Különc utcagyerek
Szöveges ítélet
Alapvetően két különlegessége van a TRX-nek: az erőforrás és a váz. Hátborzongató hangú, kéthengeres blokk, elékelt főtengellyel és dukiról koppintott csőváz. Ha jól emlékszem, kizárólag ez a két tényező döntötte el a kérdést ’99-ben, amikor az elsőt megvettem - egy használt ’96-os évjáratú példányt. Sokáig nézegettem az eladó műhelyében az Ausztriából disszidált furcsa gépet, de az indítózás utáni akusztika predesztinálta verítékkel keresett forintjaim sorsát.
Bizonyos – kizárólag a korábbi használatból adódó - technikai problémák, illetve bizonytalan kontúrral rendelkező motoros identitásom okán, mindössze egy futó kaland lett a nagy szerelemből akkor. Vörös Báróéknál, mart, eloxált, Banditra stimmelő fék- és kuplungkar után kutatva, találkoztam még néhány viharvert, kiábrándító állapotú „belpiacos” darabbal, de érzelmet már nem tápláltam a modell iránt…
Paripák, barátnők jöttek-mentek, különböző típusok és teljesítmények után egyszer csak azon vettem észre magam, hogy a fritz TRX fanatikusok honlapját böngészem, már nem először. Kevés szabadidőm lévén egy karakteres de túrázásra még nem teljesen alkalmatlan könnyű sportmotort kerestem éppen. Afféle hétvégi „ivócimborát”, aki benne van mindenben, és mégis megbízható. Alig emlékeztem már a ’99-es benyomásokra, de minél többet olvastam a modell történetéről és boldog tulajdonosairól, annál erősebben vibrált bennem a késztetés, hogy magaménak tudhassak egyet. Rengeteg átépített, megvágott, gülüszemű vagy éppen teljes idomos darabot kínáltak, ami nyilván a forma korszerűtlenségére és az olcsó távol-keleti kiegészítők térhódítására utal.
Én viszont egy lehetőleg hibátlan „gyári” példányra vágytam, amit sikerült is találnom Németországban: egy előző tulaj, szervizkönyv, 21 000 km az órában, szinte makulátlan állapot. Egy zord januári napon nyélbe is ütöttem az üzletet majd hazaszállítottam a motort. Hozzáláttam az alaposabb átvizsgáláshoz, lépésről-lépésre próbáltam minél többet megtudni a motor előéletéről. Szerencsére nem értek meglepetések, bár a friss szervizt emlegető kereskedő légzését szívesen „könnyíteném” egy félmaratonon azzal a betéttel, amit a szűrőházban találtam. Egyébként minden más normális és arányos elhasználtságot mutatott, de friss szerviz az biztosan nem volt.
Szerelni: egy rémálom, akárcsak pl. a VFR-t. Nagyon magasan van elhelyezve a blokk a vázban és a felsőkarteres megoldás csak még zsúfoltabbá teszi a karburátorok környékét. Csak azért bocsátható meg neki ez az adottsága, mert nagyon ritkán kell hozzányúlni. Amúgy már egy szimpla gyertyacseréhez is le kell szerelni a hűtőt és természetesen az olajcsere sem oldható meg mindössze egy 17-es kulccsal. Belső olajszűrője van, amihez öt csavar meglazításával és egy elképesztő formájú szűrőfedél eltávolításával férhetünk hozzá. A karbiszinkron sem egyszerű mutatvány, de gyakorlással sokat lehet javítani a szintidőn.
Igényli is a jó beállítást minden tekintetben, mert még egy ilyen kiegyensúlyozatlan, durva járású, nyers, vibráló blokk nem készült a Yamaha háza táján. És furcsamód éppen ettől vált különlegesen izgalmas, szerethető bár nehezen megtanulható motorrá a TRX. Célszerű nullára állítani a gázkar holtjátékát, mert 83 lóerő ugyan nem a világ teteje, de visszakapcsolás majd kanyarodás utáni gázadásnál a terhelésváltás nagyon mókás tud lenni a hirtelen megcsúszó hátsókerék és a darabosan felfutó teljesítmény összjátékaként. Magasabb fordulaton semmi gond, gyorsításnál egyenletesen nő a motor ereje, kisimul a járása, eltűnik a vibráció nagy része, szépen veszi a sebességeket, de semmi robbanékonyság, karakterében megmaradt túrablokknak (TDM). Egyik tartományban sem kell hirtelen teljesítménylökéstől tartani, kellemesen de erőteljesen forog egészen akár a tiltásig. Nem ijed meg a nagyobb tempótól sem, tartós 160-180 esetén is stabil marad a jó minőségű futómű elemeknek köszönhetően. Jól adagolható a teljesen állítható futómű hangolása, pontosan visszajelzi a változtatásokat. Bár a vége 220 körül van, a TRX mégis csak egy kisöbű könnyű sportmotor, ami leginkább a kanyar-kanyar hátán jellegű hegyi szakaszokat kedveli. A hosszú fokozatok miatt keményebb bevetéseknél célszerű 5-6 ezer alá nem engedni a fordulatot, így kb. a mai hatszázasok tempója magabiztosan tartható. Fékteljesítménye inkább átlagos mint kiváló, de ennek ellenére is csak kifejezetten kemény terheléskor éri el határait.
Utaskényelemről nem érdemes beszélni a TRX esetében, hátsó ülése csak jelképes. Bár nem lehetetlen kettesben utazni vele, nagyon szoros, érzelmileg megalapozott kapcsolat szükséges utas és vezető között ahhoz, hogy ne végződjön késeléssel a kaland, ezért hát jobb inkább nem forszírozni azt…
Összességében nagyon szeretem a motort, főleg a karaktere, szép formájú blokkja és igényesen kidolgozott, egyedi részletei miatt. Jó kiállású, nagyon megbízható bár kompromisszumot, - bizonyos tulajdonságaival szemben - alázatot igénylő masina.
Volt már kétszer ekkora teljesítményű motorom is, de ennek a komisz csavargónak az egyénisége - azt hiszem - még hosszú ideig izgalmas társaság lesz számomra.
Hibalista
- Szelepfedél-tömítés elöregedett, csere
- A jelentős vibráció ellenére még egy izzót sem kellett cserélni!
-
Ide hordtam szervizbe
Ha tehetem, magam javítom.
Értékelése: 10
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1999 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 21000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 12000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző motorja? | – | Következő motorja? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.7/10) | ||
