A leghűségesebb társ!
Szöveges ítélet
Nem kell bemutatni senkinek se egy hazai szürke (ezüst de ez lényegtelen) régi swiftet, de szeretném egy magyar fiatal szemszögéből elmesélni milyen is ez az érzés.
A történet 2010 decemberében kezdődött, Nagyapám halála után Édesanyám megörökölte A Kocsit. Véletlenül úgy adódott hogy nekem pont abban az évben lett meg a jogosítványom így amikor lehetett és volt bátorságom, akkor néha én majd utána pofátlanul mindig én vezetettem a járgányt. Heti egy alkalom volt ez általában, nagymamám meglátogatása, csak a másik kerület meg vissza (2x25) esetleg el mentünk ilyenkor gyógyszertárba, piacra, postára. Imádtam ezeket a csütörtököket, Édesanyám ezen a napon dolgozott délelőtt így délután mindig a látogatásé volt, számíthattam erre a vigaszra a műhelyben, ahol kalapács fejet kellett reszelnem vagy félve attól hogy magunkra robbantjuk a sulit, hegesztenünk. Nyáron volt hogy már egyedül is mehettem az autóval, jött egy kis rutin is. Amikor lehetett és ürügy volt rá akkor menni, vezetni akartam. Egyszer leszakadt a hátsó kipufogó dob előtt a cső, természetesen aznap amikor Édesanyám kocsival ment be délelőtti műszakba a kórházba. Olyan bődületes hangja lett hogy el is döntöttem nekem soha nem kell sportdob és társai. Elég volt azt az időt hallgatnom az m0-on meg a városba, gyorsan találtam is új hátsó kipufogót és én naiv be is akartam rakni a kocsiba hogy elvigyem a kipufogóshoz átcseréltetni. Ez ugye azért volt gond mert alul kényelmesen elfér, ki van neki alakítva a hely de belül már olyan jelentéktelen dolgokba beleütközött mint a műszerfal, a kezem mivel váltottam volna meg a csomagtér üvege. Beforgattam valahogy átlósan fél óra alatt az utcán de addigra már az is megfordult a fejembe hogy le se csukom a csomagtér ajtót hadd maradjon teljesen nyitva, hátha kapok a végén pár lelkes rendőrt kísérőnek. Ezután uccu neki elmentem a kipufogóshoz és ki is cseréltettem. Utána nem hittem a fülemnek olyan csöndes, békés és megnyugtató lett újra utazni vele, el is felejtettem milyen halk volt jó kipufogóval. Teltek a gondtalan utak, csak az ismerős autójavító műhelyébe való rutin szervíz látogatás és egy műszaki vizsga zökkenthette ki az újpest-rákoscsaba-fóti cora szentháromságból.
Aztán elvégeztem a középiskolát, jött a továbbtanulás téma és otthon felmerült a dolog hogyha a gyerek vidékre (Győr) megy, akkor esetleg vigye a kis autót, a családi hosszútávfutó úgyis ott áll a garázsban. Mondani se kellet kétszer, madarat lehetett velem fogatni, tudtam hogy bejött nekem az élet ha tényleg vihetem a suzukit. Innentől semmi akadály nem lesz az életemben, a világ előttem, lelkesedésem töretlen és kocsi alattam. Le is költöztem a járgánnyal, sietnem is kellett a pesti dugó miatt és meg még várt rám a beiratkozás is amit majdnem le is késtem, utána meg valahogy az utolsó pillanatban a raktárból szereztünk egy még működő hűtőt amibe rakhattuk a kajánkat így sikerült aznap minden, tudtam hogy eljött az én időm. Kezdő egyetemistaként természetesen az első hónapokban ha lehetett mindenhova kocsival mentem mert ha van alattam autó akkor aztán csakazért is. Jött közbe a hazai és külföldi fórumok bújása, youtube videók az őrült külföldi swift átalakításokkal, dupla vezérműtengelyes 16 szelepes gti-re való átfűzési leírás és tanácsok, csináld magad mozgalmam is elindult. Szépen ment is minden mígnem megláttam a téli kerék felrakása után hogy kiszakadt a jobb oldalt a gumi a külső féltengely csuklón. Fórumon meg is kaptam az információt melyik nem lyukad ki 1 év után, el is vittem büszkén egy győri szerelőhöz hogy mi a baj, itt az alkatrész. Tudtam én már addigra mindent, nem vághatnak át, ott is hagytam az autót. Haza sétálltam mert kis város ez, egy óra alatt hazaérek, kapom a telefont hogy zárásra kész de kicsit több lesz mert az egyik gömbcsukló a végét járta. Visszamentem este, akkor kérdezték is tőlem hogy nem hallottam semmi rendelleneset? Mert itt az alkatrész és ez így eléggé kivolt már. Természetesen meglepődve fogadtam az új információt mert én bizony nem hallottam semmit de ha tudtam volna akkor nem jövök olyan magabiztosan visszafelé a pályán Győrbe. Elindult a vezérhangya bennem hogy lehet mégse tudok én még mindent, el is kezdtem mindenféle helyről gyűjteni az információt, könytárba is bementem már egy-két könyvért, pedig előtte csak azért jártam arra mert előtte kellett elmenni a kis postához csekket befizetni. Idővel egyre több minden alkatrészt mertem cserélni és javítás terén bevállalni, mert a múltkor is sikerült és nem rontottam el semmit. Apróságokkal kezdtem, így be is került egy kapcsoló hogy mégse maradjon állva az üzemanyagmérő ha már a japánok nem akarták, akkor majd én megmutatom nekik. Még akkor is ha egyébként se mozdult volna feljebb szerencsétlen mutató az üzemanyag híjján. Jött az elengehetetlen fektetett hátsó ablaktörlő, kék háttérvilágítás a km órába és a gondtalan km-ek. Így telt el két félév és az autó hibátlan volt de nekem elkezdett hiányozni valami, kellett valami ami új.
Sikerült is egy webasto márkájú tetőablakot megvenni iszonyat olcsón, felkerestem a pár utcányira lakó lakatos mester embert hogy ráér-e, rá is ért pár napra rá és el is vállalta, szuper. Természetesen december közepén sikerült mindezt, a kocsi tetejét belülről lecsupaszítottam előtte lévő délután, a fagyban és sötétben. Másnap reggel 8-ra elvittem a kocsit az vágáshoz előkészített tetővel aztán spuri a suliba gyalog mert kezdődött a csodálatos anyagismeret, kora délután meg vissza séta. Átfagyva kiértem és láttam a megújult paripám, újfent boldogság köszöntött be az életemben. Visszaértem a koli parkolóba és elkezdtem szerelni elég sokat megint, mert a tetőkárpit visszarakásához a hátsó billenthető üveget is ki kell venni (3 csavar fogja) hogy megfelelően vissza tudjuk feszíteni az anyagot és úgy nézzen ki mint eredetileg. Mikor megérkezett a munkából a többi lakó akkor páran oda is jöttek hozzám hogy feltörték az autót hogy így néz ki ez, és alkatrészek is ezért vannak körülötte? Közöltem a valós indokot, röhögtek egyet és utána rám hagyták, onnantól tudták, hülye ez a gyerek hogy ilyenkor csinál ilyet. Én meg kicsit fázva de remegő kézzel nekiláttam tetőkárpitot méretre szabni sniccerrel, a mobilom vakujával világítva. Utána hétvégén el is mentem egy kis körre kipróbálni a szabadság érzését nyitott tetővel, hülyének is néztek érte a belvárosba hogy én vigyorogva kocsikázok nyitott ablakkal, miközben cudar hideg van de ott akkor engem a szabadság érzése elkapott ahogy a fagyos szél belecsapott a hajamba. Aztán mivel Pesten utcán áll a garázs előtt illetve Győrben a fedetlen de legalább zárt parkolóban, tavasszal be is szereztem majd később be is szereltem egy selca riasztót, volt is nagy öröm hogy nem kell már a zárakkal szenvedni és a kulcs se kopik annyira, úgyse ez fog elijeszteni valakit a lopástól. Pár pest-győr út után feltűnt egy nyikorgás. Elkezdtem kutatni a hang forrását, belül kipakoltam mindent ami jobb hátulról jöhet, ezután is valahonan fémes zörej jött. Kezdtem megőrülni a zajtól, néha esőben elhallgatott pár napig majd előjött újra. 2 hónap után végül megmondták nekem a megoldást, a rugó ha porszáraz volt akkor nyikorgott kátyúnál, gumislagot tettem a végére és újra vidám lett az együtt töltött idő de azért fájt hogy ennyi ideig nem derült ki mi és honnan jött a 2 hónapig tartó "zenélés".
Telt megint az idő, mentek a csavargások, befigyelt párszor a cseszneki szerpentin mert nincs messze és van ott pár jó kanyar meg csak jókat meséltek róla. Egy kis utazás a Balatonhoz hogy a napfelkeltét megnézzem a születésnapomon, ha már a szobatárs nem hagyott aludni 3-kor és a lámpát is égve felejtette. Jöttek az éjjeli autózások is, majd néha ha volt hó és félre tudtam tenni addigra egy kicsit a lakhatási támogatásból meg pár dologból akkor mentek a szárny próbálgatások a kézifék rángatással, mekis tálcán csúszkálás, kikapcsolódásnak. Néha úgy tartottam bölcsnek ha nem az m1-esen megyek haza, hanem dobogókő felé így élvezve az utat és a főváros forgatagát kikerülve be tudtam jutni Újpestre. Egyszer haverom is felhívott hogy mennyire érek rá, kéne neki egy kis segítség. Megnyugtattam hogy nem probléma, nem lesz mostanában zh, belefér. Ki is mentem hozzú gondolkodás és előkészület nélkül ausztriába, kedd 5-kor indultam és kint is voltam délelőttre, meg utána még 4 napot mert jól éreztem magam és időmbe belefért.
Éreztem hogy jó autó ez, becsültem is hogy soha nem hagyott cserben de mégis az 5. évben elkezdtem azt érezni hogy jó de kéne bele valami új megint, vagy csak kevesebb őrült román autós az m1-esre. Találtam is nagyobb pillangószelepet bele, meg egy készlet 35mm-es ültetőrugót, néztem neten szélesebb de váltóméretű gumit, de rá kellett jönnöm hogy ez nem erre van így nem is vettem meg őket, csak egy szett használt felújításra váró gyári alufelni garnitúrát. Szerényebb dologként átalakítottam a megtett összes km számlálóját 6 számjegyesre, csomagtérbe a műanyag helyett szereztem szövetkárpitot, új fűtéskonzol és teljes piros-fehér belső világítás mellett döntöttem, hátha megoldja a dolgot. Jó is volt, be is fértünk néha akár 6-an is ha a kocsmából kellett pár havert hazavinni és én nem ittam, meg kocsival voltam. Jó sok cuccolás, meg pár rész egy konyhaszekrényből, igaz ekkor kivettem a hátsó ülés háttámláját (így közel sík padlót lehet kapni) meg párszor kellett fordulni.
Belefért még jó pár felejthetetlen élmény, akármikor és akárkinek szívesen mesélek ha arról kérdez milyen ma egy régi swiftel közlekedni, de eljött 2016 és tavaly karácsony óta elkezdtem túrni a mobile.de, autoscout.de, kleinanzeigen.ebay.de, marktplaats.nl, gaspedaal.nl oldalakat. Úgy tűnik túl megbízható volt és unalmassá vált amit már a nyári alufelni garnitúra és egyéb nagyravágyó tervek se tudnak hátráltatni, kell valami más. 2002 óta van swift a családba, 2010 óta hajtottam büszkén de eljött a váltás ideje, pedig semmi nem indokolja a cserét hiszen fillérekből használható, a rozsda megkezdte egy kicsit de 16 éves autó, 6,7 literrel eljártam a pályán is 130-al, mindig figyeltem hogy normálisan bemelegedjen, fékfolyadék is volt 2 évente cserélve, amit kellett időben vagy hamarabb megkapta, de. Jó lenne már klíma, szép és jó volt a tetőablak de nyáron az kevés a pályán vagy amikor a várost szelem át araszolva. Jó kis autó de papírkasztni, szél érzékeny pályán és 3 ajtónak hála utasokat se tudok vinni jó szívvel és a kis csomagtartóval. Kéne valami olcsó (nem bmw vagy elöl kaparó tdi golf), akár hátsókerekes...
Hibalista
- Csak a kopó-fogyó alkatrészek: - -Kipufogó, leömlő - -Féltengelycsuklók (külsők majd aztán az egyik oldalt belső is) - -Kalaptartó műanyag tengelye eltört (külön cserélhető pár száz forintért) - -Gömbcsukló - -Féktárcsa és betétek + hátsó dob felszabályzása
Ide hordtam szervizbe
Takács Team autószerviz- Bp. 17. kerületKorrektek, mindig elválalták és időben megcsinálták azt amit kértünk. Árak is barátságosak voltak, szerelők is jófejek.
Értékelése: 8
Másik szerelő értékelése
Kanávor autószerviz- GyőrAzonnal segítettek és hozott alkatrésszel se küldtek el, lelkismeretesen és gyorsan dolgoznak.
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2000 |
| Kényelem | (5) | Használati időtartam | 5 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 48430 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 70200 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan