Az ÉV eldobható AUTÓJA... Milliárdosoknak
Szöveges ítélet
Kilenc évig voltam egy „régi” Swift boldog tulajdonosa. Nagyon gondos tulaj vagyok, mindig minden a megszabott idő, ill. km kétharmadánál már cserélve volt. A típus alapadottsága és a saját hozzáállásomnak köszönhetően soha nem hagyott az autó cserben.
Mégis szerettem volna valami mást. Amit nem szerettem a Swiftben, hogy kicsi volt, így ezerszer meg kellett gondolni, hogy mit vihetek, ill. nem vihetek magammal egy hosszabb útra, és tudtam, bár a típusból elérhető összes biztonsági felszereltség megtalálható volt benne, ha egy baleset során találkoznék egy nagyobb autóval, én maradnék ott a nem egész 800 kilós Suzukiban, nem a másik fél.
Olyan autót akartam, amiben sok a hely mind az utasoknak, mind a csomagoknak. Kényelmes, biztonságos autót akartam jó törésteszt eredménnyel, jó futóművel, jó fékkel. Fontos volt a fogyasztás is, így dízelt akartam, méghozzá valami „ős-dízelt”, ami még nincs túlbonyolítva.
Így esett a választás a Ford Focus kombira (Turnier), azon belül is az 1,8 TDDI motoros, 66 KW-os (90 LE) változatára. A választásban nagy szerepe volt annak, hogy agyba-főbe dicsérik az újságírók a modellt, s még ma is úgy beszélnek róla, hogy micsoda etalon, meg még mindig milyen jó autónak számít.
Mivel az én autóm 13 évesen is hibátlan műszaki állapotban volt, számomra logikusnak tűnt, hogy egy a Swiftnél sokkal komolyabb, elismertebb, nagyobb presztízsű autó hasonlóan jó állapotban kell legyen ugyanennyi idősen. De tévedtem. A 10+ éves Focusok többsége mind rohad, lelakott, hálni jár beléjük a lélek. Hamar rá kellett jönnöm, hogy amennyiben jót akarok, az nagyon nem annyi lesz, mint az ársáv alján lévők. Végül sikerült egy első gazdás, végig vezetett szervizkönyves, karambolmentes, valós futásteljesítményű (185.000 km) Focust találni, ami védett helyen parkolt, így szinte rozsdamentes példány volt. A gyártási év 2000, de azon belül az év vége, s csak 2001 áprilisában lett forgalomba helyezve először.
Nagyon magas felszereltségű autó volt. Frontlégzsákok, a fejet is védő első oldallégzsákok, ABS, klíma, kormányról vezérelhető CD-rádió, fűthető első ülések, programozható és távirányítható állóhelyzeti fűtés, elektromos ablakok, fűthető első szélvédő, fűthető ablakmosó fúvókák, téli-nyári gumik külön-külön felnin, gyári Ford sportülések, ki-be és fel-le állítható bőrkormány stb.
Nos, az örömöm nem tartott sokáig. Először is kiderült, hogy az egyetlen dolog, amit elfelejtettem leellenőrizni, az ülésfűtés, nem működik. Egyik oldalon sem. Megkerestem a volt tulajt, akitől vettem, aki előadta, hogy hát ő soha nem használta, így nem tudhatja, hogy működik-e, de biztos igen. (Ja, persze! Mit is vártam…) Mivel utcán, párhuzamosan parkolok, nagyon éreztem a hiányát a parkradarnak. Felkerestem egy autóvillamossági műhelyt, ahol beletetettem egy RFID-chipes, 3 különböző pontot blokkoló indításgátlót, az általuk legjobbnak tartott parkradart, valamit kértem, hogy javítsák meg az ülésfűtést. Mint kiderült, a vezetőoldali javíthatatlan, az anyósoldali pedig bár javítható, de garancia nélkül vállalják csak a javítást. Végül arra jutottam, hogy akkor cseréljék ki mindkettőt (45.000,- és 7 év garanciát adtak rá).
Az első ülések szétszerelésénél kiderült, hogy mindkettőnek el van törve az ülőlapja vázának oldalán lévő, hajlított köracél, ami arra szolgál, hogy megtartsa egyrészt a szivacsot, másrészt ez adja az ülőlap oldaltartását. Hegesztés: 6.000,-.
Az autót szinte csak autópályán, ritkábban országúton használtam, városban szinte soha. Míg a sokak által lenézett, leszólt Suzukiban hosszú órákat, akár 10+ órát is vezettem kacagva, addig a Focusban még egy óra sem telt el már úgy fájt a hátam, hogy nem tudtam megmaradni egyszerűen az ülésben. Egy-egy hosszabb út után éjjel szó szerint nem tudtam aludni, olyan hátfájásom volt; nyögve forgolódtam éjjel. (Milyen lehet az alapverzióban az ülés, ha a drágábbikban ilyen?!) Egyrészt a kormányt nem lehet eléggé kihúzni magamhoz, másrészt hiába állítható az ülés magassága is, nem lehetett úgy beállítani, hogy ne fájjon benne a hátam. Elképesztően kényelmetlen volt vezetni. A Fordnál nem ismerik az ergonómiát SEM.
Mikor elhoztam a régi tulajtól, kicsit húzott a kocsi jobbra. Gondoltam egy futómű beállítás majd segít ezen. És igazam is lett. Segített vagy 2 hétre, amikor is megint elmászott. Aztán visszavittem, újra beállították, de megint egy hónapig sem volt jó. Volt, hogy az autópályán azt vettem észre, hogy egyre inkább el kell tekernem a kormányt, ha egyenesen akarok menni. Egy év alatt négyszer állították be a futóművel három különböző szervizben, de negyedszer is elmászott. Végül tudomásul vettem, hogy ez ilyen.
A kormány rásegítése – fogalmazzunk úgy – nem túlkönnyített. Értsd: nagy sebességnél ideális, városban túl kevés.
Talán 2 hónap telt el a kocsi megvásárlása után, hogy hiába nyomtam a hátsó szélvédőmosó kapcsolóját, csak a pumpa hangját hallottam, de nem mosta a hátsó ablakot, viszont iszonyat alkoholos szag lett az utastérben. Kiderült, hogy eltört a fúvókához vezető cső a csomagtér ajtónál, így a téli szélvédőmosót a tetőkárpit alá pumpáltam, ami el is színeződött ettől. A cső javítása után 3 hónap múlva ismét megtörtént ugyanez. Remek!
Amikor megvettem a kocsit az első és hátsó sárvédő ívek peremén volt tényleg nagyon kevés rozsda. Eltelt egy fél év, és már egyre látványosabban kezdett foltokban púposodni ott és máshol is az első sárvédőn a fényezés. Közben eljött a műszaki vizsga ideje. Nyugodt szívvel mentem el rá, mert rendesen karbantartott autóval járok, nem lehet gond, gondoltam. Tévedtem. A kocsit felemelték, s mikor kicsit vassal megnyomkodták az alját, az első bölcsőn, amin ránézésre sértetlen és sík volt a gyári festék, egyszerűen átment a vas. Ennyire el volt rohadva a festék alatt. A kipufogó egyik tartópálcája is elrohadt így el is törött, amit azért nem vettem észre, mert középen tartott volna, így előtte és mögötte is volt másik, ami megtartotta a rendszert. Közölték azt is, hogy a hátsó tárcsafékeknél a takarólemez szinte elporladt, ki kell cserélni azt is. Kértem, mutassák meg. Úgy lehetett tördelni, mintha valami hajszál vékony ostya lenne, vagy tépkedni, mint valami papírt. Elmondták, hogy a futóműben hátul a gumik is el vannak öregedve, azokat is ki kell cserélni. A motor károsanyag-kibocsátása pedig a megengedett érték négyszerese, holott ránézésre egyáltalán nem füstölt, nem kormolt a kocsi. A műszaki vizsgáról ezzel a hibalistával távoztam, természetesen sikeres vizsga nélkül, miképp – természeten – a vizsgadíj nélkül is egyúttal.
Sok telefonálgatás után kiderült, hogy a legtöbb műhely nem vállalja a futómű felújítást, mert túl nagy munka, s nem éri meg nekik, nem tudnak elkérni érte annyit, amennyit vesződnek vele. Majd találtam 2 műhelyt, ahol igent mondtak szinte azonos áron, de mindenhol csak lengőkarokkal együtt vállalták a szilentek/gumik cseréjét. Végül így is lett. 130 ezer Ft-ból fel lett újítva a hátsó futómű és ki lettek cserélve a hátsó féktárcsákat takaró lemezek. Egy másik műhelyben 50 ezer Ft-ért kicserélték bontottra az első bölcsőt, meghegesztették a kipufogó tartó pálcát és kicserélték az első futóműben a két kutyacsontot. Vettem megfelelő adalékokat, beletöltöttem a motorba és az üzemanyagtankba, hogy kitisztuljon, megjavuljon a károsanyag-kibocsátása. Eztán visszamentem, kifizettem újból a vizsgát és levizsgázott a kocsi.
Közben legalább azt élveztem, hogy az állóhelyzeti fűtésnek és az új ülésfűtéseknek köszönhetően mindig meleg kocsiban ülök, soha nem vakarok jeget, soha nem fagyoskodom, nem indítok jéghideg motorral. Azonban ez sem tartott túl sokáig. Az állóhelyzeti fűtés üzemanyagpumpája beadta a kulcsot. Az egész egy akkora alkatrész, ami kacagva elfér a tenyeremben, mégis 45 ezer Ft volt a cseréje.
Egyik nap be akartam zárni a kocsi ajtaját, azonban a központi zár nem működött. Valami hibája volt a vezetőoldali ajtóban a motornak, emiatt még kulccsal sem lehetett bezárni, mert elfordítani sem lehetett benne a kulcsot egyáltalán. Így az utcán hagytam az autót, aminek csak 3 ajtaját tudtam belülről bezárni, a negyediket nem. Sokat fohászkodtam, hogy ez senkinek ne tűnjön fel. Mindez persze vasárnap történt, amikor semmi nincs nyitva, senki nem érhető el, hogy megjavíthassák. Végül valami csoda történt és miután visszamentem a kocsihoz egy fél óra múlva, hosszú, kulccsal történő nagyon sokadszori próbálkozásra sikerült bezárnom az ajtót. Eztán minden ajtónyitás és csukás aggodalommal töltött el.
Fékek. A Suzuki után nagyon meggyőzőek voltak a fékek. …egészen addig, amíg egyszer autópályán nem kellett intenzívebben lassítanom az autót. Hamar kiderült, hogy a meggyőző hatás csak alacsony sebességnél és alacsony terhelésnél mutatkozik, ellenkező esetben – nagy sebesség és/vagy telepakolt kocsi esetén – kicsit sincsenek a fékek a helyzet magaslatán, hiába a 4 tárcsa.
Az első fényszórók bár nem világítanak túl jól, de legalább folyamatosan, néhány havonta cserélni kell bennük az égőt, mert kiégnek.
A rendszámtábla világítás beázott, így abban is folyton égőt kellett cserélni, s meg kellett tisztítani a foglalatot, ami a folyamatos beázástól folyton zölddé vált. Közben a rendszámtábla világítás égőjének cseréjéhez minden alkalommal le kellett a rendszámot kerettel együtt szerelni.
Az autó megvásárlása után azonnal ékszíj és feszítőgörgő csere is volt, nem csak szűrők és folyadékok. Ehhez hozzátartozik, hogy az ékszíjnak olykor volt hangja, csúszott, nem is kicsit, tehát mindenképp indokolt volt a csere. Pár hónappal a csere után megint elkezdett olykor csikorogni, hol jobban, hol kevésbé. Szerelőt kérem, hogy húzzon rajta utána, mivel valószínű kicsit megnyúlt, ahogy ezzel már többször találkoztam új ékszíj esetében néhány ezer km után; egyszer kellett mindig újra kicsit húzni rajta, aztán onnantól soha többé. A szerelő elmondása szerint azonban nem lehet rajta húzni, mert egy saját, önbeálló feszítőszerkezete van, amit komplett cserélni kellene, mivel az van elfáradva. A csere úgy 40 ezer Ft lett volna (munka+anyagdíj). Ehelyett vettem 2.400,- Ft-ért egy ékszíj csúszásgátló sprayt, amivel időnként befújtam és egy-egy alapos befújás hetekre elhallgattatta a szíjat.
Úgy gondoltam, hogy a „régi” Swift hangos, legalábbis nagy sebességnél nagyon hangos. És igazam is volt. Csakhogy a Focus ezzel a dízellel városban sokkal hangosabb. Olyan, mint egy traktor. (El ne felejtsem: az év autója!) Városban négyesnél feljebb nem lehet kapcsolni, mert az 5. fokozatban már túl alacsony a fordulat ahhoz. Ebből logikusan az következne, hogy az 5. fokozat jó hosszú és országúton és autópályán alacsony fordulatszámon, alacsony zajszinttel, alacsony fogyasztással lehet autózni. Lósz*rt! Ötödikben összesen 400-zal kevesebb az 1,8-as turbódízel motorral a Focus fordulatszáma, mint a Suzukié volt egy 1,3-as, benzines szívóval. A Swiftnél ráadásul simán tehettem ötödikbe a váltót városban. Értem én, hogy a Ford sokkal nagyobb és nehezebb, de mégiscsak dízel, szóval számomra nem elfogadható, hogy alig forogjon kevesebbet és ugyanannál a tempónál kb. 7-8 decivel többet is egyen a Suzukinál.
Igen, a fogyasztással sem voltam kibékülve. Egy jobb benzines motor egy ekkora autóban 5-6 decivel eszik többet, viszont töredéke a meghibásodás lehetősége.
A 200 Nm nyomaték bár meggyőző tud lenni, de hogyan is adja le a kocsi? Hát, kicsit sem megfelelően. Alul egyáltalán semmit nem tud, aztán tol egy nagyot, majd megint semmi. Ez a tolós rész nagyon rövid. Lent olyan nyomatékszegény, hogy rendszeresen lefulladtam a kocsival eleinte. Majd hónapok múlva újra le-lefulladtam elindulásnál, mikor bejött a meleg és bekapcsoltam a klímát. Megdöbbentő, hogy mennyire nem megy ilyenkor a kocsi.
Amikor érzi az ember, hogy az nagyon nem tesz jót a kuplungnak, mikor ilyen magas fordulatszámon, hosszan csúsztatva indul el, de mégis muszáj, különben lefulladás a vége. Kínlódás vele nem csak elindulni bekapcsolt klímával, de haladni is borzalom. Többször ellenőriztem, hogy nem hagytam-e behúzva a kéziféket, mint valami kezdő vezető; ennyire nem megy klímával. Autópályán, két személlyel (75+50 kg), csomagok nélkül még az óra szerinti 140 is kínlódás vele.
Egyszer nyáron, óra szerint 145-ös tempónál, bekapcsolt klímával megevett – kapaszkodj meg! – majdnem 10 litert százon. (Hogy ez hihetetlen, meg nem lehet? Szerintem is az, de tudom, hogy mégis így volt.)
Klíma nélkül, nem sietve amúgy elvan 6 liter körül autópályán. Országúton, óvatosan vezetve 5,4-5,5, de egyszer nagyon odafigyelve sikerült 5,3-at ennie. Városban nagyon keveset használtam, de mikor egyszer bekerültem egy budapesti dugóba, megevett vagy 8 litert.
Apropó, klíma. Igen, az is megadta magát egy fél nyár után. Újra lett töltve ugyan, s a kompresszor is működött, de hűteni alig hűtött. Állítólag a tömítések lehettek elöregedve benne, azokat kellett volna kicserélni, de köszönöm, ezt inkább meghagyom a következő tulajnak, mivel ez is egy legalább 50-60 ezer Ft-os javítás, ha nem több.
Közben az első sárvédők elején, a lökhárítónál való találkozáskor megjelent egyre jobban a rozsda. Gondoltam, hogy nem érdekel szép lesz-e, lecsiszolom én magam drótkoronggal fémtisztára és lekenem korróziógátló alapozóval, kap egy kis kittet, megcsiszolom szép simára, majd lefújom a megfelelő színű (flakonos) festékkel. Amikor lecsiszoltam a festéket, kiderült, hogy hát a lemez az bizony át van lyukadva, mintha egy vastag tűvel vagy 20 helyen átszurkálták volna egy tenyérnyi felületen, továbbá mindkét oldalon van egy-egy úgy 1,5-2 centis lyuk. Ennek ellenére rászántam 3 napot a munkára, megcsináltam rendesen. Úgy gondoltam, hogy bár nem lett szép, de nem fog tovább rohadni. Nagyon tévedtem. Pár hónappal később már megint hólyagos volt a felület, így a saját javításom után fél évvel végül vettem két teljesen új sárvédőt előre, amit lefényeztek és kicseréltek. (60.000.-)
A hátsó sárvédőnek „csak” a pereme rozsdásodott, azt lecsiszoltam a fémig, majd több rétegben, vastagon lekentem Hammerite-tal.
Közben el ne felejtsem, hogy a kocsi alján, az hátsó kerekek előtt már mindkét oldalt átlyukadt a rozsdás padlólemez. Ez persze csak akkor látszott, ha felemelték a kocsit, különben nem.
Egyszer kinyitottam a motorháztetőt, hogy feltöltsem a szélvédőmosót. Tiszta olaj volt a motortér. Szerelővel megnéztük, végül együtt találtuk meg a hibát. A turbó egyik gumicsöve (kb. 20 centi hosszú kanyaridom) hosszában elrepedt végig. Nem örültem, de gondoltam, hogy csak egy apró gumicső, kicseréltetem, amúgy sincs más választásom. Nem kicsit lepődtem meg a 16.500,- Ft-os anyagáron.
Az első szélvédőmosót nem tudtam egyszer autópályán egy órán át használni, holott nagyon kellett volna. A szivattyú ment, hallani lehetett. Szélvédőmosó folyadék volt benne rendesen. Mégsem ment. Aztán egyszer csak megjavult. A mai napig rejtély, hogy mi volt a baja.
Bármilyen márkás és drága ablaktörlőlapátot vettem, úgy kb. 100 km/óra sebességnél elkezdett törléskor ugrálni, csíkozni, nyekeregni. A megoldás végül egy pár, a létező legolcsóbb aeroblade lapát beszerzése volt, de erre csak egy év után jöttem rá, addig szorgosan cserélgettem a márkásakból a hagyományos kialakításúakat egy vagyonért.
El ne felejtsem. Az ablaktörlő kapcsolói pontosan ellenkezően működnek, mint bárki gondolná, s mint ahogy logikus lenne. Ha húzom a kart, akkor hátul spriccel és töröl, ha megnyomom a kar végét befelé, akkor elöl spriccel és töröl. A híres német mérnöki tudás, na!
Továbbá a két ablaktörlő törlési felülete nem fedi megfelelően egymást, azaz a jobb úgy 8-10 centivel magasabban töröl, így a bal nem húzza le azt, amit a jobb odatolt a fenti 8-10 centin. Folyománya, hogy így mindig lecsorog a víz ezen a ponton a szélvédőn. Gratulálok a tervezőknek ezúton is! Ki ne hagyjam, hogy a gyári lapátméret egy vicc. A bal oldalra nyugodtan mehet, sőt, kell is, hogy menjen 10, a jobb oldalra 5 centivel hosszabb lapát a hivatalosan megadott értéknél, ha nem csak egy kémlelőnyíláson akar az ember kilátni esőben.
A hátsó ablaktörlő a Suzukimban bekapcsolva folyamatosan ment. Hiányoltam azt, hogy legyen szakaszos törlés is. Na, hát a Fordnál ez épp ellenkezőleg van. Csak szakaszosan tud üzemelni, ha bekapcsolod, ami többnyire teljesen jó, de vannak esetek, amikor nagyon kellene, hogy folyamatosan is tudjon törölni.
Az autó tükrei botrányosan kicsi képet mutatnak. Elképesztő, hogy folyton forgolódni kell és hajolgatni, hogy ellenőrizzem, nincs-e mellettem valaki, ha sávot akarok váltani, vagy be akarok kanyarodni. Erre jön még rá, hogy a bal oldalinak durván remeg is a tükörlapja, amit hónapokba telt megszoknom, bár leginkább nem nekem kellett volna hozzászoknom, hanem nem kellett volna remegjen.
A Ford mérnökei kitettek magukért. Nem csak a hátsó ködlámpából terveztek egyet, hanem tolatólámpából is. (Mennyit is spóroltak ezzel meg?) Egyszerűen a bal oldalon semmit nem lehet látni tolatáskor a tök sötétben. Teljesen vakon tolat az ember. Ez megszokhatatlan és veszélyes is, ezért vettem egy E-jellel ellátott, LED-es tolatólámpát, amit felszereltem a lökhárító aljára bal oldalt. Az év autója, mi?!
A gyári első sárvédő „gumik” mindenhol leérnek. Minden kocsibejárón, rámpán, fekvőrendőrön, ill. bárhol képesek leérni és megakadni, az anyaguk pedig egy elég merev műanyag. Volt, hogy le is szakítottam őket, holott egyáltalán nem volt extra meredek, vagy magas, amiről lejöttem. Pár hetente program volt visszaszerelni őket.
A váltó kapcsolhatósága borzalom. Nem akartam elhinni, hogy nincs baja, de több szerelőnek is megmutattam, köztük Ford márkaszervizben dolgozónak is, s mindenki azt mondta, hogy ez teljesen normális, hogy ilyen. Borzalom volt váltani vele a Suzuki után, ami precízen és könnyen kapcsolt. Ezzel szemben a Fordnál sokszor duplán kuplungoltam az első fokozatba tétel előtt, de ez sem mindig segített. Volt, hogy nem is sikerült rögtön betennem a fokozatba, csak újbóli próbálkozás után. És mondom, mindenki szerint ez ilyen, tehát nem volt rossz, csak Fordéknál ilyen a váltó.
A hátsó ülések hajtogatása nem lenne nehézkes, ha a fejtámlákat nem kellene minden alkalommal kivenni, ami nagyon körülményessé teszi az ülés lehajtását. Ráadásul a fejtámlák kivételéhez a száránál minkét oldalon kell egy-egy pöcköt folyamatosan nyomni. Tehát egyik kézzel nyomod az egyik pöcköt, a másikkal a másikat, a harmadikkal meg ki tudod húzni a helyéről a fejtámlát. Igen, a precíz német mérnökök mindenre gondoltak itt is. Még az átlag, háromkezű autósra is.
Másfél év után a jobb első lámpában sikerült meghalnia a magasságállításnak is. Ez is azok közé a hibák közé tartozik, amit ráhagytam az új tulajra, hogy megjavítsa, ha akarja. Alapvetően én mindig, mindent megcsináltatok, nagyon gondosan ügyelek az autóra, de ennél a hulladéknál már eljutottam odáig, hogy nem vagyok hajlandó bele több pénzt pumpálni.
Amit el kell ismernem, hogy a futómű – azon túl, hogy folyton elmászik és egy vagyonért javították – valóban nagyon jól teszi a dolgát. Egyszerre kényelmes és sportos, nagyon jól lehet vele kanyarodni, biztonságos. Egyik éjjel, autópályán, úgy 110 km/órával, tompított fényszóróval haladva észrevettem, hogy egy elütött, elpusztult, elég nagy kutya van a sávom közepén. Nem volt időm semmire, csak elrántani a kormányt. Nem borultunk fel, vagy mentünk neki a szalagkorlátnak, vagy be az árokba, hanem arra ment az autó, amerre a kormányt rántottam először balra, majd vissza, majd megint balra, hogy egyenesbe hozzam a kocsit. Nem csúszott meg, nem vesztette el a tapadást, nem tört ki az eleje, vagy a hátulja. Szóval jelesre vizsgázott egy durva helyzetben.
Ellenben az autó nagyon nem fordulékony. Hatalmas hely kell neki, ha vissza akar az ember fordulni Y nélkül.
A futóművön kívül két pozitívumot tudok elmondani, abból is az egyik szubjektív.
1. A kocsiban nagyon jól el lehet férni, sok hely van benne.
2. Az autó szép.
Összegezve a fent leírtakat: a Focus egy óriási csalódás, egy rosszul megtervezett és hanyagul, rossz anyagokból kivitelezett, kényelmetlen pénztemető, egy rozsdakupac, de legfőképpen: NEM autó.
720 ezerért vettem, ráköltöttem a javíttatására mindennel együtt úgy 400 ezret. (Figyelem! Nem karbantartásra, nem kopó-fogyó alkatrészekre, mert az nem hiba, így azt soha nem is számolom. Sokan tévesen hibalistára írják az elkopott ablaktörlő lapátokat is, vagy a gumiabroncsot, fékbetétet... Ez a 400 ezres összeg hibák elhárítására volt kifizetve!) Plusz ezen felül nyugodtan számolhatok nagyon barátilag is még vagy 50 ezret, amit elautóztam a javíttatások miatt. Beletettettem ugye még a parkradart és az indításgátlót (együtt 55 ezer). Emellett természetesen megkapott mindent: legjobb olaj, összes szűrő és folyadék csere, új féktárcsák+betétek stb., de ezeket nem számolom, ezek normális, tervezhető, előre tudottan szükséges kiadások.
Vételár + hibák kijavítása + beletett parkradar és indításgátló együtt összesen nagyjából: 1,25 millió Ft.
Használtam 1,5 évet és 24 ezer km-t. Majd sikerült végül nagy nehezen - az árat 1-2 hetente újra és újra csökkentve a hirdetésben - eladnom 640 ezerért.
„AZ ÉV AUTÓJA” – Mégis mitől!?
Amilyen őszinte szomorúsággal töltött el a Swiftem eladása másfél évvel korábban, olyan közönnyel adtam át a Fordot az új tulajnak.
Hogy megérte-e a pénzét? Viccelsz?!
SOHA TÖBBÉ FORD!
Hibalista
- Ülésfűtés 45.000,-; Első üléseknél az ülőlapban eltörött merevítés – hegesztés: 6.000,-; Kétszer, különböző helyen eltörött, hátsó ablakmosóhoz menő cső: 5.000,-; Első futóműnél korrózió miatt bölcső csere (bontottra): 40.000,-; Első futóműben kutyacsont csere: 8.000,-; Kipufogót tartó pálca törése – hegesztés: 2.000,-; Állóhelyzeti fűtés üzemanyagpumpájának cseréje: 45.000,-; Futóműállítás négyszer (megvétel után; első, majd a hátsó futómű javítás után, majd ismét egyszer): 22.000,- (összesen); Központi zár kulccsal és belső gombbal hol működik, hol nem, egyszer nem lehetett bezárni a vezetőoldali ajtót (nem lett kijavítva); E-jellel ellátott hátsó LED tolatólámpa bal oldalra: 8.000,- (igen, ez is hiba, nélküle nem lehet sötétben látni tolatáskor bal oldalt); Négyszeres károsanyag érték a kipufogógázban a megengedetthez képest - motorolaj+üzemanyag adalékok a kipufogógáz megjavításához: 4.000,-; Rozsda a hátsó sárvédőíveken és mindkét első sárvédő sarkán a lökhárítónál és a küszöbnél a jobb oldalin (hátul csak házilag lett kijavítva, elöl a két sárvédő cseréje 60.000,-); Hátsó futóműben szilentek, lengőkarok, csavarok és a tárcsaféket takaró lemez cseréje: 130.000,-; 1 db turbócső (kanyaridom) cseréje: 16.500,-, Jobb első lámpa magasságállítása; Klíma; Ékszíj feszítő szerkezet
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (1) | Évjárat | 2000 |
| Kényelem | (1) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 185000 |
| Megbízhatóság | (1) | Vezetett km | 24000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Swift 1,3 GS ABS | Következő autója? | Ceed 1,4 CVVT Motion |
| Ennyire szerette | (2) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (2.1/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan