430 000 km, 11.5 év, 1 tulaj
Szöveges ítélet
Az első saját tulajdonú új kocsim. Nagyon büszke voltam rá, bár pár évre eladósított bennünket. A vásárlás másnapján elindultam vele egy hosszabb útra, verőfényes júliusi kánikulában. A kesztyűtartó ajtaja a melegtől úgy beszorult, hogy nem tudtuk kinyitni. Szerencsére Opel szerviz mindenütt van, gondoltam és bementünk az Opel Gaál-hoz Gödöllőre (nem a vásárlás helye!), ahol soron kívül, díjmentesen kinyitották. Két évig abban a hitben ringattam magam, hogy ha lecserélem, jól jön majd a szervizkönyv az eladásnál. Ezért a vásárlás helyére hordtam vissza a kötelező olajcserékre, átvizsgálásokra. Körülbelül egyhónapos korában gyengén kattogó zaj hallatszott elölről 60 km/h felett, amit a szervizben először a rendszámtáblára fogtak, majd mikor tovább erősködtem, és végre a szerviz vezetője is beült, 500 méter után rájött, hogy a kilométerspirál okozza a zajt. Garanciában kicserélték, meglehetősen gyorsan, azóta a kilométeróra többet mutat, mint a tényleges sebesség. Ezek után csak a hatvanezres szerviz okozott komolyabb meghökkenést, mikor kiállították a számlát. Akkor már kezdtem kiábrándulni a márkaszervizből, meg a szervizkönyvből. A 2002-03-as év fordulója téli gumi nélkül elképzelhetetlen lett volna (tengelyig érő hóban is hazavitt), a problémát a jégbordás utak jelentették, voltak olyan útszakaszok, amelyekről hetekig(!) nem tudták lerobbantani a jeget. Tavaszra aztán elkezdett megint zörögni valami elöl. A szervizben (a vásárlás helye!) teljes kormánymű cserét javasolt, egy addig általam ismeretlen szerelő („Azért még lehet vele menni!?”), a szervizfőnök sehol. Szerencsére nem dőltem be. Egyrészt, mint ahogy a feleségem munkahelyének flottafőnöke elmagyarázta, három éves korig fődarabot garanciában kellene cserélniük, másrészt rögtön beküldött az Opel M3-as melletti szervizébe. Odafelé menet az utolsó stopnál még a kuplung bowden is elszakadt (soha rosszabbkor). Egy órán belül kicserélték a kormánystabilizáló rudazat két gömbcsuklóját, ami valószínűleg a téli jégbordás utaktól kikopott, valamint a bowdent, körülbelül 16 000 Ft-ért. Ők is csodálkoztak, hogy miért javasoltak erre kormánymű cserét! Azóta nem viszem hivatalos szervizbe a kocsit. Valószínűleg ezt csak olyan teheti meg, akinek megbízható ismerőse van ott, bár a számlát akkor is ki kell fizetni. Most egy „Beteszem, amit be kell, nem veszem ki, amit nem kell” típusú maszek szerelőhöz járok, aki apámnak negyven éve szereli az autóit. Egyéb probléma az autóval nem volt, csak a kopó alkatrészek cseréje. Ablaktörlők; szűrők; ékszíj, ha már csikorog; gyertyák, vezérmű szíj százezrenként; hozzá görgő kétszázezernél; az akku kifáradt négyéves korában; fékbetét 240 000-nél. Gumikat mindig újakat veszek (a gyári Firestone-nal elmentem 120 000 km-t). Szélvédőt és fényszórót már kétszer kellett cseréltetnem a felpattanó kövek miatt, plusz kisebb koccanások miatti lámpa csere elöl hátul. A legutóbbi műszakin (szintén márkaszerviz) megpróbáltak lehúzni egy lambda szondára, de amikor rákérdeztem, hogy mi jelzi a csere szükségességét, azt mondták, hogy többet fogyaszt. Azt nem tették hozzá, hogy kigyullad a motor kontroll lámpa. Mivel a fogyasztást mindig mérem, hogy a kutasok ne tudjanak átverni, és utána elhangzott, hogy „Nálunk pont most akciós a szonda.”, már nem tudták rám tukmálni. Mivel nem hajtom a kocsit, 90-100 km/h-val közlekedem, nagyrészt városon kívül, a fogyasztás még mindig 6 liter alatt van. A vásárlásnál mondta a kereskedő, hogy az 1,6-os fogyaszt kevesebbet, és akkor ugyanazon az áron volt, mint az 1,4-es. A testvéremnek egy új 1,4-es van és még nem ment 6 liter alá. 255 ezer után már nem ugrik úgy, mint újkorában, de még most is el tud indulni csikorgó gumikkal. A raktere nagy, vittem már vele előszobaszekrényt plusz két utast is. Utánfutóval sem fogyaszt lényegesen többet. A kormány kétküllős, és nagyon kényelmesen lehet vezetni, mert csak leteszem a bal könyököm az ajtó támaszába, így pont a baloldali küllő fölé jön ki a kézfejem, hosszú távon nagyon kényelmes. Vezettem már háromküllős kormányú autót is, borzasztóan fárasztó volt. A (lengyel gyártású) típus hibáit már én is olvastam ezeken az oldalakon: kuplung bowden szakadás 50 000km-en belül; sebességváltó műbőr borítása kikopott, csomagtartó ajtaja vagy nehezen csukható, vagy zörög (beállítás kérdése), utóbbi esetben elnyírta a hátsó ablakmosó csövét kb. 150 000 km alatt; bal oldali légbefúvó rácsa kilazult; vezető oldali ajtó külső kilincsében eltört egy rugó, azóta rázós úton lötyög a kilincs és nyiszorog; vezetőoldali ablaktekerő gombja kezemben maradt 200 000 km-nél a sok tekergetéstől; a lengéscsillapítók sem tökéletesek már, de a gumik még egyenletesen kopnak; a féltengelyek sem kotyognak még; a műszerfal mutatói kissé lustultak, főleg a skála alján nem mutatnak megfelelően. Összességében nagyon jó autó, bár fapados, de így kevés a meghibásodási lehetőség. A fogyasztása, gyakorlatilag most is annyi mint újkorában 6 l/100km alatt, kíváncsi vagyok mikor kezdi el enni az olajat. Ideális családi autó két gyermekig, minden belefér és rendkívül megbízható.
Gondoltam megosztom az előző bejegyzésem óta eltelt egy év tapasztalatait az autóstársakkal.
270 ezernél kapott egy komolyabb átvizsgálást, mert Ausztriába készültem vele. Kicserélték a vezérműszíjat+feszítőgörgőt, és a lengéscsillapítókat, mert már úgy lengett, mint a kétütemű Wartburgok egykor. Emellett még az ilyenkor szokásos: olajcsere, összes szűrő (üzemanyag is), ékszíj. Kiderült, hogy az akksi már majdnem száraz volt, még szerencse, hogy ilyen enyhe volt a tél. A karintiai túrát becsületesen teljesítette. A Großglockner kilátójához (2369m) is felküzdötte magát, bár felfelé kétszer meg kellett állni, mert túlmelegedett volna. Ha valaki nem járt még arra, akkor csak annyit, hogy lefelé kettesben motorfékkel hetvenig bírtam a gyorsulás hangját, aztán elkezdtem fékezni, mielőtt gond lett volna.
283 ezernél aztán beütött a krach. Kigyulladt a motorkontrol lámpa (ilyen már volt egyszer), és nem akart elaludni (ilyen még nem). Amikor legközelebb kinyomtam a kuplungot le is állt. Elkezdtem indítózni, nagynehezen felköhögte magát és elindult. Ez még kétszer ismétlődött, de harmadszorra már nem indult be a motor. Szerencsére akkor már nem voltam messze otthonról, és a testvérem bevontatott a szerelőnkhöz. Kezdődött a találgatás, hogy mi lehet a gond. Mivel a szerelőnek nincs motordiagnosztikai műszere, csak hibakódleírása, az interneten kezdtem keresni. Mindenkinek figyelmébe ajánlom: http://www.opel-magazin.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=427. Elég hozzá egy gemkapocs, aztán már csak számolni kell, hogy mennyit villan a lámpa. Kivillogta a hibákat: a vízhőmérő gombát kicseréltük, a fordulatszámmérő mágnese elé pedig be volt szorulva egy kavicsdarabka. Ennek ellenére még mindig nem ment. Aztán egy profi motordiagnoszta, anélkül, hogy megnézte volna azt mondta, ki kell pucolni az EGR szelepet. Ez bevált, ráadásul nem került semmibe.
Azóta teljesítette a 300 000 km-t, bár már van egy kis morgása a motornak, de az olajat még mindig nem eszi, a fogyasztása pedig továbbra is 6 liter alatt van országúton. Igazán kíváncsi vagyok, meddig bírja még. Ennyi kilométerrel eladni már úgysem érdemes, meg amúgy is nagyon összekoptunk már, sajnálnék megválni tőle.
+1 év +40 000km
Legutóbbi bejegyzésem óta eltelt egy évben lefutott újabb negyvenezer kilométert. Lakhelyváltozás miatt ingázóból városi, alföldi autóból dombvidéki autóvá vált, ez meg is látszik a fogyasztáson. A hosszú utakon nem ment 5.5 l fölé, most meg 6.5 l alá, de ez köszönhető a garázs hiányának is. A havasabb téli időjárás miatt be kellett szereznem egy hóláncot is, bár éles használatra csak egyszer került sor, de akkor egy traktorcsapásból evickéltem ki vele.
Csak kisebb hibák jöttek elő rajta: baloldali kormánykapcsoló megadta magát, műszerfalvilágítás gyengül, hátsó ajtó zár (WD 40-től megjavult), üzemanyagszintjelző kis mennyiségnél már nem jelez megfelelően, ezért mindig orral lejtő irányban érdemes parkolni, hátsó ablaktörlő kis késleltetéssel indul.
Egy nyári defektsorozat miatt a gumigarnitúra csere kicsit előbbre került a tervezettnél és a szerelő azt ajánlotta, hogy akkor már az első fékbetéteket is cseréljük ki.
Az olaj már érzékelhetően fogy belőle, de eddig még 15 ezrenként cseréltettem. A motor hangja is megváltozott, kezd hasonlítani a dízelre.
Nyáron sikeresen teljesített egy bulgáriai túrát, amelyben benne volt a Rila hegység is. Friss gumikkal és első féktárcsával nem volt különösebb probléma. Hazafelé jövet azonban kiszakadtak azok a csavarok, amelyek azt a lemezt tartják, ami a hátsó kipufogódobtól védi a csomagteret. Kiesni nem tudott, ezért csak itthon csináltattam meg (nagyobb alátétek, csak munkadíj).
Egyre jobban zörögnek benne a különböző alkatrészek, gondolom szilenteket is kellene benne cseréltetni.
Zöldkártyán a szerelő alig akarta elhinni, amit a kilométerszámláló mutatott (eredeti lambda szonda és katalizátor, még átment). Egy kollégám Angliában hajtott egy ugyanilyet (Vauxhall), és abban ugyanennyit mutatott a kilométeróra, csak az mérföldben értendő. Gyanítom egy kereskedő minimum 200 ezret tekerne vissza az órán, eladás előtt (és ahogy olvasom ez nem csak nálunk lehet így ld. http://totalcar.hu/nepitelet/index.php?op=itelet&cat_id=72749). Pillanatnyilag még ha akarnám sem cserélhetném le, úgyhogy egy ideig biztosan maradni fog. Az egyik lehetséges alternatíva a válság (ld. http://totalcar.hu/magazin/kozelet/valsag/) átvészelésére, ahogy nálam okosabbak ezt megfogalmazták „Öreggel kihúzni a nehéz időket“ (http://totalcar.hu/magazin/kozelet/valsag/2008/12/27/oreggel_kihuzni_a_nehez_idoket/). Alternatíva nincs, addig használjuk, amíg megy és ilyen alacsony benzinárak mellett nem tudom van-e ennyire olcsó üzemeltetésű egy dízel.
375 000km és még megy.
Új év, új tapasztalatok, újabb 35 000 km.
Az olajfogyasztás már mérhető, de még éppen kibírta a 15 ezres cserét, így 355e-nél áttértem a 10 ezrenkénti olajcserére, még mindig Opel olajjal.
Az első szilentek (eredeti) ekkor már nagyon gyászos hangokat hallattak, úgyhogy kicseréltettem. Nem sokkal később a generátor (eredeti) adta meg magát. Egyszerűen elkoptak benne a forgó részek. A szíjtárcsába már belesüllyedt a szíj, a szénkefékből érdekes módon még volt néhány milliméter, viszont a tengelyről teljesen lekoptatta a kontakt anyagot, a csapágy is cserére szorult. Eredeti Bosch alkatrészekkel kijavították.
A szerelőm a következő olajcserénél (365e) kiszúrta, hogy a vízpumpánál is szivárog, alig észrevehető módon csökkentve a fagyálló szintet. A vezérműszíj+feszítőgörgő csere éppen esedékes volt így együtt voltak cserélve. Szerelés közben az olajszivárgás oka is kiderült, a homlokoldali szimeringet kellett kicserélni (még ez is eredeti volt tudtommal, hacsak ki nem cserélték az első nagyszervíznél a márkakereskedésben, amit kétlek, de akkor is elment 310e-t). Kiderül, hogy csökken-e az olajfogyás, ami az Ecotec motorokhoz képest nem volt számottevő.
A műszerfalvilágítás gyengül, a középkonzolon lévő lámpák gyakorlatilag nem működnek. A vízhőmérő is egyre kevesebbet mutat normál üzem esetén. Csúcsforgalomban történő araszolgatásnál szépen felkúszik 100ºC-ra és beindul a hűtőventillátor, de menetszélben mindig 90ºC alatt mutat. Az üzemanyagszint-jelző pedig, amikor leér a kis pöcökig, még van benne 4 liter legalább.
Az ajtók alján lévő vízleeresztő lyukak eldugulhatnak, aminek hatására egyszer majdnem telecsurgott esővízzel a bal hátsó ajtó. Ez az oldalajtók esetén könnyedén orvosolható, mert csak egy porvédő csík fedi alul a kifolyónyílást. A csomagtartó ajtó alsó két szélén lévő lyukakat azonban bontás nélkül már nem lehet tisztítani, itt el is kezdett látványosan rozsdásodni belülről.
A hátsó ajtó alapproblémája sem szűnt meg, talán még jobban mozog és zörög menet közben, melynek hatására a tetőből az ajtóba futó vezetékek elnyíródnak, az ablakmosó vezetékével együtt. Meglepő azonban, hogy a hátsó ablak fűtése még működik. Téli hidegben még a kalaptartó zörög borzasztó módon, amíg fel nem fűti a belső levegőt.
A katalizátor már valószínűleg megadta magát, ahogy a környezetvédelmi felülvizsgálaton megállapították.
A szerelőm sem nagyon hallot még olyat, hogy valaki ennyit ment az eredeti hátsó fékkel. A Caravanokba a nagyobb terhelhetőség miatt nagyobb fékeket raktak hátra, én meg szinte üresen jártam vele. A következő csere valószínűleg ez lesz.
Egy hónappal ezelőtt vezettem a barátom H Astráját, amiben ugyanilyen 1.6-os motor volt és minden rendelhető extra benne. A váltó áttételezés szinte ugyanaz, ötödikben 60-nal, fogyasztás 5 liter körül, mint az enyém új korában. Kíváncsi leszek, ha abban lesz 300e milyen hibákat produkál a sok automatika.
A karosszéria nem nagyon korrodál, a sérült pontokat kivéve, majd ezzel is kell kezdeni valamit.
Fogyasztása városban 7-, autópályán még mindig 6 liter alatt, persze takarékos vezetéssel (ld. http://totalcar.hu/magazin/technika/2009/12/30/kis_fogyasztas_hazilag/; http://totalcar.hu/tanacsok/autodoktor/2009/12/30/uresben_vagy_motorfekkel/).
Hátránya, hogy szinte semmi extra nincs benne, bár ilyen tartós használat, és vékony pénztárca mellett, ez inkább előny. Valószínűleg sokkal többet kellett volna rákölteni, ha tele van elektronikával.
A legrosszabb része az autónak az ülése. Mára az a kevés deréktartó képessége is eltűnt, ami az elején volt. Szinte fekvő helyzetbe hátra kell dönteni, hogy előjöjjön a deréktámasz. A G, vagy H Astrában jobb az ülés, rendelhető ülésfűtéssel.
Ahogy a boltban mondták, ehhez a típushoz még mindig gyártanak alkatrészt, mindent lehet kapni hozzá (bontottan is), és könnyedén szerelhető a francia betegágyakhoz képest.
Csak azt sajnálom, hogy már nem gyártják, mert ugyanez a típus, újonnan, újabb tíz évre megoldaná a gépkocsi igényünket. A használtakkal pedig az a gond, hogy a legfiatalabb is legalább nyolc éves, és nehéz magánembertől beszerezni, akinél annyit futott, amennyit a kilóméteróra mutat, és mindig rendesen szervízelték (ld. http://totalcar.hu/kozosseg/rsvptc/2009/12/08/hulye_vagyok_verjetek_at/?cp=1). Az eddigi tapasztalatokkal visszagondolva, az enyémet még 200e-t futott korában is érdemes lett volna megvenni. Ahogy André Kostolany válaszolt, amikor megkérdezték tőle 92 éves korában, hogy mit adna, ha újra 18 éves lehetne? -Rossz a kérdés. Mit adnék, ha újra 80 lehetnék?
Túl a 400 000-en, kezd ez már hasonlítani egy házasságra.
Műszaki vizsga a tizedik évben, 386 ezernél, az új szabály szerint, együtt a zöldkártyával. A villanyszerelő megjavította a hátsó ajtóba futó vezetékeket, ablaktörlő, rendszám világítás, és még az elnyíródott ablakmosócsövet is. Nagyobb aggodalmam a zöldkártya megszerzésével kapcsolatban volt. Mondtam is a szerelőmnek, hogy az előzőn is neccesen ment át, de szerinte elég lesz, ha behegesztik a kipufogódobot, ami perforált már mint egy későn diagnosztizált vakbél. Nem bíztam benne, de a vizsgán, jóval alatta maradt a károsanyagkibocsátás minimum határértékének, azóta is őrzöm a cédulát, amit adtak róla. Ezek szerint a rosszabb értékek a lyukacsos hátsó dob miatt voltak, és a javítással a katalizátor (még eredeti) újra a régi hatásfokon üzemel. Ahogy Frei Tamás mondaná: Hiih- heeh- tet- len!
Vizsga után az előző évben felújított generátor Bosch csapágyát kellet újracserélni, ezzel kapcsolatban másoknak is volt már rossz tapasztalatuk (ld. http://nepitelet.hu/autok/opel/astra_1998/kicsit_rosszalkodik_neha_de_egy_igasallat/).
A tél közeledtével előtérbe került egy újabb fokozatosan erősödő probléma, a vízhőfokmérő, egyre kevesebbet mutatott, és nem akart rendesen fűteni. Gondoltam, ha megint kicseréltetem a hőmérőt, akkor megjavul, mint előzőleg. Hiába cserélték ki, az új sem akart többet mutatni, és továbbra is gyengélkedett a fűtés. Egy termosztát csere aztán orvosolta a problémát, szegényke, még ez is eredeti volt. Azóta a téli bemelegítés megy, mint alacsony vízállásnál a paksi hármas blokk. Két kilométer után már fújja a meleget. Nem tapasztaltam olyan mértékű párásodást sem, mint néhányan (ld. http://nepitelet.hu/autok/opel/astra_1991/a_bordo_onhordo_-/).
A harmadik, majd a negyedik szélvédő is csereéretté vált, még nem voltak berepedve, de már volt rajtuk néhány kavicspötty. Átlagos szélvédőfogyás: 1 db/100 ezer km, pedig pár éve nem megyek 100 felett még autópályán sem. Még mindig könnyeb ezt elviselni, mint egy szélvédőn bezuhanó, elütött szarvas nyomait (Vajon kinyílna rá a légzsák? És ha igen…?).
Legutóbbi olajcsere előtt kapott valami motortisztító adalékot a lerakódások eltávolítására. Hatására kevésbé gyűlik az olajhab a szelepfedél alá a téli hidegben.
Jobboldali ajtó nyitószerkezet csere. Évek óta gond volt már a kilincsével, nem akart visszaugrani a helyére, így gyenge ajtócsukáskor nem zárt vissza, úgy kellett bevágni, mint régen a Wartburgot. 418 ezernél aztán hiába csapkodtuk, csak a bezárás segített. Utána viszont nem tudtuk kizárni sem. Nem kis munka kinyitni egy bezárt, beragadt és becsukott ajtót, anélkül, hogy a mellette lévő ülést kiszerelnénk. Nehezen de megoldottuk, és kiderült, hogy a rugó még működik, csak a többi rész kopott meg, ami miatt nem ugrik vissza. Csere bontottból 5000Ft.
420 után újra elkezdett kopogni a stabilizátor gömbcsukló, de ez elhalványul az ajtók zörgése mellett. A karosszéria kezd olyan hatást kelteni, mint a rosszul fizető nagyválallat, egyes részei folyton ki akarnak szakadni belőle.
A vezetőülésre a legjellemzőbb kifejezés mostanra a „Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze ortopédsebészét!“. Gondolom nem először derül ki, hogy megelőzve az LHC-t, az Astra ülései tíz év használat után hűen modellezik a fekete lyuk működését (mindent elnyelnek). Legpontosabban egy teknőspáncél illeszkedne bele, és lasssan a hátam fel is veszi ezt az alakot, hiába használok mindenféle kiegészítő szivacsokat.
A motor is egyre erőtlenebb, de rögtön megnyugszom, amikor átülök egy 1,4-esbe. Ha dízel lenne, már rég nem tudnám beindítani, olyan alacsony a kompresszió, ami a motorfékes lassításnál is érezteti (illetve nem érezteti) a hatását sajnos. Nem is gyorsul, nem is lassul úgy mint rég. Az olajat még mindig nem eszi, ami az Ecotec-es olajfalókhoz, és a bontatlan motorhoz képest elég jó eredmény. Meghálálja a gondos karbantartást (ld. http://belsoseg.blog.hu/2011/09/02/az_auto_megkoszoni). A későbbi kiadásoknál is az 1.6-os benzines az egyik legmegbízhatóbb konstrukció, ahogy a Népítéletből olvasgatom.
Olyan, mint Fekete László, már egyre lassabban lép fel színpadra, de még üzembiztosan emeli a kétmázsás kőgolyót. Igazán most kezdi a fejtörést okozni, hogy mire kellene majd lecserélni, mert ennél jobb és főleg olcsóbb üzemeltetésű autó szerintem nem nagyon létezik.
Hibalista
- kesztyűtartó ajtó, kilométerspirál, kuplung bowden, kormáyrudazat stabilizátor gömbcsukló, ajtó kilincs rugó, hátsó ablakmosó cső, vezetőoldali ablaktekerő gombja, jobb oldali ajtóhangszóró kontakthiba - - vízhőmérő, EGR szelep - - baloldali kormánykapcsoló
Ide hordtam szervizbe
Az Opel szalon márkaszervize.
Értékelése: 2
Másik szerelő értékelése
„Beteszem, amit be kell, nem veszem ki, amit nem kell” típusú maszek szerelő.
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (4) | Évjárat | 2000 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 11 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 430000 |
| Szerviztapasztalat | (2) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | 353W | Következő autója? | Talán Astra Classic II |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (5.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan