A projekt az IHM támogatásával jöhetett létre. Írjon ítéletet! Írtam, de hogyan szerkeszthetem?

Ha az indapass elötti időkben írtam ÉS megadtam az email címet.

Az ítélet alján lévő mezőbe írja be azt az email címet, amivel egykor írta az ítéletet. Ekkor egy emailt kell kapjon a további teendőkkel.

Ha nem adtam meg emailt, vagy már nem tudom mit adtam meg, esetleg megszűnt az a cím.

Írjon a nepitelet@mail.totalcar.hu címre, ahova küldje el a probléma leírását illetve az ítélet linkjét.

Már indapassal írtam az ítéletet

Ekkor az ítélet alatt megjelenő sárga indapass boxon keresztül kell belépnie. Belépés után az ítélet alján lévő linkre kattintva szerkesztheti azt.

Motorok » Kawasaki

Er-6n 

Az ítélet értékelése
4,3(3 db)

Jól karbantartott negyvenes

Szöveges ítélet

Több barátomon, ismerősömön is láttam, hogy 40-hez közeledve kicsit feszültté váltak, némelyek szinte depresszióba süllyedtek. Hát végül is, lehet, hogy most értek a történet feléhez, és sajna most jön a rosszabbik fele...

Saját Kawasaki ZR-7s motorom még mindig nem készült el, mert az IVMR 01195 rendelés számon 2015. június 22–én megrendelt alkatrész 2015. július közepéig nem érkezett meg.
Így a július második felére tervezett közel 4000km-es túrához egy motort kellett szereznem.

A Kicsi a bors, de előz (http://nepitelet.hu/motorok/kawasaki/kicsi_a_bors_de_eloz/) Kawasaki Z300-as most nem jöhetett szóba, mert dobozt nem igazán lehet rá tenni, megkérdeztem hát a szervizes fiúkat ahol a motorom várt az alkatrészre, hogy a náluk lévő 50-100 motorból melyiket ajánlanák Monaco-ig meg vissza.

Több esélyes Suzuki, Yamaha, Honda, majd egy Kawasaki is felkerült a listára. Egy ritka ronda, ha nem a valaha készült legrondább Kawasaki, egy ER-6n. Lehet, hogy Kawasaki szindrómám van, hogy mégis ezt választom? A Kawa metálzöld nagyon mutatós, de szegény moci pont úgy néz ki szemből, mint egy tökön rúgott küklopsz. Legalább nem fog elcsábítani, hogy ezt tartsam meg, és majd a ZR-7s kerüljön eladósorba. Rövid próbaút, a papíron 25KW-os gép óra szerint majdnem viszi a 200-at, pedig német autópálya még sehol. Az óra 39.170-et mutat, vezetett szervizkönyv, egy tulajdonos, egy igazi, jól karbantartott negyvenes...

Meg is egyezünk a Full Gas Szigorú Főnökével, egy hónap múlva, 5000km-rel többel az órójában fix áron visszaveszi a motort. Olajcsere, fékbetét csere, más teendő nincs.

„Küklopsszal” sikerült összebarátkozni még a tervezett nagy túra előtt, a Kawasaki ZR-7 klub túráján. A teljesítménye papíron csak pár lóerővel tér el a saját motorométól, de az karbis soros négyhengeres, ez meg injektoros sor kettő. Sokkal huligánosabban viselkedik, kettesben, sőt durvább kuplungolással még harmadik fokozatban is emelgeti az Er-6n az elejét. A fék kellőképpen harapós, de jól adagolható. A gépen lévő Pirelli Angel gumikról eddig csak jókat hallottam, bár meglep, hogy az egyik gumi Németországban, a másik viszont Kínában készült.
Azt viszont nem értem meg, miért gondolták, hogy üzemanyag szintjelző helyett elég egy led, és a kijelzőn villogó „FUEL” felirat, amikor már csak 3,5 liter (80-100km-re elegendő) benzin van a tankban. Ráadásul nem is pontos, lejtőn lefelé 30-40 kilométerrel korábban bejelez, mint síkvidéken. Így persze az egyik napi számlálót használom üzemanyag-szintjelző helyett. A méretes műszerfalon fordulatszámmérő, és egy pöttöm kis lcd kijelző, ami a sebességen kívül csak egy adatot mutat, az óraállás, két napi számláló és az idő között gombnyomogatással lehet váltani. Miért jobb ez, mint a ZR-7s-en, hogy egyszerre mindet látom, rejtély. A középállványt is lespórolták, a karbantartás (pl. láncolajozás), téli tárolás során elkélne. Az üléspozíció jó, egyenes derékkal ülök, a lábtartó van hátrébb az ideálisnál. A futómű sokkal felnőttesebb a Z300-nál, kisimítja az úthibákat, de ugyanúgy gyerekjáték döntögetni. A blokk karaktere jó, jobban ráz ugyan, nem vészes, de azért jobban elfárad a csuklóm. Saját, 5 sebességes motoromon mindig váltok a nem létező hatodikba, itt pont fordított a helyzet, gyakran 4. vagy 5. fokozatban mentem már huzamosabb ideje, mire leesett, hogy van itt hatodik is.

Indulás: 40.050km
Hajnali indulás, Szombathelynél lépünk ki, irány az osztrák autópálya, hogy nyerjünk egy kis időt, majd visszafelé tekergünk a sógoroknál, ha az idő(járás) engedi. Feistritz-nél azért lekeveredünk az autópályáról, tankolás. Majd irány az első hágó, Nassfelspass vagy Passo Pramolo. A szerpentinen is elemében van a kis gnóm. A nap végére 773km-nél járunk.

2. nap: 40.823km – Corvara, Dél-Tirol, Olaszország
A panoráma, ami reggel fogad, besza-behu. Szerpentinen lefelé a bringásokat nem könnyű leelőzni, nagyon durva, hogy 2000m felé is feltekernek, és ijesztő, ahogy onnan leszáguldanak. Passo Gavia a nap fénypontja, bár elérjük a felhők magasságát, és a nap sehol...

3. nap: 41.176km – Piuró, Olaszország
Napközben többször átlépünk Svájcba, meg vissza. San Bernard 2482m magas hágóját érintjük. Lila tehenet viszont még egyet sem láttunk.

4. nap: 41.571km – Étroubles, Olaszország
Ma átlépünk Franciaországba. Leesik, hogy miért Mont Blanc Nyugat-Európa legmagasabb hegyének neve. Ez még július végén is tök fehér...
Col De L'Iseran 2.770m magas. Leállítom a gépet, pár másodperc múlva kis kotyogás, mint amikor fő a kávé. Az erőltetett menet és az alacsonyabb légnyomás megtette a hatását, forr a víz. Beindítom a motort, hát igen az enyém lég-olaj hűtésű, ott nem volt ilyen gond.
Mivel nincs középállvány, nem egyszerű egyedül sem a hűtővizet, sem az olajszintet ellenőrizni. Kis tócsa van a motor alatt, de a vízszint még így is rendben.
Ezután a 2.360m magas Col'd Izoard meg se kottyan a motornak, igaz, én pár kanyarral a csúcs előtt majdnem eltaknyolok, a sávok között kis szurokcsíkon megcsúszott az első kerék, a bal lábammal fogom meg a motort.
A 2.802m magas La Bonette is terítékre kerül még ma, ha minden igaz, ez Európa (de legalábbis Franciaország) legmagasabban fekvő aszfaltozott útja.

5. nap: 42.066km – Levens, Franciaország
A cél ma Monaco. Levens-ből támadunk, ott találtuk előző nap szállást nagy nehezen.
Monacótól nem messze egy motoros áll mellénk, megkérdem angolul, hogy jó felé megyünk Monaco felé. A fekete Varadero-s srác visszakérdez magyarul: „Mi van?”
Erre kicsúszik a számon: „B@zd meg...”
Monaco egésze egy giga dugó, ha kocsival mentünk volna, még most is ott keveregnénk a Rolls-ok, Ferrarik, Aston Martinok között.
A kikötőben egy taggal beszélgetünk a Lady Ann Magee jacht személyzetéből. Este nézem a google-n, a hajót heti 200.000 EUR áron ki is bérelhettük volna...
Miután megnéztük a kikötőt, megtaláltuk az alagutat, keresünk egy strandot. Jól szituált házaspár, babakocsival sétál el előttünk, anyuka mondja magyarul: „Ugye milyen sok itt a német?” Én már lököm is csípőből a választ: „Azért magyar is akad egy-kettő...” :)
Este Levens-ben betegre zabáljuk magunkat Raviolis Maison Servis avec Civet de Porc Facon Grand-Mére-vel, majd leöblítjük a Chateau Saint-Pierre 2014-es fehérborával.

6. nap: 42.241km – Levens, Franciaország
Víz és olajszint OK, a motorok rendben, de mi még az előző napi vacsora hatása alatt vagyunk. Idáig szerencsénk volt az időjárással, de ma egy 2.000m feletti hágón kelünk át zuhogó esőben, ködben. Bárcsak elhoztam volna az anyósomat. A Col du Galibier-en még megvolt...

7. nap: 42.667km – Combloux, Franciaország
Combloux-ban találunk szállást, a Mont Blanc-t akarjuk kicsit jobban szemügyre venni, Aiguille Du Midi-re visz fel a lift két részletben 1.020m-ről egészen 3.842m magasságig.
A felvonó nem annyira para, mint ahogy a leírások írják, és nekünk ma várni sem kellett sokat. Fent hólapátos emberek kapirgálják a flasztert, és van aki a csúcsról gyalog indul lefelé, de hegymászókat is kiszúrunk a hóban, akik a 4810m magas csúcsot támadják.

8. nap: 42.750km – Combloux, Franciaország
Határozottan hazafelé vesszük az irányt, a cél Livigno. Azontúl, hogy télen komoly ott a lavinaveszély, ÁFA mentes a település mint a reptéri DUTY-FREE shopok, bár jövedelemadót kell fizetni.
Svájcban komoly építkezés, egy dombtetőre, helikopterekkel szállítják a betont. Kicsit arrébb a hágón megállunk enni. Jön gy mentőhelikopter, kiszállnak, pakolásznak, helikopter el. Pár perc múlva visszajön, kiszállnak, pakolásznak, megint elrepül. Kornél kérdi talán gyakorlat? Pár perc múlva jön a pincér hölgy vissza, majd mondja magyarul: „Nem gyakorlat...”. Békésben volt részmunkaidős egy óvodában, 45.000 Ft-ot keresett. Itt vagy tízszer annyit...
Estére Livigno-ba érünk, a 4,5 literes12 éves Johnny Walker Black Label 108,80 EUR ára kapcsán el is gondolkodom, hogy ha kidobom a szennyes cuccaimat, talán beférne egy, vagy két üveg a hátsó dobozomba...

9. nap: 43.211km – Livigno, Olaszország
Akaratunk ellenére belefutunk egy 12 eurós útdíjba, valami nyomi kis alagútnál. Nem lehet hosszabb, mint a 4-es metró Kelenföldtől Felcsútig. A pénztáros azért meglepődik, amikor kiteszek egy zacskó euró fémpénzt, kapirgál, mint kiskakas a gyémántfélkrajcárért, mire összeszedi a 2 főre eső útdíjat. Ma kivételesen fix helyre megyünk, Kornél barátom már több ízben szállt már meg az idős hölgynél, akihez igyekszünk. Le is cseszem, hogy miért nem a szingli, 90/60/90 csajokat preferálja szállásügyileg.
GPS-sel ezt is be lehet nézni alaposan, Obervellach-ból is több van Ausztriában.

10. nap: 43.553km – Obervellach, Ausztria
A sok hágót már nem is számolom, de ha már itt vagyunk a Großglockner tövénél, felmehetnénk. Fizetős, és sajnos az idő sem fordul jobbra, így dél körül, már esőruhában vágunk neki a hazavezető útnak. Graz-ig kisebb megszakításokkal esik, már majdnem levesszük az esőhacukát, mire újra szakadó esőben találjuk magunkat.
Rábafüzesen az úthibák és férfi budi szaga egyértelművé teszi, Magyarországon vagyunk.
Az utolsó pár kilométeren még azt számolgatom, hány kilométeren múlik, hogy meglegyen a 4000, még egy kört megyek a kanyargós autópálya-feljárón, így az állás pontosan 44.050km lett.

Az immáron érett negyvenesnek nevezhető motor végig pöc-röf indult, olajfogyás semmi, az átlagfogyasztása 4,04 liter/100km lett a túra alatt, az erőltetett tempó ellenére remek érték. A kissé magasabb utassal, oldaldobozokkal verető barátom Suzuki DL-650 gépe talán egy csöppet kevesebbet fogyasztott, de ő nyugodtabb stílusban is közlekedett.

A tanulság? Egy jól karbantartott negyvenessel is vidám lehet az élet, nem kell kétségbe esni, bátran vágjunk neki az előttünk álló újabb negyvennek...


U.I: A négy szívószelep végül 2015. augusztus 4-én azaz 43 nap alatt érkezett meg! Jules Verne regényében 1872-ben Phileas Fogg-nak is 42 nap kellett Londonból Yokohamáig, igaz ezt ő vasúton, gőzhajón és részben elefánt hátán tette meg. Bár Yokohamától Londonig csak 38 nap...

A motor egyébként eladó: http://www.hasznaltauto.hu/motor/kawasaki/kawasaki_er-6n-9191013

Hibalista

- Semmi

Ide hordtam szervizbe

Full Gas - Jól, gyorsan és olcsón dolgoznak, bár ebből én néha maximum kettőt választhattam...

Értékelése: 9

Képek a motoromról

Fenntartási költség (9) Évjárat 2008
Kényelem (8) Használati időtartam 1 év
Teljesítmény (8) Km vásárláskor 39170
Megbízhatóság (10) Vezetett km 4956
Szerviztapasztalat (9) Átlagfogyasztás 4 l
Előző motorja? ZR-7s Következő motorja? ZR-7s
Ennyire szerette (10) Megérte a pénzét? igen
Verdikt (9.2/10)  
 
Ítélet értékeléséhez be kell jelentkezned.
 

Kawasaki

További ítéletek (285 db)

Szűkítés: jól megírt| képes| hosszú
Cím / Modell Időpont Hossz Km Ítélet Ért.