Cél: OT vizsga 9 év múlva
Szöveges ítélet
Miért pont Calibra?
2011. júliusában került hozzám a fehér színű, kék belterű, 1991-es gyártású (red top, 150 le) motorral szerelt Calibra. Második autónak vettük, mert az utóbbi időben többször előfordult, hogy a gyerekek miatt egy időben két helyen kellett volna lennie a családi Nissan Almera-nak és érthető, hogy - a kocsinak nem felróhatóan - ezt a problémát nem tudtuk megoldani.
Az autók piacán körülnézve egyre erősödött bennem, hogy egy olyan kocsi kéne, amelyhez köt valami, amelyet nem akarok majd eladni néhány év múlva azért, mert már nem akarok rá költeni, továbbá olyan kocsit szerettem volna, amely ha nem is nagyon feltűnő, de mégsem olvad bele az utcaképbe és az autóstársak sem akarnak rajta(m) átgázolni. Feltétel volt, hogy beleférjünk négyen a csomagokkal. Végül eszembe jutott a középiskolai évek egyik kedvenc autója, amely akár számítása is jöhetett: A Calibra. Az ár-kategóriába és a „beleférünk-e” feltételnek megfelelt az autó, de tudtam, hogy veszélyes vizekre evezek, mivel elég kevés a jó állapotban fennmaradt példány.
Mért pont ezt?
Az előző tulajdonosnál - aki egy 60 év körüli szimpatikus Úr - 10 évig volt, Svájcból hozták be. Elmondása szerint röviddel az eladás előtt sok mindent felújítottak rajta (kormánymű, futómű egyes részei, motortartó bakokat cserélték, generátort felújították, stb - összesen 410.000 Ft értékben… - amit el is hittem. A tapasztalatok később nem cáfolták meg az eladó állításait. Az autón gyári alufelnik voltak/vannak, - a leültetéstől, angel eye-s lámpáktól és a sport kipufogó dobtól és a rádiótól eltekintve – tuningmentesnek, eredeti állapotúnak tűnt az autó. A tulajdonos hasonló korú felesége is alátámasztotta, hogy sokat költöttek a kocsira és Ő már unja, szekálta a férjét, elég már, ne költsön rá többet. Egy gyanús momentum volt, de átléptem rajta: a tulajdonosnak volt egy huszonéves fia, de ezt a rizikót vállaltam. A kilométeróra 234.000 ezret mutatott. A kocsi le volt ültetve, sport dob volt rajta, a bőrkormány napszítta, a bal első ülés bal oldalán ki volt szakadva a kárpit, a szélvédő aljának belső részénél végigfutó műanyag - mint majdnem mindegyik A Vectránál és Calibránál - több helyen is meg volt repedve, és a szélvédő maga is meg volt repedve. A vételnél látható volt, hogy a karosszéria lakatosért kiállt, a két „A” oszlop láthatóan rozsdásodott a zsanérnál, illetve a küszöbön volt látható némi rozsdanyom. Így hihető volt, hogy már nem akarnak rá többet költeni, mert látszott, hogy hozzá kell nyúlni. Az autó szín összeállítása is a gyengém volt, mivel szerintem a Calibrák fehérben és pirosban a legszebbek, ráadásul a fehér színhez nagyon passzol a kárpit kékes színe, ami a kedvenc színem. Az sem volt mellékes, hogy az akkor kipróbált autók közül ez volt leginkább egyben - a karosszéria láthatóan nem volt javítva (a későbbi szétszerelés is megerősítette az érintetlenségét), a lökhárítókon minden kis biz-baz műanyag egyben megvolt, motorhang, viselkedése jó volt, váltó, egyéb hangok is rendben voltak, továbbá az eladó is korrektnek tűnt - végül megvettem.
A felújítás
Néhány hónapot használtam, majd vizsgáztatás előtt beadtam Wellnesre, ami abból állt, hogy kiszerelték a motort, váltót, futóművet, az összes lámpát, üveget, és a belső teret is lecsupaszították – csak a műszerfal maradt. A lakatos hadat üzent a rozsdának: a két „A” oszlopot, az első ülések előtti taposólemezt, a küszöböt, a hátsó futómű feletti részeket (az egyik nyúlvány csúnyán el volt rohadva, az alsó fele megszűnt létezni) és még amit kellett, rendbe tette. Utána a karosszéria kapott egy telibe fújást, teljes alváz és üregvédelmet, a legrosszabb állapotban lévő műanyag elemeket - lökhárítók sötét csíkjai - és a hátsó ablakmosóval integrált tetőantennát újakra cseréltük. A leültetést megszüntettük, gyári magasságra állítottuk vissza az autót.
Én a beltér rendbetételével foglalkoztam, találtam a helyi bontóban egy ugyan olyan színű és belterű Calibrát. Természetesen a donorautót teljesen kipakoltam (első-hátsó ülések, oldalkárpitok, műanyag biz-bazok; 10.000 Ft-ért megérte.:) A donor alkatrészekkel megcsináltattam a szakadt ülést. Újra bőröztettem a kormányt, a váltógombot, a váltó- és kézifék szoknyát, továbbá megcsináltattam az oldalkárpitot is, amelynek az volt a baja, hogy az íveknél a műbőr elvállt a burkolattól - úgy látom a neten, hogy ez típushiba. Pótoltam a hiányzó, illetve törött műanyag beltéri részeket is (csavartakaró műanyagok, hátsó hamutartó, biztonsági öv takaróeleme - ez utóbbi jellemzően hiányzik a Calibrákból, mivel a hátsó ülésre történő beszállásnál vállal leverik -, a szélvédő és a műszerfal találkozásánál lévő belső takaróelemet is cseréltük). A vaterán vettem olyan Opel kazettás rádiót (Sc 202-es), amilyen a képek alapján eredetileg lehetett a kocsiban. Lehet, hogy néha túlzásba vittem a dolgot: a rádióhoz vateráztam 90-es évek slágereit tartalmazó kazettákat (Top Hits 1991 1994, 1997,; Rapülők, Kozmix, TNT, UFO, Dr Alban, Scooter, meg ami akkoriban ment a disco-kban.:). Másik: nyáron, 32 fokban, két órás roncstelep bejárás után a sikeres vadász elégedettségével a képemen a telepi ember elé álltam egy marék csavartakaró műanyaggal és olyan műanyag alkatrészekkel, amelyek neki hulladékok, de nekem fontosak voltak. Különféle Opelekből szedtem ki, mert az ott lévő Calibrát már lecsupaszítottam. A tekintetén láttam, hogy ekkor besorolt a „nagyon elborult hülye” kategóriába, de megérte, mert nem kért pénzt a cuccokért.:) Még egy: a karosszériásnak 5 percig magyaráztam, hogy a telibe fújás után a feliratokat ugyan oda – nem feljebb, nem lejjebb, nem jobbra, nem balra – hanem ugyan oda kéretik visszaragasztani! Utálom, ha máshova kerül a felirat, mint ahol a helye van!
A kocsi összeállításakor látszott, hogy a gyári alulfelniket fel kell újítani, mert nagyon látszik rajtuk az idő, meg a sérülések. Ez meg is történt, szintereztettem, olyanok, mintha újak lennének.
A neten felkutattam az összes olyan oldalt, amely a Calibrákkal foglalkozik, és megnéztem, hogyan néztek ki eredetileg. A felújítással az volt a célom, hogy az autó gyári állapotú legyen, de azzal, hogy a 21 év nem múlhat el nyomtalanul egy autón. Így például a hátsó lámpák egy-két csorbáját, a karcos csomagtér elemeket, a megkeményedett, kicsit deformálódott napellenzőket és egyéb burkolatokat meghagytam, a hátsó Opel Calibra feliraton a króm kopott, az orron lévő Opel jelvény sem mai gyerek, stb… Az ülések szivacsa sem olyan friss, mint akkoriban volt. Volt olyan, amit hagyhattam volna, de idegesített: például az ajtók kilincseinek el voltak törve a visszatérítő rugói, ezeket kicseréltem, mivel azok hiányában lógott a kilincs, és ha becsuktuk az ajtókat, akkor ki-be ugráltak. Most jók.:) Az ajtóerő határolókat is cseréltem, már nem kattognak az ajtók nyitáskor. A gyári lámpás kulcsot is megkaptam az autóval, csak éppen nem volt benne a világító szerkezet. Ezt is sikerült a roncstelepről beszereznem, tehát működik a gyári lámpás kulcs is!:)
A sport kipufogódob helyett sikerült beszereznem egy EREDETI hátsó dobot (dupla végű), amely egy grazi márkakereskedés raktárában feküdt 15-20 évig. Amikor a dob megérkezett, kicsit kormos volt belül, még rajta volt a gyári máz, de látni lehetett, hogy néha húzták-vonták a földön, illetve egyszer talán még a salgóról is leesett, mert a vége egy helyen be volt nyomódva, de a hiba könnyen orvosolható volt. Ha már a hátsó dobot cseréltük, akkor a középsőt is, ráfért. Beszereztem hátsó és első sárfogó gumikat is, továbbá az angel-eye-s lámpákat visszacseréltem új gyári fényszórókra. A motorban a hidrotőkék kopogtak, azokat kicseréltettem. A csomagtartó alatti diffúzort is pótoltam.
Jelenleg így állok a felújítással, egy két dolog van, amit meg kell oldanom: Az egyik, hogy a hűtővíz ellenőrző lámpa jeladója rossz, cserélni kell. Újat már nem lehet kapni, a bontottak meg elég vacak állapotban vannak. Cserélni kell a csomagtér ajtó teleszkópjait, mert engedik az olajat. Az autón van fényszóró mosó, ami nem működik, mert nincs meg a csövezése. Van benne klíma is - sajnos nem gyári -, de nem működik, javítandó. Az üzemanyag szintjelző csal, ha teletankolom a kocsit, akkor is csak a felső negyed feléig megy csak fel a mutató. Úgy tudom, hogy ez mindegyiknél így van, tehát ezzel nem foglalkozom. Sajnos, a felújításnál kicserélt műanyag belső takaróléc megrepedt a műszerfal és a szélvédő találkozásánál. Erre jelenleg is keresem a megoldást, mivel újonnan nem lehet kapni, a donor autók esetében pedig ugyancsak sérült ez az elem – de ha szert is tennék egy sértetlenre, a cseréhez félig ki kell szerelni a műszerfalat. Hallottam, hogy létezett egy takaróléc, amit utólag csak rá kellett tenni a gyári elemre és máris eltakarta a repedéseket. Sajnos ilyet még nem sikerült találnom, ha esetleg valaki tud ilyet, az SZÓLJON! Az egyik utolsó dolog az lesz, hogy az első rendszámtáblából kérek újat, mivel az előző tulaj átfúrta és felcsavarozta a kocsira, meg azért megkopott az elmúlt tizen- valahány évben. A hibátlan fényezés és a műanyag elemek között feltűnően ronda.
Költségek:
Az nem mondható, hogy közgazdasági racionalitás jellemezné döntéseimet a Calibra kapcsán. A vásárlás, felújítás eddig kb 1,2 M forint volt összesen - szerencsére a költségek eloszlottak az elmúlt egy évben. Ennyiért biztos nem tudnám eladni, de nem is akarom. Ügyeltem arra, hogy gyári alkatrészek kerüljenek az autóba, remélem, sokáig kitartanak. Az új alkatrészek egy részét interneten szereztem be Németországból - http://opel-classicparts.com/, ezt az oldalt nagyon ajánlom, az 1970 és 1992 között gyártott Opelekhez van nagy választékban alkatrész; http://www.carparts-online.de/shop/index.php ezt is ajánlom, ők is gyorsak, korrektek voltak -, a másik részét pedig egy Opel alkatrészekkel kereskedő cégtől vásároltam (Csergő Opel). Velük is meg voltam elégedve. Az autó fogyasztása autópályán, 120-130-al 7-7,5 l/100km, városban 8,5-9 liter/100 km. Nem tartom soknak, mivel 8-9 liter körül fogyaszt az első kocsinak használt Almera is gázból - mivel gázüzemű -, benzint használva 7,5-8 körüli a fogyasztása, csak az nem 150, hanem 100 lóerős.
A használat során tapasztaltakról
A hibákat már leírtam az arra szolgáló részben. Nagyon kényelmesnek találom az autót, sokkal jobb a rugózása, mint az Almera-nak. Ahol az pattan, ez szépen átsuhan. Az ülése - a korából eredően - kevésbé kényelmes, de egy 2-3 órás utazást simán ki lehet benne bírni. Ami furcsa, hogy a visszapillantó tükröknek szerintem nagy a holttere, ha az autópályára érek, át kell állítani, mert könnyen meg tud bújni a holttérben a mellettünk lévő autó. A nagy és hosszú ajtóból eredő ki-beszálláshoz szükséges helyigényt meg lehet szokni. Arra kell csak ügyelni, hogy beszállásnál ne akadjunk fel az első háromszög ablak igen jól gumírozott élén.
A gyári kipufogóval nagyon jó hangja van a gyorsítások során. Élvezet gázt adni!
Pozitív, hogy nem csöpög belőle az olaj, kb. két-három hetente látok egy-egy pöttyöt a földön, és az olajszint egyéb okból sem nem csökkent.
Elsősorban autópályás, illetve városmentes utakra használom - városban akkor, ha előre láthatóan nem lesz nagy dugó. Kb 3500 km-t mentem vele eddig. Nem vezetek gyorsan, nem pörgetem állandóan a motort, betartom a sebességhatárokat. Inkább stílusosan vezetem azzal, hogy egy 21 éves autó nem arra való, hogy állandóan az első legyen a forgalomban. Garázsban áll, ügyelek arra, hogy esőben lehetőleg ne használjam, de hetente azért menjek vele minimum 20-30 km-t, télen is.
Összefoglalásul:
A céljaim alapvetően megvalósultak. A családdal (2 felnőtt+2 gyerek) beférünk akár az egyhetes nyaralásra is. Az autóstársak nem akarnak letúrni az útról, sőt, előzékenyebbek, mint amikor az Almeraval megyek. Mivel az a célom, hogy 9 év múlva OT vizsgára viszem a kocsit, megvalósult az a célom is, hogy olyan autót vegyek, amelyet nem akarok majd eladni néhány év múlva, és ha be kell szerezni alkatrészt, akkor sem fogok problémázni, mivel egy 2X éves autónál ez nem természetellenes. Ahogy elnézem, az idő előre haladásával egyre kevesebb jó állapotú Calibrát lehet majd látni az utakon, de az egyik ritka példány – remélhetőleg még sokáig - az enyém lesz!
Hibalista
- Nagy melegben leállt menet közben, kétszer pedig nem akart elindulni, csak miután lehűlt a motor: Ez a hiba elmúlt a gyertyák cseréjével, a szerelő szerint vacak állapotban voltak már. - Hidegindítás után az alapjárat néha nagyon leesik, de aztán magához tér. A jelenség elmúlik, ha a motor bemelegszik. - Éppen ezen a héten produkálta azt a tünetet, hogy meleg motornál indítás után nem találta az alapjáratot, leállt, azonban ha a gázpedálon tartottam a lábam, nem volt gond. Néhány km után aztán már normális lett az alapjárat. - Egyszer az üzemanyagcső miatt kellett SOS szervizbe vinni, mert megadta magát és csöpögött a benzin. (21 éves autónál előfordul) - A tetőablak esőben beázott, mert eldugult a vízelvezető cső. - A vízhőfok visszajelző jeladó rossz, indokolatlanul világít a műszerfalon a lámpája. - A párom azt kifogásolja, hogy hosszabb utak során érzi a motortér felől a meleget (nem a fűtés rossz, hanem a fal átmelegedik annak ellenére, hogy a szigetelés hiánytalanul megvan).
Ide hordtam szervizbe
Úgy tűnik, most találtam meg azt a szerelőt, aki tényleg ért a kocsihoz. 1993-tól dolgozik OPEL-el, Calibrát is szerelt többek között.
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1991 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 234000 |
| Megbízhatóság | (5) | Vezetett km | 3500 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | Almera | Következő autója? | Nem tudom, egyelőre nem akarok másik autót venni |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan