Japán istenek lehellete
Szöveges ítélet
2005-ben járunk. Borongós áprilisi délutánon egy vidéki márkakereskedésben várod, hogy az értékesítő összekészítse a papírokat, a kulcsokat és elinduljatok az átadó felé. 15 évnyi céges Opelezés után érzed, hogy ez most valami más lesz, itt minden át van itatva egyfajta rajongással, áhitattal. Nem tudsz másra figyelni, csak az üvegfalon túli piros gépre. Csupán két hetet kellett várni rá, mert épp volt egy a svájci raktárban, de már viszket a tenyered, hogy kinyisd az ajtaját. Így váltam észrevétlenül Hondabuzivá pár pillanat alatt. De erre csak később jöttem rá.
-Csak a sebességet nézze időnként, észre sem veszi és már 200-nál jár! - szólt a jótanács afféle búcsúként.
Én csak vizslattam egy ideig, gondolkodtam, hogy talán jobb lett volna megrendelni hozzá a 17-es felniket, mégiscsak dögösebb lenne, de végülis jó lett a 16-os is. Grafitszürke, gyári Enkei alufelnik, amik vígan szolgáltak a közel 290000km során, igaz, télen acélkerekek vették át a helyüket. A 205/55 R16 nem egy pénztárcagyilkos méret, a fogyasztást sem dobja meg és a dinamikát is segíti. A nagyátlag 8 liter körül alakult, városban 9-10 liter, autópályán (140) könnyedén 7 l/100 km. A magyar utakhoz szükséges ballonosság is megvan így.
Beülsz és érzed, hogy ez egy AUTÓ. Jól, alacsonyan, masszív oldaltartással ülsz a bőr/szövet ülésekben; beállítod a jó fogású bőrkormányt ami pontosan előtted van nem úgy, mint egyes márkáknál, és ezek után már csak a váltó után kell nyúlnod. Ó az a szerkezet, a japán istenek, ha vannak olyanok, lehelték össze az alkatrészeit és könnyeiket használták váltóolajként, majd megáldották a végső kapcsolási érzettel. Fémesen klattyan, pontosan a helyére, rövid úton...érzed, hogy te irányítod. És ez uralja az Accordot
minden téren. Egy modern, kényelmes, jól felszerelt biztonságos autó, amit Te vezetsz és minden porcikáján érzed az erőt amit elszabadíthatsz.
Gondtalanul, csendes utastérben tekertem bele a bejáratós kilométereket, majd ráléptem a gázra: lineáris, egyenletes gyorsulás, gyönyörűen muzsikáló érces négyhengeres pörgés 7000-ig, majd egy könnyed váltás és újra pörgés. Fülig érő száj, dobogó szív óóóóó igen, erre vágytam! És a legjobb, hogy ezt a menést és szívdobogást 12 év elteltével is képes volt előadni.
Amikor épp nem egy osztrák szerpentinen vagy a budai hegyekben csalt mosolyt az arcomra, csak nyugodtan utaztatott. Teljes kényelem, 1000 km-es utakat kiszolgáló ülések, tempomat, automata klíma, esőérzékelős ablaktörlő és remek anyagok ahová csak nyúltam. A hifi mondjuk erősen átlag aluli, de volt az a CD ami jól szólt. Ja és csak a vezető oldali ablak automata, no comment.
Igazi sportos utazóautó az Accord Type-S, ha egyszer sikerült bepakolni a szörnyen tagolt és a keresztmerevítővel beszűkített csomagtartóba, ami egyébként korrekt méretű; persze síalagút nincs... A 190 centimmel elöl bőségesen elférek, de magam mögött már szűkösen vagyok, sajnos a térdnek nem elég a hely. Szerencsére másoknak ez nem volt probléma, mert egyébként a hátsó ülés talán még kényelmesebb is mint az első.
A futómű nagy csapatásokra is alkalmas, de a borzalmas pesti utakat is szépen kimozogja. Az elöl kettős keresztlengőkaros megoldásnak köszönhetően
hajtási befolyást alig érezni a kormányon, jól kézben tartható a 190 lóerő. A gyári fékek kicsit alulméretezettek, de ez kis utánajárással orvosolható gyengeség. A xenon lámpák nagyon hasznosnak bizonyultak a számtalan éjszakai autózás során és a szintszabályzója is kibírta a sok kilométert.
Sosem hagyott az út szélén, mindig működött mindene. Családtag, barát lett belőle, meghálálta a gondoskodást azzal, hogy mindig készenlétben volt. Esküvői autó? Simán. Igásló? Könnyedén. Munka utáni gőzkieresztés? Gyere haver, másszuk meg azt a hegyet! És ő bírta, bírta és tartotta magát olyannyira, hogy 10 évesen is újnak nézték egyes laikusok.
Olajfogyasztás? Ugyanmár, 250000 km után talán 5 deci/15000 km. Rohadás? Hát igen, jobb hátsó ajtó alsó pereme kicsit már csipásodott belülről, de ez elvileg típushiba egyeseknél. Törve sosem volt, gyári fény van rajta. Az alján is csak a felületi korrózió látható egyes helyeken, semmi rendkívüli.
Az évek során vágyott használtautóvá vált, a tökéletes japán szedán, amire alig kell költeni. Tény, hogy nem egy horror a fenntartása, de aki ilyenben gondolkodik az tartsa észben, hogy szereti a gyári alkatrészeket és a hozzáértő szerelőt, a rendszeres karbantartást. És ha ezt megkapja, akkor talán örök élet plusz egy nap.
Mire figyeljen tapasztalatom szerint, aki használtan ilyet vesz (ráncfelvarrás előtti modell, 2003-2006): mivel nem látszik meg rajta a kor ha vigyáztak rá, a belső tér kopásából sokat nem vonhatunk le: 290000 km-nél nálam a kormányon megjelent egy minimáls kopás és a vezető ülés bal széle kicsit viseltes volt. Ennyi. A látóteremben lévő Accordok hasonlóképpen jól bírják. Ami nagyon le van lakva, abban valószínűleg 500ezer+ km van vagy gyilkolták, de ha csak autópályán hajtották, akkor még ekkor is patika tud lenni. Motor-váltó sokat bír ha megkapják rendszeresen a friss olajat. Rozsdásodás nem jellemző rá, leszámítva az alsó ajtóperemeket, főképp a hátsókat. Törés nélkül is meg tudják adni magukat.
Xenon fényszórók szintszabályzója meg tudja adni magát. Szervócső szeret megrepedni, gyárira javasolt a csere (kb. 100ezer ft). Kavicsos szélvédőtől az esőérzékelős verziónál sem kell félni, jó minőségű utángyártott van belőle 40-50 000 Ft körül.
Hibalista
- Utasoldali ajtózár - gariban cserélve. - Vízpumpa 225000 km-nél: gyári javasolt, 50 000 Ft + munkadíj - Elülső ABS jeladó megmakkant, csere helyett valami csodaoldat életre keltette. 0 Ft. - Vízhűtő 256552 km-nél: 65 000 Ft - Szervócső 270000 km-nél
Ide hordtam szervizbe
Honda DRM - VeresegyházKereskedés már nincs itt, de szerviz még van. Mindig rendelkezésre állnak, ott lehetsz az autó mellett, márkaszerviz létére nem drága és a problémás eseteket sem hajtják el. Itt vettük és ide hordtuk 12 éven át. Nem csak ezt, hanem egy idő után a család összes autóját annak ellenére, hogy budapestiek vagyunk. Kell ennél több? :)
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2005 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 12 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 290000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | Civic 1.5 Turbo |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan