Másként gondolkodóknak
Szöveges ítélet
Vannak megosztó autók. Melyeket (no offense!) az átlag nem ért meg (én azt hívom nagy átlagnak, akinek a közlekedés az, hogy csak el akar jutni B pontba.). Ha nem tudod vagy akarod agyadban a gondolataidat egy másik vágányra terelni, akkor nem áll össze a kép. Nem érted a tervezőt. Nem látod át a koncepciót, siralmasnak véled az eredményt. Ehhez az autóhoz nyitottnak kell lenni. Rácsodálkozni, mint egy kisgyerek. Majd vezetni. És akkor, amikor kanyarogsz szerpentinen, vagy éles kanyart nagy sebességgel veszel be, egyszer csak összeáll a kép a lábadban, kezedben, gerincedben (képzavar), és üvöltve-sikítva száguldoznak a jelek idegrendszeredben egészen fel az agyadig, mely egyszer csak tudja értelmezni a sok inputot és a frissen összeállt kép orgazmus-szerűen robbanó AHHHHAAAAAA villanása örökre beleégeti billogát agyad kocsonyájába. A füst bentmarad... te megfertőződtél egy életre ... és közben azt érzed, hogy hazaértél. Hogy az origóban vagy. Minden jó itt születik. Minden innen kezdődik. Egy jó nap is. Nem akarsz kiszállni többé. És a vigyor lassan olvad.
Ezért hívom én az Alfa Romeo 75-öst a másként gondolkodók anyaméhének.
Egy gyermekkoromban engem ért autós élmény nagyban meghatározta későbbi életemben, hogy milyen autókat szeretek, és hogy egyáltalán mit szeretek a közlekedésben.
Esetemben úgy történt, hogy Skoda 105, majd Dacia után (egy rövid kitérővel 1987-ben csepp Kadettel), apám vett egy Alfa Romeo 75-öst. Rendszerváltás(??)kor. Orratörötten.
Az 1.8-as volt, karburátoros. Gyakorlatilag egy ufó. Cucilizmusból éppen jöttünk kifele, odáig csak keleti autót láttam közelről meg a Kadettet. A vadi új Kadetthez képest is ufó volt.
Repülőgázkar-szerű kézifék, gyors elektromos ablakok (kapcsoló a plafonon!), 120LE (változó szelepvezérlés!) úgy, hogy addig 70 paci feletti járművünk nem volt. Feküdte az utat, gyönyörű (szerintem) volt. Benne álom plüss… És “központi számítógép”. :)
A kilincset kiszálláskor legtöbben nem találták, a sötétítet búra alól előfénylő belső világítás (hátul is olvasólámpával!) minket is megtréfált mikor először betettük az akkumulátort… (Azt hittük elromott az utastér világítása és “úgy”maradt, pedig csak késleltetett kikapcsolású…)
Mozgássérültnek átalakított kuplung, ami kioldott ha a sebváltóra tettem a kezem…
Sajnos nem sikerült szépen megcsinálni a kocsi orrát, majd mennie kellett (nyereségvágyból elkövetett behozatal és javítás forgott fenn). De addigra öcsém és én már megfertőződtünk.
Tíz év múlva mérnökként autóiparban dolgozva úgy döntöttem, hogy most már nekem is legyen autóm. Más szóba sem jöhetett első autóként. Így 2000 nyarát és őszét 75-ösre vadászva töltöttem. És egyszer találtam egy szép példányt a neten. Öcsém felvitt Fehérvárról a BAH csomópontnál lévő benzinkúthoz. Ahogy fordultunk be, már megláttam, és tudtam, hogy ez AZ.
Alfa romeo rosso, 1.6 liter, karburátoros (2db persze). Kivűl tiszta, belül a csomagtartóban a kárpit alatt iszonyatosan poros és gázos volt. Mármint benzin/gáz üzemű. Ülések tiszták, motortérből csak pár dolog hiányzott. Alkudtam, megvettem. Egy hét múlva hozták utánam egy nagy utánfutóban a tartalék alkatrészeket.
Akkoriban gyakori volt, hogy ripityára törött autó papírjaira gyakorlatilag behoztak külföldről akár egy másik típust is. De ez egy darabig teljesen legális volt. A forgalmiban ez esetben ALFA Arna állt… Gáz hivatalosan lepapírozva. Ekkor volt 11 éves.
Általánosságban jó állapotban volt, megvétel után csak egy dologra kellett költenem hamar, az összes lengéscsillapítót lecseréltem. Az első kettő ugyanis nem mozgott már, annyira be voltak állva. Akkoriban a netes vásárlás még nem volt olyan gyakori, egy autószerelő rokonom, miután kibújt a motorháztető alól, és mutatta a kompressziómérés eredményét, meg is jegyezte: “Na, nem is tudtam, hogy ilyen jó állapotú kocsikat lehet interneten találni.”
A lengéscsillapító csere után iszonyatosan feküdte az utat. Semmihez nem hasonlítható. Azért lesz az egész élmény még szürreálisabb, mert a 75-ösz szerintem kifejezetten keskeny és magas autó az Alfák között (persze ez csak szubjektív megítélés részemről).
Ja, és még egy, elöl féktárcsát cseréltem, de az benne volt a kazal autóalkatrész között (0Ft). Csak a pofák kellettek.
A műszaki oldal:
A 20. század utolsó hátsókerekese. Mármint Alfa Rómeóéknál. Ezt még a FIAT éra előtt tervezték. Futómű és motorok alapja valahonnan kábé a 70-es évek elejéről ered. A hátsó futómű “de Dion” rendszerű. A sebességváltó hátul, a hátsó ülés alatt, egy aluházba építve a hidraulikus (!) kuplunggal, differenciálművel, és a fékekkel. Igen,a féktárcsák nem a keréknél vannak hátul, hanem bent középen. Elöl torziós rugó. Hosszmotor, 4 henger, 8 szelep, 2 darab dupla torkú karburátor, 110 lóerő. 1000 kg.
Beltér:
Nagy csomagtartó (550l), plüss fotelok (tényleg), kényelem. 2 nagy szívfájdalmam volt ergonómiailag, egyik hogy a kormány nem az ölés középsíkjába esik (ezt lassan szoktam meg, amúgy 4 irányba állítható), a másik a repülőgépgázkar-szerű kézifék (hóban pörgéskor nem esik kézre).
Tapasztalatok:
A váltóban a 2-es szinkronja elkopik hamar, állítólag túlméretezték a fogaskerekeket és tengelyeket, és így nagy a perdületi energia. Nem tudom hogy igaz-e, de ezen a példányon is reccsengetett a kettes.
A kormány szervó nélküli (nekem nem is hiányzott).
A beszerelt gázszett nem a legjobb minőségű volt, a beszerelés is kritikán alulira sikeredett.
Elvittem a város legjobb karburátorosához, hogy állítsa be. Elrontotta. Hiába, a 2 darab duplatorkú karbi gyakorlatilag olyan, mintha 4 sima lenne a blokkon. Szerencsém volt, neten találtam leírást hogyan kell, hátsó 2 gyertyapipa leszed, gyertyák ki, alapjárati fordulatszámot feltekertem előtte vagy 2500-ra, és így csak az első 2 hengert kellett összelőni hangra. Ugyanez a hátsó karbin, első gyertyák nélkül, persze ugyanarra a fordulatra, amire először az első 2 hengerrel sikerült belőni az alapjáratot (asszem 1000-1200 körül lehetett). Eztán minden gyertya vissza, csak az alapjáratot kellett ismét lehozni az égből. Olyan jó lett a beállítás (benzinnel), hogy a csodájára jártam. :))
Viszont gázhoz már többé nem tudtam jól belőni a motort.
Használat:
A már jól beállított karburátorokkal Szfvár-Eger távot 90-nel poroszkálva 7 liter alatt abszolváltuk, 2 személlyel, csomagtartó csurig.
A mátrai szerpentinen csak egy Subaru tudta a tempómat tartani. Ő nem is előzött volna meg, ha rajtam múlik (párom viszont rókázás közelbe került, ezért sajna lassítanom kellett).
Később sebváltót cseréltem rajta (3.0-es V6-osét kaptam a kazalnyi alkatrészkupacban), mert túl rövidnek tűnt az eredeti sebválóval az 5-ik (90-nél asszem 3400-at forgott). Ezt aztán megbántam, mert így meg az egyes lett túl hosszú. Illetve nekem még elfogadható volt, csak vagy jobban kopott így a kuplung indulásnál,vagy már eleve kopottabb volt a 3.0-ás sebváltóban,de a végén figyelnem kellett, hogy ne csússzon meg erősebb gyorsításoknál (szóval cserélni kellett volna lassan).
Sajna egy kezdő vezetőnek adtam el az autót, aki 2 napon belül le is égette a kuplungot...
Engem sosem hagyott ott sehol a 3 év alatt...
Viszont amíg megvolt… nagyon sok örömöt okozott, a mai napig nem felejtem, hogy vártam a havazást télen, hogy én lehessek a havon pörögő piros pötty. Ehhez egy kábé eredeti gyári, betonná keményedett nyári gumiszett volt a segítségemre.
Imádtam a hangját. Az én világomban axióma, hogy a karburátoros autók szebben szólnak, mint az injektorosok. :)
Megsirattam. Lelkem egy része azóta is alfás, és vár egy jó hátsókerekesre…
Hibalista
- Féktárcsa + fékpofák - 4 lengéscsillapító -
Ide hordtam szervizbe
Magam szereltem. Amikor véletlenül nem, azt meg is bántam.
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 1990 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 170000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 25000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | Vectra B Caravan 2.0DTI |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan