Japán szív, olasz lélek
Szöveges ítélet
A történet onnan kezdődhetne, hogy eladtam a NagyBanditot, mert a végére már nem szerettem. Tetszett a formája, az az őserős levegős blokk, még ülni is jó volt rajta, de mivel magam szerelgetem minden motoromat, a műszaki megoldások amikkel abban a motorban találkoztam (nem az előző tulajra kenném, sokkal inkább a legendásan precíz japán mérnökökre(..sic)), azok lassan elkoptatták a sikerélményt és azt az örömöt, amikor apa kimegy egy szép őszi délután a motorjához, zörög egy kicsit a racsnis kulccsal és a végén fülig érő szájjal büszkén újságolja anyának, hogy na ez is megvan és látod milyen gyorsan! Már nem rángat, nem buttyog, nem dadog, nem kopog, próbáljuk ki és látod, tényleg nem. A valóságban rendszerint legkésőbb a próba során égett be apa, változott a kirándulás „újragondolás-újratervezés-hallgatózás-legszívesebben jól hazamennék” szenvedéssé. Ez egy másik poszt is lehetne, vagy sokkal inkább sorozat, de itt lezárható annyival, hogy a Banditnak mennie kellett.
Na, akkor viszont mi legyen? Az első gebasz persze, mindig az a fránya pénz. Kertvárosi lét, három gyerek, az építkezési sokk talán kiheverve, de az a mocsok villanyszámlás, a kellemetlen gázszámlás, a kedves vízóra leolvasó néni, két tizenéves autó, az önkormányzat mindig meglepő és váratlan csekkjei, soroljam még? Szóval egymillió. De átírással és a vásárlás után az eladó szent esküje ellenére kicserélendő dolgokkal együtt, egy fillérrel sem több. A zinternet üveggömbjének simogatása a tömjénfüstben, varázsigék... kilencszáz köbcenti a minimum... fekvős rakéta kizárva, ahhoz már kicsit élemedett korú vagyok... soft chopperről és hasonlóról szó sem lehet, ahhoz még nem vagyok elég öreg... legyen benne valami szerethető, megigéző... hátborzongató... spiritusz...
Valahogy nem is tudtam, hogy létezik a Bulldog. A neve megvolt, de valahol a Ducati Monsterek polca közelébe helyeztem volna a nagy lelki használtmotor barkácsáruházban, látatlanul. Utólag is elnézést kérek. Igen, a Monsteresektől is.
Egyszer csak szembejött a zinterneten. Mi a fene ez? Oldalról nézve a forma nem lehet japán, egy jóbarát Guzzi Breva-jára emlékeztetett elsőre. Ismert hirdetési oldalakat gyorsan végignyálaz, hirdetéseket végigolvas, képeket megbámul. Utánaolvas, videókat néz, ismét képeket bámul, techspecs, még képeket bámul, még utánaolvas, szerelem. Kell egy ilyen. A baj az, hogy még sose ültem rajta, soha nem álltam, nem is guggoltam mellette, a hangját csak a youtube-ról ismerem, de akkor is.
Nem volt valami nagy választék az országban, három-négy eladó darab épeszű távolságban, telefonálás, egyeztetés, a randevúra egy áruházi parkolóban került sor.
Tudni kell, hogy apa már vett egy-két motort. Harminc éve motorozik törvényesen, plusz négy év törvénytelen eMZézés a lassan ködbevesző gyermekkorban.
Kézfogás, érthetetlen és megjegyezhetetlen nevek mormolása. Körbejárás, leguggolás, bekukkantás, alánézés. Geometriai szemrevételezés. Oppsz, telóolaj folyás elöl, mindkét villában. Ezen kívül patika állapot, bár a járgány 2004-es és egy-két félkörömnyi helyen gondos javítás festésileg, nagyon szép esztétika. A forma és az egész motor megjelenése lassan elvarázsolja apát. Pont annyira vasmotor amennyire kell, de pont annyira nem az a baltával faragott forma, ahogy szereti. Gyönyörű tankforma, szép hátsó, két irdatlan nagy kémény fickósan felfelé... jaj. Indítsuk be. Apa addigra tudta már, hogy ez a V2 blokk egy őslény, még a korai ezerhétszázas években álmodta meg a Yamaha és rakta bele mindenbe ami V2-t kívánt. Hallotta már rotyogni az 1100-es DragStar-ban, de itt ez teljesen más hangot produkált. Jó, az hozzá tartozik, hogy az előző tulaj kivette a gyári szűkítést a kipufogó végéből és így két golflabdányi lyukon szabadul meg a V2 attól, ami már nem kell, de akkor is. Hidegrázás, rettenetes, brutális, rohadt jó! Közben a blokkból semmi csörgés, csak ezerkétszáz felett egy kis fütyülés. (azóta apa szakértő füle ezt minden egyéb Bulldogből is hallja, úgyhogy ez ilyen és punktum) Próbakör. A néhány évnyi Bandit volt a kezeimben akkor még és mivel ez egy ugyanolyan súlyú (jó, tömegű, a precíz szakértőknek) járgány, az első néhány lassú forduló döbbenet. Utoljára az MZ volt ennyire könnyű! A kormány nem túl széles és érdekesen visszafelé hajlik, de nagyon kényelmes kéztartást ad, az ülés – lábtartó – kormány háromszög 187 centiméteres magassággal is kényelmes, egyenes hátú pozíciót kínál. Furcsa az első felépítmény hiánya a Bandit után, de a feeling nagyon pozitív.
70 ezer kilóméter az órában, az az őszinte és megkímélt hetvenezer, ami az őszinte és megkímélt kivételével minimum benne van minden tizenéves motorban a használt piacon, csak itt most a számok is benne voltak az órában.
Sok egy kicsit, hehe. Ugye senki nem hiszi el a hirdetett motorok átlag 23.500 kilóméterét ennyi idősen? Imádom a magyar motor- (és autó-) piacot, huszonháromezeröccáz káem, friss vezérlműlánc és feszítő és kormánycsapágy csere, új lánc és lánckerék, három garnitúra humi kiegyensúlyozásának ragacsos nyomai a felni belsejében a jelenlegi mellett... Idős hölgy GSXR motorkerékpárja hagyatékból eladó... Hagyjuk is ezt.
Oldaltámaszon nehéz volt a kardánt meghallgatni, de a tulaj segített. Nem sikál, nem röcög, fél szezonos gumik. Aláírás, papirozás, pecsételés, tanúk, jajholvanaszemélyim, kilencszázezer, számoldmeg.
Otthon gyors első teló szimmering és olajcserék mindenhol ahol csak lehet és gyerünk.
Azóta eltelt háromnegyed szezon és nyolcezer kilométer. A szokásos tátra-sztrapacska Szlovák túra, Grosglockner és környéke, néhány Őrség és Zala, néhány Nógrád és Mátra-Bükk. Szinte mindennapi bejárás a dolgozóba az elővárosból. Az a folyamatos hallgatózás-megfejtés háttértaszk, amit a Banditnál egyfolytában járattam fejben, na az teljesen leállt. Nőtt rá Givi tartó és mivel utáltam volna oldaldobozokkal elrondítani, így vászontáska is a többnapos túrákra. Gyakorlatilag mindegy hogy szóló vagy két személy, nem könnyül el az eleje még megpakolva szerpentinen fölfelé sem. Eleinte szokni kellett a szűk fordulat tartományt a sornégy után, de ez tényleg csak egy hét volt. Ketten ülve rajta egy szép hegyi szerpentinezős, dinamikus, de nem állatkodós kirándulás 4,2 – 4,4 L/100km fogyasztással abszolválható.
Összességében ez egy ősi japán blokkal és erőátvitellel szerelt olasz motor. Az olasz szónak nem biztos, hogy a motoros zsargonban pozitívak a felharmonikusai, de itt csupa háromcsillagos pozitív értelemben használom. A forma, a vezethetőség, a feeling szuper, de tényleg. Minőségi problémát sem tudnék felvázolni, még egészséges rosszindulattal sem. A tizenkét év, a lassan nyolcvanezer kilométer semmi olyan nyomot nem hagyott rajta, ami miatt itt fanyalognom kellene. Rohadt jó kis gép, bár nem egy versenymotor. Nyomaték van, lóerő és fordulat nincs. Dinamikus és élvezhető motor, állati hidegrázós bufogással. Rezonancia is van, de az nem az a rezgő zsizsegés, ami elzsibbasztja a kezet, hanem sokkal alacsonyabb frekvencián kellemesen vibrál az ember s**ge alatt.
Azért kell mondani rosszat is? Szélvédelem. Kicsit sem meglepő egy naked-en, de az a szélvédelem, amit egy hosszú, messzire menős úton azért minimálisan igényel az emberfia, magasított plexivel és házi készítésű varió toldással elérhető ugyan, de sajnos turbulens levegőben elég zajos. A gyári műszertakaró plexivel pedig csak kapaszkodik apa százharmincnál és tartja azt a nagy bukósisakos fejét a szélviharban mint valami kiborg. Egy másik jelenség a szívászaj, amit pont úgy hoz fel a hatalmas légszűrőházból a tank a kormánytengely felől, hogy nagy gázadásnál szabálytalan kopogásnak hangzik. Jaj! Fej kibillent oldalra tizenöt centit és máris semmi. Elsőre megijedtem, de már fel sem tűnik.
Hibalista
- Index izzó, a kutya mindenit.
Ide hordtam szervizbe
ApaNéha kelletlen és nincs kedve, de amikor nekiáll, akkor néha élvezi is. Ezzel a motorral eddig nem volt sok dolga, bár a givi tartó felrakásakor olyanokat is mondott, hogy csak na. Szégyellte is magát a gyerekei előtt.
Értékelése: 8
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2004 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 70000 |
| Megbízhatóság | (0) | Vezetett km | 9000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 4 l |
| Előző motorja? | GSF 1200S | Következő motorja? | R1100RT |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.7/10) | ||
