Ésszerű luxus
Szöveges ítélet
Az autó másfél éve került hozzám. Leginkább autópályán, Győr és Budapest között használom, nagyrészt ennek köszönhető a viszonylag rövid idő alatt megtett relatíve sok km.
Kezdjük a design elemzésével. Érdekes formájú autó. Se lenyelni, se kiköpni nem tudom. Bizonyos szögekből imádom, bizonyos szögekből viszont nem tetszik. Összességében mégis szeretem, talán a méretei miatt, és ugyanazért, amiért a szülőknek is a saját csemetéjük a legszebb a világon.
A belső tér viszont egészen más tészta, az összhatását tekintve nálam telitalálat, mióta először megláttam (akkor még csak képen). Egyéni ízlés dolga, szerintem egy rendkívül szép belső teret hoztak össze a Skodánál. Az enyém fekete-szürke kivitel. A full fekete verzió rém unalmasan hat, így viszont tökéletes, és nem is olyan kényes, mint a bézs változat. Az enyémben szövet ülések vannak, amit egyáltalán nem bánok, mert kicsit sem szimpatizálok a bőr belsővel. Könyök felett minőségi, kifogástalan anyagokat találunk. A műszerfal masszív, körülveszi az embert, elegancia és biztonság árad belőle. Könyök alatt (gondolok itt az ajtókárpitok könyöklő alatti részére, és az első ülések közötti osztásra) viszont rátalálunk az okra, hogy miért olcsóbb egy Superb, mint a Passat. Itt már megjelennek a kopogós teherautó-műanyagok. Ennyi, itt spóroljuk meg azt az egymilliót, amit a Passatért pluszban elkérnek. Mivel ezek nincsenek szem előtt, nem igazán zavarnak. Az egész dolog valahol praktikus is, hiszen olyan részekről beszélünk, amelyek nagy igénybevételnek vannak kitéve, s ezeken a helyeken bizony hasznunkra válnak az igénytelen, strapabíró anyagok. Fájó pont továbbá a zongoralakk felület alkalmazása a műszerfal bizonyos részein. Ez rendkívül kényes, könnyen karcolódó, a korral látványosan és csúnyán kopó anyag, sajnos manapság divatos, ebből a szempontból viszont nem kínos a jelenléte.
Az 1.9 PDTDI 105 lovat helyettesít. Az ezres Swift után igazi rakéta, bár az első fokozat kissé rövid, lámpánál egy 1.2-es benzines akármi simán legyorsulja, de a magam részéről nem vagyok az a gyorsulós fajta, engem egyes egyedül egy dolog izgat: az alacsony fogyasztás. Abban viszont ez csaknem verhetetlen. Autópályán sikerült már 5.3as átlagot produkálnom (habár gyárilag 5,7-et adtak meg), de ha elengedem magam (ami nálam a félelmetes 140-es utazótempót jelenti), akkor sem megy 6-6,3 fölé a fogyasztás, ami egy ekkora autónál irtózatosan jó érzés tud lenni.
A szóban forgó gépjármű ugyanis hatalmas. A Skoda Superbeknél az ár mellett ez másik fő fegyvertény. Az alaphelyzetben 565 literes csomagtér több mint elég. A twindoor technika nagyon megkönnyíti a pakolást: alaphelyzetben csak a csomagtérfedél nyílik, egy gomb megnyomásával azonban ötajtós módjára a szélvédővel együtt tárul fel a csomagtér, hatalmas szájat nyitva ezzel mindennek, amit az ember bele szeretne tenni. Márpedig ebben nyugodtan elrejthetünk akár egy kisbolygót is, a csillagászok garantáltan nem szúrják ki első ránézésre. A másik csoda a hátsó lábtér. Jómagam "belefekvős" pozícióban vezetek, az esetlegesen mögém helyezkedő utast azonban ez sem akadályozhatja meg abban, hogy kinyújtott lábakkal élvezze az utazást. Ne kérdezzétek, hogy csinálta a Skoda, hogy ekkora csomagtér mellé ily hatalmas lábtér jár. Első sorban ez teszi kategóriájában egyedülállóvá a Superbet, ekkora csomagtartó-lábtér kombó középkategóriában nem létezik, és pont…a jó árfekvésről nem is beszélve.
A Skoda zászlóshajóját általában a felső közép kategóriába sorolják, a Mondeóval és az Insignával, no meg a nagy testvér Passattal együtt. Árban és praktikumban veri az összeset. Az érzésről már nehezebb ilyen egyértelmű kijelentéseket tenni. A Mondeo és az Insignia középszerét mindenesetre feltétlenül felülmúlja.
A kormány mögé helyezkedve egy űrhajó fedélzetén érzem magam, főként a gazdagon kivilágított a műszerfalnak köszönhetően. A fények színe is tetszik, az unalmas és elcsépelt BMW-narancssárga, vagy Audipiros helyett ez zöld, és bitang jól mutat az éjszakában. Mindig gondosan ügyelek rá, hogy a fényerő maximumra legyen állítva, így teljes pompájában tündökölhet a gyönyörű kivitelezésű kilométeróra-fordulatszmámmérő duó is.
Felszereltségét tekintve Ambition kivitelről beszélünk, ez pontosan a maximumot jelentő Elegance alatt helyezkedik el. Minden megvan benne, ami számomra szükséges és kevésbé szükséges: Tonnányi légzsák, ülésfűtés (hátul is), állítható deréktámasz és ülésmagasság, ülésfűtések elöl-hátul, fedélzeti computer, érintőképernyős, AUX csatlakozós, 6cd-s rádió (amit nem egy gagyi csomagtartós vagy kesztyűtartós CD tárból kell etetni, hanem közvetlenül a műszerfali nyílásból), 8 hangszórós rendszer (nagyon szépen szól), tempomat, ESP, ABS, könnyűfém felnik, multifunkciós bőrkormány, automata behajtható tükrök, fényre sötétedő belső tükör, kétzónás klíma, hűtött kesztyűtartó, sötétített üvegek, esőérzékelős ablaktörlő, fényszórómosó meg még a fene tudja, hogy mik.
Az utazás az újságírói túlzásokkal ellentétben nem kínszenvedés. A rugózás egy kissé kemény, a ringatózó érzést keresők ne ezt válasszák, azonban még így is bőven elviselhető, abszolút kényelmesnek mondanám. Nagyobb felnikre minden esetre gondolni se merjünk, habár valóban jól mutatna rajta. A jármű nagy sebességnél is stabil, kanyarokban megingathatatlan, a széllökésekkel való törődés terhét meghagyja a Swift és Hyundai Getz méretű egereknek, no meg a kamionoknak.
Összegzésképp mit is mondhatnék el a második generációs Skoda Superbről? Ez egy konzervatív választás. Olyan embereknek, akik nem akarnak, vagy nem tudnak 10 milliót adni egy luxusautóért, de keresik az efféle életérzést. Olyan embereknek, akiknek fontos a jó ár-érték arány, és az értéktartást is szem előtt tartják. Olyan embereknek, akik hasznát veszik a gazdag a helykínálatnak és a jól pakolható, hatalmas csomagtérnek. Olyan embereknek, akik nem aggresszív külsejű járművel akarják kompenzálni az élet egyéb területein fennálló hiányosságaikat. Olyan embereknek, akik egy barátságos, szerény, de valahol tekintélyes modellt keresnek. Pragmatikus választás, a luxus illúziójával megfűszerezve.
Hibalista
- Semmi.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 2008 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 44000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 32000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Swift 1.0 GLS | Következő autója? | Valami a VW konszerntől. |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan