Csak ami belefér...
Szöveges ítélet
Egyszer csak még 2006-ban igényeltem egy praktikus gépjárművet, ami elvisz a világ végére és vissza is hoz onnan, normális motor van benne, azaz megy is meg nem zabálja le a gatyámat, és beülve nem fog el az iszonyat a fapados beltér miatt.
Még a 90-es évek közepén egy német ismerősöm meglátogatott. Carinája volt, Lift backos, ugyanilyen motorral. Mivel még alig volt piheszőr az ajkamon, el voltam ámulva, annyira más világot jelentett ez a mi 120-as Škodáinkhoz képest. A tulaj is dicsérte, ráadásul maradt a márkánál a későbbiekben is.
Mikor beálltam dolgozni, összehozott a sors egy német kamionossal, neki meg puttonyosban volt meg a típus, és ö is meg volt elégedve vele – fölég a megbízhatóságát emelte ki. A fene egye meg, idehaza pedig anno nem igazán volt az utcakép része a típus. Nos eme kellemes emlékekből kifolyólag tudtam, hogy a Toyotában nem csalódhatok. Honda Civic (ötajtós) volt még a másik kiszemelt, de az kisebb és jellemzően drágább volt...
Első tulajtól vásároltam a Carinát. Piros, lépcsöcshátú 180 ezer km-t futott, 160-ig vezetett szervizkönyves, lejárt vizsgával Az alapfelszereltségtől csak a tetőablak tért el, kaptam még négy felnit lefutott téli gumival, és tetőcsomagtartót.
Felszereltség: négy elektromos ablak, központi zár, szervó, manuális klíma, állítható kormány és ülés, gyári hangcucc. És láss csodát, minden működött ezek közül...
Amit hiányoltam: ködfényszóró, airbag, esetleg abs + esp, könnyűfém felni, bár 1992-ben még ezek nem igazán képezték a jellemző kiegészítőket...
14 éves kora ellenére nem találtunk rajta rohadást, pedig emelőn néztük át. Igaz, garázsozták, de akkor is... A műszaki vizsgát csont nélkül teljesítette, az egyik ablakspricni volt beszáradva (de egy tű segített később rajta). Hm...
Hogy is mondjam na. Elolvastam rengeteg ítéletet róla. Azért az, hogy tökéletes meg überf.sza egy picit túlzás. Bár mindenki ítélkezzen saját szempontja szerint. Megvannak az erős, és megvannak a gyenge oldalai is. Az erőseket már ecsetelték majd még kitérek én is rájuk.
Én sokáig nem találtam benne a megfelelő üléspozíciót. Ha a lábamnak kényelmes, akkor a kezemnek nem az. Később vásároltam bele magasság állítható jobb oldaltámasszal rendelkező plüss üléseket – bár a komfortérzetem jelentősen javult, de a legalsó pozíciója is túl magasan volt. A kormány csak vertikálisan állítható (gy.k. fel és le). 180 centimmel azért valahogy csak összeszoktunk..
A csomagtér nyitó műanyagkarja ami a sofőr lábánál van, a lépcsöcshátnál törésre hajlamos. X alkalommal meg van hajlítva a bovden míg hátraér a zárig, eleve szorul. Márkaszervizben 14 ezer Ft-t mondtak a cserealkatrészre. Nevetséges, vettem bontottan egy jobbos nyitókart bovdennel (ez csak egy helyen kanyarodik, így nem szorul, a helye pedig ugyanúgy megvan a jobb oldalon), szétkaptam a kocsi belsejének oldalát, bekötöttem ahogy illik, azóta örökös. Igaz, az anyóshoz át kell nyúlni a működtetéséhez, de hát istenem:). Meg így most mindkét oldalt van két vak-kar, mert ugyanezen konzol tartalmazza az üzemanyagtank nyitókarját is, ami a sofőr oldalról működik.
Az, hogy egy picit erőtlen a fűtés engem nem zavar. Ha nem terhelem a motort, normálisan járok vele, akkor bizony sokáig tart, míg átmelegíti a nagy bódét. Tiporni kell, akkor termelődik rendesen a hulladékhő, de könyörgöm, télen duplán nem fogom (csak ezért) kinyomni a szemét...
Érdekes mód feltekert fűtésnél a középkonzol fúvókáiból csak akkor jön meleg levegő, ha oda irányítom a keringetést. Ez egy picit érdekes a japóktól, nem értem a lényegét. Ha pl. szélvédőt párátlanítom le, és + a lábra fújatom a meleget, akkor ide miért enged állandóan hideget? El lehet persze zárni, meg apróság is, de nem fogom a logikáját. Na meg szélvédő + középső keringetés nincs a tekerő menüjében:)
Sajnos a korai modelleknél nem állítható a fényszóró foncsora. Én meg nem szeretem kiégetni a szemből jövök szemét, de ha bepakolok (az egyébként óriási) csomótartóba, és esetleg beül még valaki hátra, hát akkor picit kínosan érzem magam este. Egy norma eu raklap egyébként befért, volt már rá példa (én is meglepődtem)
A gyári fényerőt egy picit kevésnek érzem., és évente kiégett elöl valamelyik pilács... Őrösebb izzókkal is próbálkoztam, és bár a fényerő javult, a tartósság nem...
Az ajtóhatárolók (gy. k. ami megakasztja a kinyitott ajtót, hogy ne csukódjon magától be) egytől egyig meg vannak fáradva. Azaz egyáltalán nem tartják az ajtókat. Zavaró, bosszantó, nem tetszik. Ez típusbetegség, és pl. járdára parkolva elég utálatos... Akinek működik, nem tudja elképzelni hogy milyen nyűg tud ez lenni. Nem orvosoltam, így maradt.
Olajfogyasztás: teljesen normális velejárója a szegény-keverékes 1,6-osnak: ha többnyire magasabb fordulatokon van használva a motor (tartós autópálya, 3500 környékén), akkor akár 1 lityót is elnyalhat 1000 km-re – mindenféle káros mellékhatás nélkül. Ezt a gyártó is bevallotta a szervizkönyvben, de ez másoknál sem ritka dolog. Nálam nem mutatta jelét, de én inkább ráérősen hajtottam, és évente cseréltem a jóféle 5W40-et. Ha kellett, akár kétszer is. Alig kér többet 3 liternél a kenőanyagból, pedig még olajhűtő is van rajta. Túlzásba nem vitték anno, az biztos.
Piros szín. Folytassam? Természetesen fakul. Igaz, ezt méltóságteljesen teszi, a lakkréteg nem mállik le foltokban róla, hanem egyszerűen eltűnik a színe. Kapott polírt, viaszt, pasztát, pasztát, piros pasztát, csoda pasztát, dicsérgettem, szerelmet vallottam neki, leribancoztam, de csak nem akart visszavörösödni. Ez van... A korróziónak ellenáll, csak épp a nap kiöli a pigmenteket (jellemzően, ahol a legjobban éri: csomagtér – motortér – tető, tető...)
Elektromos ablakok. Működnek ahogy illik, de vicces, hogy felcsukott ablakokra a gombot nyomva még erőlködik egy kicsit, hátha megy az feljebb is.. Meg lehet vele fingatni jól a generátort, még a refi fénye is megcsuklik ha rábökök a felhúzott ablakokra...
Érdekességek: nincs visszajelző a felkapcsolt lámpára (bár sikít, ha kiszálláskor égve hagyod).
Precízen működik a nyitott ajtó figyelmeztetés is.
A benzinszintjelző állandóan mutat. Még akkor is, ha leveszed az akksiról a kábelokat, és akkor is az utolsó értéken marad a mutató, ha kiveszed a műszeregységet. Mekkora ász, sose fogy ki a tank:) Viszont ha az üres tankot telenyomod benyával, több percig is eltarthat, míg a mutató felbóklászik a maxi állásra, annyira csillapítva van a „lötyögésgátló“ a kijelzőn. A tank 60 literes, de már akkor világít a figyelmeztető, ha még 15 liter üzemanyag ott csobog a tank alján, ami viszont még 200 km-re simán elegendő. Picit túl van ilyen szempontból biztosítva. A japók biztos abból indultak ki, hogy gyér a kúthálózat Európában.
A vásárlás után nemsokára fel kellett újítani az önindítót, mert az előző tulaj automata avensist vett – és visszaülve ebbe nem egyszer sebességben indítózót. A kuplungra meg már nem gondolt, így azért kapott pár pofont a szerkezet. Mármint nem a kuplungszerkezet, hanem a startér. Igazából nem is a felújítása volt nagyon gáz, 6000 Ft-ból megúsztam, viszont a szerelő anyázott nagyokat mikor ki kellett műteni a csinost... Azóta viszont pöpec.
A kormányszervó valamelyik télen elkezdte hangját hallatni. Eröben volt még, csak az elsö 5-10 manőver során nemtetszését fejezte ki. Mivel szíjakat / görgőket a vétel után cseréltem rajta, így vettem jóféle szervó olajat (gyári specifikáció), leengedtük az öreget, feltöltöttük ezzel, és köszönte szépen, elkussolt...
A központi zár motorjai kezdik feladni a küzdelmet. Főleg az elsők nem nyitnak – zárnak elsőre (gyári felszereltség). Szétkaptam az ajtókat, kerestem az összekötök szorulását – simán jártak, így biztosan a motorok engedik el magukat. A fene egye meg, télen ügyelni kellett rá, mert néha harmadikra ki-be csukásra sem zárt le az anyós oldal.
Rengeteg más autót próbáltam, és mivel képességeihez képest meg vagyok elégedve vele, így ki szeretném emelni:
A belső tér nem mutat igénytelen kidolgozást, elég masszívra, áttekinthetőre, logikusra sikerült minden (a japós világításkapcsolót leszámítva). Szinte újszerű a kárpit mindenhol, ahogy a műanyag konzolok sincsenek megfáradva., a műszerborítás sem repedezik bár esztétikai mámorba sem esünk a mindennapos használat alatt.. A bő 20 év szinte nyomtalanul múlt el benne, igaz erről az előző tulaj is tehet. Persze, zörög, meg nyiszog egy kicsit az útegyenletlengéseken, de ez teljesen normális, kiszűrhető, és megszüntethető (csak a fenének van kedve szétbontani a belsőt).
Jól pakolható a csomagtartó, csak kicsit magasra kell emelni a cuccost. Négy kerék simán elfér elfektetve a kalaptartó alatt, és még marad hely további cuccoknak. A hátsó üléseket elöre döntve elég hosszú raktért kapunk. A keletkezett lépcsőt (üléstámla magasabban lesz a csomagtérpadlónál) kiküszöbölve én már nemegyszer éjszakáztam benne – akár másodmagammal is. Hja, hát a nyári romantikák:)
A motorról ugye megoszlanak a vélemények. Én azt mondom, hogy 1992-ben az 1,6-sok között hozta az ésszerű, ráérős de atombiztos szintet. Igaz, picit vérszegény „economy“ módban járva, eléggé hosszúak is a fokozatok is, viszont ehhez képest 7 liter alatt télen is el lehet járni vele. Nyomatékcsúcsát 4400-nál adja le, így ha esetleg jobban meg kell indulni, akkor használni kell a váltót. Hármasban 140 alatt, négyesben 190 alatt szabályoz le 6500-nél.. 130-at 3500-nél tudja ötödikben, és itt már kész megindulni visszaváltás nélkül is. Untig elég szerintem a 1200 kilós bódé mozgatásához, ha az ember bevállalja a kezdeti gyengeségéből fakadó kompromisszumot. Sikerült egyszer vegyes használatban 920 km lefutása után 5,9-es átlagot kicsikarnom belőle úgy, hogy közben nem éreztem útakadálynak magam. Autópályán 7 liter fölött igényelt, megjártam vele Németországot is. (itt megemlíteném, hogy kevésbé szigetelt az utastér, így mind a kerekek, mind a motor, eléggé hallatja magát – szélzajból kevesebb van, ez egy eléggé aerodinamikus kasztni). Lakott területen – rövid utakon nem tudom, sosem jártam 700-800 km-t településen belül, ilyesmire ott a bicaj. (kisvárosban lakom).
Az enyémben egyébként szegény-keverékes motor volt (mager-mix). Ez azt jelenti, hogy míg a zöld led világít a műszeregységen (economy) addig visszafogott a „sprintje“, de legalább csak kóstolgatja az üzemanyagot. Néha picit zavaró volt, annyira képes belustulni, de ez van, ha nagyon menni kell akkor jobban kell nyomni a pedált :). Van pár hátulütője, hogy ha gyertyát kell cserélni (ami nagyon ritka, mert 100 000 km a periódus), akkor az bizony fájni fog. Nekem anno 25 e Ft-ért hozták meg a platina NGK pilácsokat. A „lambda-szonda“ sem pótítható univerzális darabbal, spéci kell bele (oxigénmérő), ami újan szintén egy vagyon, és bontottan is anno 10 e Ft volt. Ennek halálát a műszeregység ikonja jelezte, és mivel két hónapig tartott a cseredarab beszerzése, ezért arra az időre kikötöttem a visszajelzőt:). Ekkor derült fény ugye a benzinszintjelző memória efektjére. Egyébként a hibakódot sem nehéz kiolvasni , nem kell rögtön a márkaszervizbe rohanni. Jóféle carina-klub működik Magyarországon, készségesen segítenek, tessék utánanézni a neten. Rövidre kell zárni a diag csatiját (megvan a módszer, nem emlékszem már rá), meg kell számolni hogy hányszor villanik fel az ikon a műszeregységen, majd ezt a (általában két számjegyű) számot kell kikeresni a diagkatalógusból. Nekem talán a 22-es volt a nyerő.
A szegénykeverékes verzió egyébként is nagyon ritka, de attól sem kell különösebben félni.
A motor alatt keresztben egy vaskos acélsín fut végig a kartert védve (?). Egyszer-kétszer odakoppant már az alja, és látszik is a fém hasábon a felületi deformáció, de keményen állta a sarat. Igazából nem tudom mit keres ott, jó hogy sosem kellett levennem az olajteknőt, mert ahhoz ezt is le kellett volna bontani. Viszont az autó alját (legalábbis ami a motorteret illeti) így szerencsére képtelenség odavágni.
A váltó nagyon erős oldala. Precíz, picit hosszú úton jár, nem szereti a gyors rángatást (de ez érthető, ez nem GT vagy sportlimuzin), de korrektül végzi a dolgát. Zokszó nélkül bekattanik egyesbe gurulás közben is, és télen sem makacskodott. Valamikor 200 e km környékén cseréltünk benne olajat (elszakadt féltengelyharang csere miatt) és annyi. Nekem bejött.
Kuplung. Van, működik, az elözö tulaj cserélte valahol 150 ezer környékén, én meg nem gyúrtam széjjel. Amatőr „racsingos“ múltam kifolyólag a visszaváltást gázfröccsel eszközöltem még ezzel az autóval is. Ezzel az infóval kezdjen mindenki amit akar:)
Motortartó bakok. Nem olcsóak, így maradtak a gyárik benne. Nyáron az alapjárat ezért picit rezegteti a kormányt. Télen is, de csak miután bemelegedett a motortér és ismét puhultak picit a szilentek...
A flexi cső (lehet épp ezért) anno elengedett, érdekes hangja lett mindjárt a gépnek. Nem tartott sokáig, kapott másikat.
A höcserélöje nagyon zsír. Kíváncsi voltam, bedugtam, egy digitális külső-belső hőmérő kábelen lógatott szenzorát a középső beömlőbe. Az épp aktuális asszonyt tanítottam parkolni, tolatni, stb... egy elhagyott útszakaszon – nyáron. Az összes ablakot leengedtük, fűtés csutkára fel, venti egyes fokozaton, csak középre engedtem a be fúvást, és elvoltunk a gépjármű nyüstölésével, manőverezgetéssel. Izzadt is szegény, ontotta a forróságot rendesen. 80 Celsius fokot elérve a hőmérő kijelzőjén egy ERR jelent meg. Feladta a harcot. Télen lehet nem tudja utazótempónál ugyanezt, annyira azért nem merültem bele a témába, de azért a potenciál ott van:). Viszont ez egy remek jel volt arra, hogy tartsunk egy negyed óra pihenőt, hogy a gép is térjen magához.
A (manuális) klímája szintén nagyon cool. Ugyanezen szerkezettel mérve 8 perc alatt normális tempóval / fordulattal járatva a motort, a ventit legalsó fokozatra kapcsolva eléri 32-röl a 4 Celsius fokos belepő hőmérsékletet. Onnan már további beavatkozások kellettek hogy még esetleg 1-2 tizedet csökkenjen a hő. Szerintem korrekt eredmények születtek.
A futómű inkább feszes, de emellett himbi-limbi. Igaz, eléggé rádől a kanyarra /de ebböl a korból mi nem???/, viszont elég jól kiszámítható, barátságos viselkedéssel tűri az íveket. Szerintem lehetne egy picit lágyabb, bár a fene tudja, talán jó ez így is. Telókat komplett cseréltem anno, meg első stabszilenteket, de érdemben nem sok minden változott.
Kézifékes visszafordítót sem veszi zokon, ha esetleg arra kerül a sor. Kipróbáltam: meglengettem a bódét, ráhúztam a kormányt, egy pillanatra felpattintottam a kart, vissza kettőbe, és már arra is mentem, ahonnan jöttem. Nem vette zokon, de igazából nem ezen az autón éltem ki a „nem szokványos“ vágyaim. Télen (hóban) viszont arra ügyelni kell, hogy brutálisan orrnehéz, könnyű kiesni az ívről. A racsni húzogatását is inkább csak a gyakorlottabbakak tegyék, mert hosszú a túlnyúlása a hátsó tengely mögött, így könnyen eldobja a seggét, ami pikk-pakk megpördüléssel is végződhet.
A fékje (abs nélküli) teljesen átlagos: elöl hűtött tárcsa, hátul dobfék. Határozott erőt igényel lassításkor, de a kocsi akár megpakolt súlyával is simán elbír. Mivel nem hajtottam, nem versenyeztem vele, így a határairól nem tudok beszámolni. Műszakikon mindig hozta az értékeket, és ez a lényeg. Oké, a dobféket valamikor komplett felújítottam, meg cseréltem fékfolyadékot is, de egyik sem volt különösebben nagy mutatvány. No meg egyszer az első féknyergeket is át kellett rendesen mozgatni – „kenni“, ekkor kapott új gumi fékcsöveket is. Mivel sosem gyúrtam, így az első tárcsák / betétek el sem koptak míg nálam volt.
Tetőablak. Motoros, bukik vagy hátratolódik. Elhúzható redőnyös, ha esetleg zavarna a nap... Kibuktatva pont annyira nyílik meg, hogy még utazó tempónál se legyen zavaró a szélzaj, viszont a levegő cserélődését nagyban segíti. Ilyennek kell lennie, és kész, okosan megoldották. Mosolyogva hallgattam a kérdéseket: és nem ázik be? LOL... (nem). Az egyetlen picit zavaró tényezője, hogy mikor el akarod hagyni az autót, nyitott pozícióban minden alkalommal 10 másodpercig pityeg.. 95 %-ban tudatosan hagytam nyitva (hagyj szellőzzön).
Külsőleg nem igazán foglalkoztam vele, kapott két garni normális 14-es alufelnit (télre és nyárra is), hogy csökkentsem a rugózatlan tömeget, mert abból baj csak nem lehet...
Az egész autó nagyon rendben van. Mikor megvásároltam, egy kiadós takarítás erejéig szétkaptam a belsejét. Logikusan, igényesen, masszívan van megépítve. Egy csöppet meg is lepett, bár igazából nem vártam tőle semmit. Biztos, mert máshoz voltam szokva...
A környékünkön egyébként nem igazán lopják. Volt, hogy kiutaztam Németországba, ezt meg itt hagytam a panel előtt, és másik héten hazaérve valamit molyolnom kellett az autóban. Látom ám, hogy le sincs zárva. A kutyát nem érdekelte... Oké, még fejegységből is csak kazettás volt benne, értékelhető akusztikus teljesítményt a gyári „rendszer“ amúgy sem tudott, én meg nem áriázom az autóban....
Egyszer a téli zimankóban gondoltam kifogok vele... pénteken leállítottam a parkolóban, épp –9 fok volt. Hétfőig rá sem néztem, majd munkába menet előbb letakarítottam a befagyott ablakokat, majd kinyitottam az ajtót, és –11 fokban azonnal odatekerve a kulcsot, indítóztam is. Talán bő egy másodpercet tekerte a motort, és be is röffent, nem lehetett zavarba hozni. Oké, az alapjárat volt vagy 1500 (rövid ideig), de ez ilyenkor úgyis természetes. Aztán egyszer valamikor nyáron (épp vásárból haza indulva) beültem az autóba, ráadtam a gyújtást – indítóznék, és semmi. Se kép, se hang. No mi a fene? Új próba... meg sem mukkanik. Hümm. Megkerestem a biztosítéktáblát, egyenként kivettem pár biztit, meg visszaraktam, és beindult (mindegyik okés volt). A fene sem érti, mai napig nem tudom megmagyarázni a parát. Lehet, a kocsi még maradni akart a vásárban...
Hogy kinek is ajánlanám meg miért? Kis költségvetésű négyfős családnak egy viszonylag karbantartott példány még éveken keresztül szolgálhat. A piaca kicsi, az ára a padlót súrolja. Egyedül a gyári alkatrészellátás lehet a hátulütője, a (minőségi) kopó-fogyó dolgok a középmezőny tetejét képezik. Könnyen rá lehet költeni a piaci értékének a felét is, ha az ember komolyan veszi az állapotmegőrzést (fék – futómű/lengéscsillapítás – vezérlés – egyéb kopó dolgok). Viszont egy törésmentes darabbal még sokáig el lehet futkározni, a 300-400-500 ezer km teljesen természetes az autó hajtásláncának. Én legalábbis ültem már bő 450 ezer km-t futott benzinesben is, és mind beltérben, mind menetteljesítményben teljesen élhetően viselkedett.
Akit érdekel, úgyis utánajárt már, van szedán és kombi kivitel, „sima“ 1,6-os, 1,8-ból is ugyanígy két fajta (szegény-keverék és normál) – ritka mindkettő, van 2 literes, ez már szinte habzsidözsi, no meg az ultraritka sosemláttálmégolyat Gti is, két kipufogóval (átverés, az 1 db közös csövet osztják két felé), szárnnyal, 15-s rajfelnivel, celica/mr2 (kinek melyik tettszik) sportos szívó motorjával, kemény futóművel, irreális árfekvésben. No meg ott van a dízel is a spóroknak, bár igazán nem kisebb annyival az étvágya, mint amennyivel rizikósabb – zörgősebb, kelletlenebb (inkább ne kategória)...
Meg persze volt egy facelift, amitől igénytelenebb lett a beltér (embere válogatja), rondább az első maszk:), bövebb a felszerelés, biztonságosabb a bódé (ajtók is kaptak extra merevítőket) és ... hát a fene tudja, picit több nyűgöt hozhat magával.. A „jó öregek“eket még a nipponok tolták le a gyártósorról, a ráncfelvarrást meg már a brit üzemben eszközölték. Én a JTK-s alvázkódra voksolok (ez a ninjaaa), hiába idősebb, puritánabb, magasabb a futásteljesítménye.
De mindre érvényes: ha rendben van a karosszéria, a motor egészségesen duruzsol, nem kattognak/ropognak a féltengelyek, nem lóg/zakatol/bubog a futómű, lassításkor megtartja egyenesfutását, motorféken nem füstöl kéket, a kormány holtjáték nélküli, álló helyzetben nem sír a szervó, a belső nincs szétbarmolva, gyújtáskor felvilágít az összes kijelző majd indítás után eltűnik – akkor nagyjából nehéz mellényúlni.. Ha arra kerülne a sor, az újra eladásával átlagosat lehet csak: bukni a beletömött alkatrészek ára nagyjából sosem térül meg. Kvázi ismeretlen típusként ha nincs ismerős, akkor tovább tarthat a hirdetése kevés jelentkezővel. Bár akit komolyan érdekel, az úgyis tisztában lesz vele...
Az enyémet eladtam a bátyámnak, mai napig használja, és meg is van elégedve vele – most valahol 250 e km fölött tarthat, és köszöni jól van.
Nálam azért nem futott többet, mert mellette volt még egy hobbi járművem is.
Eladását bánom is meg nem is, de ez már egy másik rövid történet:)
Hibalista
- Megírtam a jellemzésben, külön nem részletezném. "Autó hibájából" talán csak a viszonylag gyakori izzócseréket hoznám fel, az ajtóhatárolókat, csomagtér nyitó bovdent, a többi úgyis kopó - fogyó cucc... -
Ide hordtam szervizbe
olyat kvázi sose látott, haverral a műhelyében mindent meg tudtunk oldani saját kezűleg.
Értékelése: 9
Másik szerelő értékelése
másik koma, ö kellett az önindító ki-és beszereléséhez.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 1992 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 6 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 180000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 55000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Rapid (kellóképp módosítva) | Következő autója? | E39 525 D Touring |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan