Vanília Villám
Szöveges ítélet
2008-ban persze minket is utolért a válság, nehéz időszak következett. Az öregem felszámolta a vállalkozását, eladtunk majdnem mindenünket, a hőn szeretett W123-as 240D Mercinket is. Öreg volt, lusta volt, mintha Afrikából kerül volna hozzánk, sejthető az állapota :). De családtag volt, szerettük. Minden pénz ment a hitelekbe és családon belüli és kívüli adósságokba. Viszont faternak volt egy kikötése: neki autó kell, annyi pénzt sakkozzunk ki. Ha elmegy vidékre kamionozni, tudjon mozdulni, ezért kellett autó. Csüccs a gép elé, irány a hahu. Max 150e, ez volt a limit. Oké, nézzük mi fér bele. Samara, Skoda Forman, Favorit, stb. Túl nagy igény nem volt az extra listát illetően (induljon, legyen rajta fék, forduljon, esetleg szivargyújtó). Ahogy elkezdtük nézegetni a hirdetéseket, az autók (képen látható) állapotának növekedésével emelkedtek az árak is... Samara kilőve. Akkor legyen Favorit. Ennél a típusnál is ugyanez a szituáció. Ekkor az öregem megelégelte a dolgot: "na jó nézzünk akkor valami olcsó 190-est!" Innen indul a Vanília Villám története.
Megfelelő paraméterek megadása után az első oldalon ott feszített ő. 2008 júliusában útnak indultunk Nagykátára megnézni Ősárgaságát. Tipikus murvás neppertelep. Megláttuk! A család egy emberként rohanta le a Baby Benzt :). Akkor nézzük mit kapunk a pénzünkért (299e Ft). Itt-ott az ívek betegek, egy két plezúr, de nem vészes (jól állt neki a távolság) nem áll le az autó, a kuplung rögtön fog. Ennyi volt a hibalista. A hirdetési fotókon egész jól festett a gép, jó kiállása volt. Gyári dísztárcsákkal, tetőcsomagtartóval, szervizkönyvvel, összes gyári kulccsal. És 407000 kilométerrel az órájában. Az öreg lealkudta 260-ra és hoztuk is haza :). A hazaúton értek a meglepetések sorban. Hozzáteszem pozitívak. Szomszédunk vitt el minket egy Opel Combo-val. Heves környékén elég tré utak vannak, a Combo csak úgy csörgött-zörgött már 60-nál is, én meg röhögve mentem 80-90-nel. A W123 után a 190-es futóműve klasszisokkal jobb. Kanyarban stabil, jól veszi az úthibákat, hiába, hátul ez már 5 lengőkaros technika. Hazaérkezvén elkezdtük a felmérést és javítást. A kuplungot orvosoltuk, az alsó munkahengerhez vettünk felújító készletet, egyből patent lett. A leállítás okát kerestük egy darabig, mire rájöttünk, hogy a jobb oldali fényszóró magasságállító vákuumcsöve volt lecsúszva... Cső visszadug és az autó szépen leállt. Spirálcserében nagy rutinom van, 20 perc alatt órakibontással együtt simán megvan. Ettől kezdve csak egy dologra kellett figyelni: üzemanyag legyen benne.
Éveken keresztül zokszó nélkül vitte apumat dolgozni, néha napján meglátogattuk Galyatetőt is, nem jött zavarba, csak ment és ment. Gondtalan volt vele az autózás a maga "dinamizmusával". Ami hiba előfordult az eddigi (2015) eltelt 7 év alatt, úgy gondolom nem számottevő (lásd hibalista). Mind-mind aprópénzes kiadás. Amit nagyon szeretünk benne a mai napig, ha baja is van, akkor azt egyértelműen jelzi. Ha van füle az embernek, sok problémát könnyen lehet diagnosztizálni, illetve javítani. Egyszerű szerkezet, kevés hibalehetőséggel és nagy megbízhatósággal.
Menetteljesítményét tekintve nem veszi fel a versenyt a mai kis kategóriás autókkal sem. Ez nem az az autó, amivel üvegelni kell. Főként, hogy 4 gangos váltó van alatta, már a 130-as pályatempónál sem egészséges a hangja. 110 a plafon, ahol még elviselhető a motorhang, fölötte kár erőltetni. 90-100 km/h körül fogyaszt amúgy is a legjobban és olyankor szép hangja van. Bár amennyit mi pályázunk vele (évi egy-két alkalom), nem is igazán érezzük szükségét az 5-ik fokozatnak. De ha beül az ember, kicsit Vissza a jövőbe érzésünk van, ennek az autónak nem kell taposni. Eleve nagy kormánya van, hosszú úton jár a váltó, nyugisan kell vele bánni. A szervója elképesztően finom, a négy tárcsafék igazán hatásos, jó gumival többféle útviszonynál is korrekt a fékút. Méretei ellenére városban jól használható, nem kihívás vele parkolni. Abban állandóan egyetértünk az öreggel, hogy jól autózható a 190-es. Nem akar több lenni, mint egy (jó) autó. Sosem volt ettől nagyobb elvárásunk egy autóval szemben, ezt maximálisna nyújtja a 190-es.
2014-ben már elérkezettnek láttuk az időt, hogy bizony egy kasznizás ráférne, mert a műszakin már ebben az állapotban nem fog átmenni. Nem lett elkapkodva a dolog, szűk két hónapig tartott a felújítás a műszakira való felkészítéssel egyetemben. 2014 novemberében elvitte fater a sárgát egy cimborájához. Öreg szaki, érti a dolgát, volt pár referenciamunkája, szóval nem paráztunk a végeredményt illetően. Nekem jutott a feladat, hogy festéket intézzek. Manila beige (innen ered a Vanília Villám elnevezés) al'a Weisen Gelb a becses neve a színnek - tudtam meg a plakettről leolvasott szám alapján. Sikerült jóárasítva egy szolnoki cimborámtól ilyen színt kikevertetni, úgyhogy a karosszéria felújítás után jött a fényezés. Alvázvédelem, két hátsó javítóív, két első sárvédő után le lett fújva a Merci. Alig vártuk, hogy össze legyen rakva, hogyan is fog kinézni. A felújítás alatt persze rendbe tettük a fékeket (mind a négy nyerget szétszedtük, felújítottuk, tárcsát-betétet cseréltünk). Összerakva, kitakarítva várta a műszakit. Gyönyörű lett, egy szűk tízest letagadhatott volna a korából. Kapott új gumit a nyáron, nagyon szeretnénk ha még szolgálna minket egy pár évig hóban-fagyban-napsütésben.
Fogyasztásáról nem írtam. Még :). Szereti a hosszú utat és ahogy én kitapasztaltam, a 85-90 közötti tempó nagyon fekszik neki. Olyankor megállítja a 5,5, négy fővel a 6 literes átlag. Városban többet bekap (7 körül).
Összegzésként egy pár sor. Manapság nem terveznek ennyi időtartamra semmit. Legyen az autó vagy bármilyen más használati tárgy. Közel a 500000-ik kilométerhez is szép állása van az autónak, nem lóg a futóműve, nincs szétülve az ülés, de meglátszik, hogy jövőre tölti a 31-ik évét. Nincs benne navi, tolatóradar, xenon, mégis ha beülök, kialakul az autó felé egyfajta bizalom, hogy elvisz a célomig minden ziccer nélkül. Mindezt a maga egyszerűségében és csendességben.
Hibalista
- Jelenleg is használatban van az autó, így 2008-2015 közötti intervallumban esett cseréket, javításokat sorolom fel. - - önindító szénkefe (emlékeim szerint 900 Ft-ért vettem bele újat) - - generátor szénkefe és csapágy (1400 Ft - 2 csapágy és egy szett szénkefe) - - kilométer óra spirál (2000 Ft) - - gyújtáskapcsoló (26 év után adta fel a küzdelmet a gyári - 2400 Ft) - - 4 féktárcsa és betét (20e körül lehetett, nem tudom pontosan) - - karosszériázás + fényezés (100e Ft a munkadíj, 18e Ft a festék, 2 hátsó javítóív 10e Ft)
Ide hordtam szervizbe
Mivel édesapám szakmáját tekintve autószerelő, így itthon oldottunk meg mindent a karosszériázáson és a gumizáson kívül. Az öregem csakis 10-est érdemel :).
Értékelése: 10
Másik szerelő értékelése
Műszaki vizsgák előtti átnézésre a Pap Szervizbe (Kunhegyes) hordjuk az autóinkat. Zárójelben annyit, hogy nekem egy 96-os Swiftem van, így amikor azt megvettem, hozzájuk vittem be átnézésre és néhány dolog cseréjére. Barátságos alkatrész árak, profi és tiszta műhely, korrekt, gyors és lelkiismeretes munka jellemzi őket. Legyen akár Suzukid vagy Audid, nem tesznek különbséget.Bátran ajánlom őket!
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1985 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 7 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 407000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 95000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | W123 240D | Következő autója? | egy fiatalabb W201 |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan