Célba értünk, barátaim!
Szöveges ítélet
Az úgy kezdődött, hogy eladtam az előző autómat, mert volt vevő, aki alku nélkül megvette - akkor meg oda kell adni.
Aztán hetekig nyűglődtem, hogy milyet vegyek, de tele volt a búrám azzal, hogy az új autónak nagyon nagy az értékvesztése, ezért - bár több jelöltem is volt - nem vettem újra új autót. Már-már azon gondolkodtam, hogy beleülök egy négy éves használt, dízel Mondeo kombiba (bocsásd meg nekem Autósisten, aki megalkottad a hathengeres bokszert és a V8-ast!), de aztán észre tértem.
Ténferegtem egy használtautó kereskedésben, és Lexi szinte rámköszönt. Szép volt, kék volt, láthatóan megkímélt volt. A festékvastagságmérő sem árult el csúnya dolgokat, a szervizkönyvben lévő 41 ezer kilométer összhangban állt az autó le nem lakottságával.
Mentünk egy kört - éreztem, hogy hazaértem.
Alkudtam, mert ez a legjobb rész az egészben.
Megegyeztünk, elhoztam. Még nem mentem vele sokat, alig többet 1000 kilométernél, de eddig hibátlan. Nemcsak úgy műszakilag, megbízhatóságilag, hanem feelingre is. Íme, a feeling dealer! Kényelmes, csöndes, pazar a felszereltsége (President 2), szépen szól a hifi. Megnyugtat, ha benne ülök, nem sietünk, nincs nyomulás, tolakodás - én már az út vége előtt "odaértem".
Egy baj van csak, és ez nagyon hamar kiderült. Ami a további autóimat illeti, rettenetesen beszűkült a választási lehetőségem - mostantól csak Lexus jöhet szóba.
Eltelt újabb 13 ezer kilométer, mára igazi lexista lettem. A napokban voltam szervizben: első féktárcsa, fékbetét és hátsó fékbetét munkadíjjal együtt 107 ezer pénz. Hát, nem egy Lada, de ebben a kategóriában ez nem számít soknak.
Az autó egyre jobb, a fogyasztás csak nem akar följebb menni, pedig a kánikulában - meg máskor is mindig - folyton klímázom. Autópályán igazi király; tempomat 160-ra, kényelmesen hátradőlök, a zaj minimális, az ember szinte zavartalanul élvezheti a zenét.
Egy "hibát" már felfedeztem: ha az ember isofixes gyerekülést akar bekötni, nem egyszerű a dolga. A hátsó ülőlap és a támla párnái annyira szorosan passzolnak egymáshoz, hogy amikor tolom be az ülés kiálló fémsínjét a kampóba, akkor könnyen megkarcolhatom, sőt, esetleg fel is szakíthatom a bőrkárpitot. Megoldás: az ülést a villanymotorral teljesen előre kell tolni, ekkor kis rés nyílik a támla és az ülőlap között, s ezen keresztül már könnyen bekattintható az ülés sínjének a racsnija a kampóba. Megizzasztott, de csak rájöttem.
(Kár, hogy az LS460-asban is így van.)
Lefutottunk újabb sok kilomert, megjártuk Skóciát, meg minden mást is, ami útba esett. Ott jó hasznát vettem az időközben frissített navigációs térképnek. Maga a folyamat a Lexushoz méltó módon zajlott. Honlapra fel, ott a kocsiból kivett DVD száma alapján a rendszer azonosította, hogy milyen autóm és milyen verziójú navigációs rendszerem és DVD-m van, majd fölajánlotta a frissítést. Megrendeltem, bankkártyával fizettem, 2 (azaz kettő) nap múlva UPS udvariasan hozta: szépen becsomagolva, benne vastag ismertető, hogy mi az új az előzőhöz képest, igényes papírra nyomtatott könyvecske, szóval jó kézbe venni, na. Most már nem téved el Lengyelországban és Csehországban sem.
De ennél tovább, sajnos nem jutunk, mert a 2004-es modellévtől változott a navigáció rendszere, a frissebb DVD-ket a régi nem játsza le, és fordítva, úgyhogy update kizárva.
Az autó természetesen továbbra sem romlott el, az akkut kellett kicserélni, mert a hidegben közel ötévesen megadta magát. Jellemző a Lexus igényességére, hogy míg a legtöbb agyonkomputerizált európai kocsiban az akkusaruk levétele után csak szakszerviz lenne képes az autó életre keltésére, addig itt semmi gond nem volt ezzel: beindul, és megy.
Az átlagfogyasztás még mindig 12,9 l/100 km, ez 38 ezer kilométer átlaga, úgyhogy jelentős elmozdulást már nem várok. 1,9 tonna saját tömeg, 282 lóerő, 4,3 liter és nyolc henger mellett ez több mint pazar. Na ja, a légellenállási együttható 0,25. Tud valaki jobbat?
Audi? Bruhaha. Mercedes? Muhaha. BMW? Ugyan már!
Összesen 103 ezer kilométernél járunk, közben voltunk egy hosszabb osztrák, német túrán, Lexi nem vallott szégyent az autobahnon sem. a fogyasztás meg a sok országutazás és autópályázás miatt lement 12,6-ra - még néhány év, és a csomagtartóban nyithatok egy benzinkutat :-).
bár már hatéves múlt, még mindig szép belül - nyáron kapott ajiba egy bőr-, és kárpittisztítást, bőrápolást. jót tett neki, merthogy bézsbelsős.
el nem adom, mert amennyit ma a piacon ér, annyiból valószínűleg csak két kategóriával rosszabb, kisebb, gagyibb, kényelmetlenebb, euroshitebb, satöbbibb kocsit vehetnék, de nem akarok magamnak rosszat.
jövőre megint jelentkezem.
jövőre van, jelentkezem. 128.000 kilométernél járunk Lexivel, csupa mosoly mindenki. Az autó szereti, hogy mindig időben megkapja az előírt minőségű anyagokat és karbantartást, cserébe makulátlanul működik. Közben a Reálszisztémába nem hordom már, mert tele lett a búrám azzal, hogy minden 15.000 kilométerenként "ki kellett cserélni" az első fékbetéteket, mert "nehéz az autó", meg az "automaták jobban zabálják a betétet", meg "biztos nehéz a jobb lába". amióta Monorra hordom a Kovácsékhoz, azóta 45 ezret is elmegy egy első fékbetét garnitúra, pedig ennyivel nem biztos vezetek lassabban.
fontos változás még, hogy az átlagfogyasztás (87.000 kilométer átlaga) lement, 12,1 l/100 km-re. Hihetetlen? Az. A hirtelen és látványos csökkenés oka, hogy Budapesten már nagyon ritkán és keveset autózom, elsősorban Pécs és Dunakeszi között ingázom, úgyhogy 45 % autópálya, 45 % országút, 10 % város a mixem, s így persze könnyű keveset fogyasztani.
Egy meghibásodás - pontosabban kopás - már volt, 100.000 után búgni kezdett az ékszíjtárcsa csapágya, a javítás gyors és olcsó volt, ez legyen a legnagyobb baj.
Válság van szarásig, az ebbe a kategóriába tartozó autókat szerintem me lehetetlen eladni a piacon, Lexi szerintem csak nagyon nyomott áron 3,5-4 milláért menne el, de mit vehetnék ennyi pénzből? Kösz, inkább semmit, Lexi marad. Bár, ha ezek a barmok tovább fenekednek ezzel teljesítményalapú luxusautóadóval - csak tudnám, hogy mi a luxus egy négymilliót érő autóban? S hogy az átlagosnál nagyobb fogyasztással nem fizetek-e már így az átlagnál sokkal több adót autósként (literenként 155 forintot, majd néhány nap múlva már 174-et), meg jön a 310 forintos benzin, akkor lehet, hopgy beszámmíttatom egy új Priusba. Na, ja! Ez a lelkesedés is addig fog tartani, amíg ki nem próbálom az új Priust, aztán menekülök vissza Lexibe. Mert Lexi rules. Forever.
Hibalista
- Valami jelentéktelen apróság, az is inkább csak a fülemet bántotta.
Ide hordtam szervizbe
Reálszisztéma
Értékelése: 3
Másik szerelő értékelése
Monoron a Toyota kereskedés
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 2002 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 41000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 87 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 12 l |
| Előző autója? | Outback | Következő autója? | LS600h, de csak 2 év múlva |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan