Háromszáz
Szöveges ítélet
Egy osszetort K10 helyére vettem, ot évvel és százhetvenezer kilometerrel ezelott. A Micrát tisztelni már a K10-en megtanultam (azzal egy baleset végzett), és ezúttal se nem nyúltam mellé. Azt már csak remélni tudom, hogy az utóddal, szintén K11, sem fogok. Bár, és ez sajnos az évjárat miatt elkerulhetetlen volt, az újban már mindenféle firlefáncok vannak, amik elvileg az ember életét konnyíteni hivatottak, a gyakorlatban azonban – majd meglátjuk. (Szervókormány, villanyablak, csupa marhaság. Kozponti zár, ami kéne, az bezzeg nincs. Nem mintha nem érném el bármelyik ajtó-nyitót a vezetoulésbol.)
Ne keseredjunk el elore – bár ez nem annyira konnyu. A fáradt karácsonyfadísz színu (másoknak arany, a forgalmiban sárga) Micra nagyon hozzám nott. Nagyon. Csak az vigasztal, hogy egy-két dolgot (az ominózus futés-ventilátor-panelt és egy uléstekero gombot átmentettem az utódba; ja, és a világítás kapcsolóját), és az , hogy egy kollega veszi át a kocsit, alkatrésznek, továbbélni.
A motor orokéletu, a kuplung háromszázezer kilométer felett még fog (nem hinném, hogy az elso 130-140 ezer alatt cserélték volna), de már nagyon vékony, és persze zorog a kocsi itt és ott. De megy, százzal zokszó nélkul, gyorsabban meg vidéken minek, 5 és 6 kozott fogyasztva, akárhová, akármeddig.
Ha a rozsda nem volna. Mert az végzett szegénnyel: az itteni munkadíjakkal egész egyszeruen nem érné meg megjavíttatni a vizsgára (azaz: nincs pénzem rá, ez van). Rozsda volt és lett megint a kuszobokon, már a padlólemezen is, hátul a csomagtartó padlóján, a tank alatti bolcson, az elso tornyokon – és ez az, amirol tudok. A híresen problémás elso kereszttartót két éve cseréltettem: az teljesen rendben van.
A kocsi akkora, amekkora, de éveken át hordtam vele négy kozépiskolás gyereket (az enyémek keskenyek, de a másik ketto nem az), mentem vele nem egyszer ezer kilométert két-három megállással (és nem fájt semmim), ha a rádió szólt, a tobbi hang nem zavart, és a kilátás is jó belole.
Az alkatrészek hozzáférhetok. A kocsi Európában (Anglia) készult, és amennyire én értek hozzá, semmi nem igazán drága – bár az, hogy az elso lengokart egy gombfej kopása miatt mindenestul cserélni kell, azért egy kicsit ostoba dolog. A lengokaron és rozsdákon kívul az egyetlen nagyobb tétel egy elso csapágy volt, de háromszázezer kilométernél az sem igazán túlzás. Újabban egy heti állás után már nem indul, mert a pára rovidre zár valahol (egy másik kollegám; jobb napokon négy K11 áll a parkolóban; ilyenkor megfújkálja a gyertyapipák lyukait WD 40-nel, és a kocsi jár), de tényleg ennyi. Az olajat nyolcezer kilométerenként én cseréltem, légszurot idonként. Az újnál az olaj macerás lesz, mert a szervó mindenféle alkatrészei miatt nem lehet hozzáférni a szurohoz, csak alulról. Gyártanom kell hozzá egy rámpát. Ezen, az olajon felul csak a szokásos fékbetétek/gumik/fékcsovek kerultek pénzbe, és ennyi, tényleg ennyi. A Micra K11 egy problémamentes, takarékos, megbízható és kellemes szerkezet. Ha valakinek az útjába kerul, ne tétovázzon, uljon át rá.
Hibalista
- Rozsda (kuszob, elso és hátsó kereszttartó, toronycsapágyak teteje), elso kerékcsapágy, egészen kicsi elektromos gebacok, és tényleg ennyi.
Ide hordtam szervizbe
Messze lakom, nem tudok érdemi tanáccsal szolgálni.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1997 |
| Kényelem | (5) | Használati időtartam | 5 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 140000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 170000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző autója? | Micra K10 | Következő autója? | Micra K11 |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan