Amerikai ikon
Szöveges ítélet
Tíz hónapja vettem két évesen, 21e mérfölddel, amikor errefelé (USA) sodort a sors. Megjelenésileg minden elemében a '65-ben megjelent Mach 1-esből táplálkozik, aminek én személy szerint örülök, de ez ízlés kérdése. Már a ráncfelvarrott, szerintem jobban sikerült kasztni (2010), de még a 4.0 literes 12 szelepes V6-os őskövülettel. Erről később.
A Ford szűk 50 évvel ezelőtt tökéletes receptet csinált, amikor útjára indította a koncepciót: olyan autó, amitől forr az emberek vére, de meg tudják fizetni. A vételárat és a fenntartást is. Hogy mitől tud olcsó lenni, arra nem nehéz rájönni: csak azt kapsz, ami fontos, tehát egy eltalált kasztnit, egy méretes motort, és hátsókerékhajtást. Belül csupa műanyag, minden faék egyszerűségű, kapaszkodó nincs, az ülés előrehajtáskor nem jegyzi meg a pozícióját, fedélzeti számítógép szintén nyista (vagy a napi km számláló annak számít? :)), habár itt egyébként sem a fogyasztás érdekel vezetés közben. A hétmérföldes motorháztető és az elöl tágas kabin mögé értékelhető csomagtér jutott a mondeónyi hosszból, na ne gondolj semmi nagy dologra, ez nem teherautó, de annyi van, amennyi kettőtöknek bőségesen elegendő 1-2 hétre (kb. 380 liter), költözni meg nyilván nem ezzel szeretnél, mint ahogy a hátsó ülés sem embereknek lett szánva, hanem csak úgy ott van valamiért. Kipufogó itt még csak az egyik oldalra került, ha sokat autózol (mondjuk 6-800 km), akkor a jobb oldali csomagok felmelegszenek, de nyilván nem gondolod komolyan, hogy praktikussági kérdéseken fogunk rugózni, úgyhogy elég is ebből a vonalból, nézzük inkább azt, ami fontos!
Éles formák, cápa orr, alacsony üléspozíció, szűk ablakok, kemény (de azért megszokható) kuplung. Jah, mert természetesen manuális váltós, az itteniek csodálatára.. :) Pontos, semmi franciás főzelékkavarás, a rúd jó rövid, de nem mozog könnyen, ez nem az a történet. Férfias gép. Emlékszem a pillanatra, amikor először beültem - brutálisnak hatott ami körbevett, pláne amikor beröffentettem, és megtettem az első métereket. Aztán függővé váltam. A pedálok messze vannak, ami az én 190 centimhez tökéletes úgy ahogy van, az egész autót mintha rám szabták volna, de nőknek nem javaslom. Próbáltuk, nem működik. A kilátás sem túl jó, amit a hátsó spoiler még tovább ront, viszont jól néz ki, és minden alkalommal bebizonyíthatod, hogy érzésből is tudsz tolatni. Szűk parkolókban egyébként sem játszi könnyedtséggel mocorog, de ennek csak örülsz, hiszen régi perverziód a puhányok hétköznapi helyzeteiben is gépészkedni. Neked nem probléma. Ha állnak melletted, akkor szívás kijutni a mély ülésekből a keret nélküli jókora ajtószárnyakon, de kiszállni egyébként sem szeretsz. Bizonyos szempontból ez egy rossz autó, de ilyet csak azért mondhatsz, mert már eleve rossz oldaláról nézed a világot, kár beszélni róla, mert nem neked való. Attól jó, hogy rossz. Célszerűtlennek is nevezhetnéd, de csak azért, mert rossz a célod.
A 210 paci és a 325 Nm nem varázsol belőle durva erőgépet, habár 6.5 másodperc a 0-60 mph-s sprint, én inkább jól autózhatónak mondanám, persze örömforrásnak sem utolsó, de emögött talán sokkal inkább a hangja és a megfelelő tengely hajtása áll - gyönyörűen kanyarodik jobb lábbal is. :) Az ESP egészen sokat megenged, nem kell kikapcsolgatni, enélkül is szépen kidobja a farát. A lényeg tehát nem a számokban van, hanem az érzésben, abból pedig nincs hiány, mindig mosolyra fordul a szám, ha menni kell valahova, és megpillantom ahogy a beállóban feszít, menet közben pedig azt érzem, hogy szarok az egész világra, nem érdekel semmi, csak a mozi, ahogy sokszáz mérföldön keresztül fogy a széles út előttem.
És hogy milyen a hétköznapokban? Tökéletesen megfelel első számú és egyetlen autónak két személyre, el lehet vele intézni a napi bevásárlást, de az utazásokkor van igazán elemében, autópálya tempónál a hosszú váltónak és a nagy hengerűrtartalomnak hála békésen duruzsol, legalább annyira megnyugtató, mint amennyire hátborzongatóan szép. A fogyasztása ilyenkor 8.5 liter körül alakul, ugyan városban felszökik 13 köré, de ettől az ósdi technikától ezért az élményért cserébe szerintem ezek teljesen elfogadható értékek, igazából magasabbra számítottam. Nem Prius, de nem is akar az lenni, ez most egy másik sztori.
A motort egyébként 2011-től modernizálták, 3.7 literesre csökkent, kapott 24 szelepet és kétoldali változó vezérlést, közel 100 lóerővel erősebb lett (305), és a fogyasztása is csökkent. Szűk két hétig volt nálam egy ilyen is, tényleg kevesebbet iszik, főleg városban, és tényleg jobban megy. A kérdés persze, hogy akkor most örülünk? Papíron igen. A valóságban viszont, habár valóban nagyon jó motor az új 3.7-es, de jó volt visszaülni a sajátomba, aminek a hang az oka. Pörgetve szépen szól az új is, tovább is pörög (nem meglepő a 24 szelep miatt), de valahogy kevesebb benne a spiritusz, elveszett az a gurgulázás, amitől a régi 4.0 literessel 2000-es fordulat mellett is feláll a szőr a hátamon.
Csak zárójelben jegyzem meg, mert nem ide tartozik, de a 3.7-essel a legalacsonyabb fogyasztásom 6.8 liter volt a 66-os úton, igaz ugyan, hogy 55-65 mph-s krúzolós üzemmódban, de kéretik kontextusba helyezni a számot: 1600 kg fölötti kasztni (convertible volt), hagyományos hidrodinamikus automata, 305 paci, 6 alatti sprint, és csak semmi gázolajos gusztustalankodás, az autó benzinnel megy és kész. Most komolyan, valaki megeszi még a downsizing köré épített hiedelmeket? Három henger, mi? Meg egy lityis turbó, hogy a tartósságnak is adjunk egy pofont? Mindenki megőrült? Displacement, tetszik érteni? Nem pótolhatja semmi sem, minden jónak a forrása, rajta áll vagy bukik minden, amit szeretünk.
Hogy mi lesz a következő autóm? Jó kérdés. Hamarosan haza kell mennem, de az otthoni kínálat egyre kevésbé tetszik. Egysíkú kivagyi BMW-k és egyen Audik tömkelege, lassan mintha minden formaterv Koreából jönne, Alfa ami lassan nem gyárt semmit, az a Ford pedig, ami idekint ezt a gépet kínálja, otthon a családi autójáról gondolja, hogy ST matricával nem az lesz, ami, pedig de. Apropó, utóbbit kapni idekint is, a Mustang V6-nál némileg drágábban. Értem én, hogy finomabb technika, meg sokaknak az lehet az ésszerű választás, de akkor is, itt többről van szó. Erős lehet bármi, ez viszont egy Mustang. Az utolsó csavarig azért van, hogy ezt a hét betűt képviselje, 4.8 méternyi sportkupé, amiben nem az űrtechnika, nem a számok, nem az ésszerűség és nem is a praktikum áll a középpontban, hanem az, amiért fülig érő szájjal ülök bele, egyszerűen mert jó érzés ránézeni, hallani, vezetni, birtokolni, mert dögös, ósdi és prosztó, és mert meg tudott maradni annak, aminek eredetileg született. A mai napig él benne az aranykor szelleme, amiből egy pici darabot minden egyes indításnál a sofőrnek ad. Szeretem ezt az autót, úgy ahogy van.
Komolyan gondolkodtam a hazavitelén, csak aztán utánanéztem, hogy mennyiben állna meg mire rendszám kerülne rá, had ne soroljam a tételeket, és a szerviz/alkatrész ellátottság sem épp megnyugtató, hááát… Itt már azért megszólalt a józan ész csengője, talán inkább marad a BKV, hátha jönnek még ránk szebb idők. Vagy globális Mustang. :)
UI. Akik átfogó, precíz és elfogulatlan ismertetőt vártak grafikonokkal és táblázatokkal, azoknak sorry, ez másról szól. :)
Hibalista
- Csak kötelező karbantartás.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2010 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 34000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 14000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 10 l |
| Előző autója? | Focus | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan