toronycsapágy is kell, az is megvolt darabja 2000-ért. Így egy nappal a műszaki után ismét megültetve vághattam neki Ausztriának (két felújított Koni gátló beugrott hátra), igaz, kissé visszatekert csillapítókkal, így már csak feleannyira ütnek az úthibák, a végén még komfortos lesz.
Mivel sikeresen kicsit túlhúztam a kerékcsapágyakat, így 300 Km után azok a kukába landoltak, én meg Tatánál a Shell kúton, ahonnan tréler sógorral, majd míg mi sógorasszonyom esküvőjén, addig egy jóbarátunk autószerelő tudása mentett ki.
Így már végre hibamentesen abszolváltam az utat, és elfoglalhatta helyét a garázsban.
-2015.07.26.-
Eladni? Minek? Már végképp nem fizetik meg, nekem meg annál többet jelent. Meg ami jó, azt minek eladni? :)
Hibalista
- Elromlani? Hiszen ez egy Volkswagen! :) Kopó-fogyó alkatrészek (kerékcsapágyak, féktárcsa, fékbetétek), bal hátsó sárvédő, küszöbök, vonószem környéke-hátfal rohadt, adagolófelújítás 320.000 km-nél.
Ide hordtam szervizbe
Saját magam, illetve édesapám. Lelkiismereti kérdést csinálunk belőle, szóval addig csináljuk, míg jó nem lesz.
Értékelése: 10
Másik szerelő értékelése
Mióta külföldiában élek, a Polo meg a garázsban, mikor ki, de két ember közül választok Bp mellett, mindkettővel maximálisan meg vagyok elégedve.
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 1991 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 6 év |
| Teljesítmény | (4) | Km vásárláskor | 255000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 100000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 4 l |
| Előző autója? | Polo 1.3D 1989 | Következő autója? | Polo, Golf 1.9TDi |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan