Jó elgondolás, felemás kivitelezés
Szöveges ítélet
Tipikus közép-európai vásárló vagyok, az autónál, mint általában a használati tárgyaknál a legfőbb érvek a jó ár-érték arány, megbízhatóság, kedvező fenntartási költségek, stb. Az elmúlt tíz évben mindig Skodáim voltak.
A Yeti mint választás egy pillanatig sem volt kérdéses. Az Octavia ugyan jobban használható és többet ad az ember pénzéért, a kettő közül viszont csak az egyik igazi 'egyéniség'. A főként városi és elővárosi közlekedéshez az alap benzinmotort, a kényelemhez pedig a legmagasabb (akkor Experience, most Elegance) felszereltséget választottam. Mai eszemmel, vagyis három év használat után inkább ez utóbbiból engednék egy 1.6 CR TDI motorért cserébe, pedig ódzkodom a dízelektől, de úgy hiszem ehhez az autóhoz mégis ez a legjobb választás.
Sok jó tulajdonsága van a Yetinek, ezek nagy része már első blikkre feltűnik (kompakt külső méretekhez képest tágas és jól variálható utastér, emelt hasmagasság, kisebb sérülésektől remekül védő fényezetlen műanyag elemek, ill. a ma már ritkaságszámba menő, használható oldalsó védőcsík, stb.), egyéb pozitívumai pedig csak használat közben derülnek ki (kissé kemény hangolású de összességében remek futómű, hatásos kanyarkövető-fényszórók, rugalmas és kellően erős motor, kényelmes első ülések, jó ergonómia, stb.)
Miért érheti kritika?
Belső: azért is esett a választásom a legmagasabb felszereltségre, mert korábbi tapasztalataim szerint ez jobb minőségű utastéri anyagokat is jelent, de ez ma már nincs így. Az ülések huzatai könnyen koszolódnak, hamar kopnak, a padlószőnyeg minden koszt magába szív, cserébe alig lehet kitakarítani. Az ajtópanel csupa műanyag, a rögzítési pontok között kissé meghajlik, bár ez az átlagos felhasználót tán kevésbé zavarja, mint ahogy az ajtók hangja sem becsukáskor, pedig érdemes összehasonlítani az elsőket a hátsókkal, mintha nem ugyanazé az autóé lennének. A könyöktámasz kívánt állásban történő rögzítése sosem egyszerű feladat, hol reteszel, hol nem. Míg az utastér kellemesen tágas és jól használható (kiv. a hátsó ülések rövid ülőlapjai), a csomagtér volumene csalódást okoz, főképp a szélessége, mely a kerékdobok között mindössze 1 méter, ami erősen behatárolja a nagyobb tárgyak szállításának lehetőségét.
Külső: ugyan szabad kézzel egyelőre nem hajtogathatók, de a karosszériaelemek egyes lemezei mintha fele olyan vastagságúak lennének, mint a korábbi Skoda modelleknek. Ettől még egy autó sem rossz, de valahogy nem túl bizalomgerjesztő, amikor autópálya tempónál a motorháztető lemeze kis mértékben ugyan, de elkezd hullámozni, korábbi típusoknál ilyet nem tapasztaltam, mint ahogy az sem volt gond, hogy a szélvédő tisztításakor ütközésig kihajtsuk az ablaktörlők szárait. Ez a Yetinél nem megoldott, mivel azok beleütköznek a motorháztető peremébe - Simply Silly. A biztosítók legnagyobb sajnálatára a méretes fényszórók egy darabból készültek, ami fájdalmas lehet, amennyiben a ködfényszóró esetleges sérülésekor az egész lámpatestet cserélnünk kell, pláne ha az bi-xenon kivitel.
Fentiekkel együtt lehet élni, amivel viszont nem érdemes, az az 1.2 TSI motor. Teljesítményére (105 lóerő, a valóságban állítólag valamivel erősebb), fogyasztására (7-7,5 liter) nemigen lehet panasz. Azonban 30.000 km-nél vezérlés-csere, 40.000 km-nél turbófeltöltő csere (mindez kifejezetten kímélő üzemeltetés mellett) nem egy normális dolog. Akarva-akaratlanul felvetődik a kérdés, hogy mire számíthat az ember 25, 50, 100 ezer km múlva, vagy bármikor a garancia (3 év) lejártán túl? Épp a minap került kezembe egy németországi olvasói levél, melyben a panaszos arról ír, hogy (azonos paraméterekkel rendelkező) autójának motorja pár héttel a garanciális időszak után tönkrement, és a Skoda semmilyen kártérítésre nem hajlandó. D'oh!
Használt autó vételén gondolkodó laikusként azt mondanám, hogy bármikor szívesen választanék az 1996-2007 között gyártott, gazdagabb felszereltségű Skoda modellek közül. Mióta az autóiparban dolgozom, egyre inkább szemet szúr a szinte mindenhol tetten érhető költségcsökkentés. Amit a manapság lendületesen fejlődő, biztonságunkat és komfortunkat fokozó felszerelések, ill. a légszennyezettséget csökkentő praktikák dacára sem lehet megszokni, mert mind inkább szembetűnő és a zsebünkre megy.
El kell fogadnom e tényt, mert nem tehetek mást, és inkább belenyugszom ebbe, minthogy megszűnjön az érdeklődésem az autók iránt, hiszen akkor a munkám sem okozna örömet.
Annyi bizonyos, hogy napról-napra jobban értékelem régi Octavia RS autómat, pedig idestova negyedmillió km-t futott és maholnap 13 éves lesz, de a motorjában még az eredeti turbó tölt.
Hibalista
- Turbófeltöltő, vezérműlánc/feszítőgörgő, légzsákkapcsoló
Ide hordtam szervizbe
Porsche Buda
Értékelése: 6
Másik szerelő értékelése
Duna Autóház Érd
Értékelése: 6
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2011 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (7) | Vezetett km | 45000 |
| Szerviztapasztalat | (6) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Octavia RS | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan