Gyerekkori álom
Szöveges ítélet
Az autóm népítéletét is kénytelen voltam máshová tenni, ennek sincs sajnos saját rovata, pedig tudom, hogy pár darab ebből is fut otthon :)
Szóval, egy ezerötös Classic Tourer, szerencsésebb motorpiacokon Nomad az ítélet tárgya. Évtizedek után ültem vele újra először motorra. Azt mondják, ez a cruiser-chopper vonal az öregek kategóriája, az 50+ keresi inkább. Ezek szerint én már tizenévesen is rosszul voltam bekötve, engem a sportmotorok soha nem érdekeltek, a sima utcaiak csak módjával, de a Jawák art deco-ja a csepptankkal, méretes krómfelületekkel, a szinte megszámolható fordulatszámmal nagyon hamar elvarázsolt. Nekem 25+ éve ez a design A motor. Aztán másfél éve, amikor ránéztem, hogy mégis mibe fáj egy ilyen, és mégis, mennyire úri huncutság, megdöbbenve láttam, hogy simán megengedhetem magamnak. Akkor kattant valami az emeleten, és gyorsan beikszeltettem ezt a rovatot is a jogsikategóriák közt. A gyors azért erősen idézőjeles... már a korona szót is utálom.
Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. A Kawasaki SOKKAL szebb Road Kinget gyárt, mint a Harley :D És nem utolsó sorban vízhűtésest, ami forró nyári napokon előny a városi lámpáknál. Kövezzetek meg, de én még a konyhában is csak mérsékelten szeretek tojást főzni, kint a forgalomban még sokkal kisebb rá az ingerenciám. Ezért hullottak ki pl szép számmal Yamahák is a selejtező körökben. Pedig az a Royal Star...
De térjünk a lényegre.
Ebben a műfajban a megjelenés nem másodlagos szempont. A Kawa 2 árnyalatú zöld fényezése (98-99) a méretes krómfelületekkel, a színre fújt oldaldobozokkal (amik nem olyan szögletesek, mint a másolt eredetinél), az enyhén kerekítettebb sárvédőívekkel az én szememnek művészi telitalálat, összességében igaz rá, hogy lágyabb a vonalvezetése, harmonikusabb. Itt az utcánkban Van két HD is, rajtuk jól lemérhető a különbség. (A vicc, hogy én kaptam rendszámot HD betűjellel :) )
23 éves korához, és a kényszerű nomádtartáshoz képest jól tartja magát. Némi rozsda csak a kofferrácsokon és a két oldaldeknin van, ezek is inkább a pár nap ponyva után jöttek elő, a letakarás többet ártott, mint a szabad ég alatt állás. A kipufogókon ujjnyi vastag króm van, abban nem a korrózió, de egy tank nem tesz kárt. A műhelyt már megtaláltam, ahová szezon végén leadom a piruló dolgokat újrakrómoztatni.
Az ember nem gondolná, de tartogat meglepetéseket a 90-es évek vége. Gyárilag állítható fék- és kuplungkar, kanyar után lekapcsoló irányjelző (! hány mai motorban van ilyen?), az ugyanezen dőlésszenzor alapján működő vészleállító automatika. Sebességbe kapcsolt indítási kísérletkor diszkrét kerregés adja tudtunkra, hogy illene ellenőriznünk a kontrollámpákat, és a felengedett kuplungra a leálló motor válaszolja, hogy hajtsd be a támaszt, gyökér... Az ABS itt még felejtős, nekem az első duplatárcsa rendben van, nem is túl harapós, de súlyához mérten, hála a 180-as guminak elég jól meg tudja torpantani a három és még egy fél mázsa önsúlyú vasat. Hátul ugyanaz a 180-as méret van, egy tárcsával, ha már megszoktuk az IFA-pedált, egész jól adagolható, a kanyarokban kellemes segítség néha. Ha nem húzzuk az utolsó méterig a bajuszát, a fékekre általában amúgy is csak mérsékelten van szükség, a nem túl apró V2 komoly társunk a lassításkor. Pl. itt, a Köln környéki 100-70-100 táblaerdőben bőven elég csak elvennem a gázt. De kihajtóknál, kanyarokban is gyakran elég csak visszakapcsolni a megfelelő fokozatba, ha nincs lámpa / megállási kényszer, a fékekre nem okvetlenül van szükség. Persze, a kardán miatt érdemes figyelni a gázfröccsök megfelelő adagolására.
Elindulást szokni kell. Nem szabad óvatoskodni, ha nincs meg egy minimális vonóerő, hajlamos bebillenni. Emlékezzünk, 350 kg + mi magunk. Sokat ront ez kinézetünk cool-faktorán, és csak ok nélkül megutáljuk a motort. 30-as tempónál már vitathatatlanul stabil. Ezt érdemes inkább 2. fokozatban használni, ha netán egy ilyen zónába jutunk, a brutális lendtömeg a magasabb fordulatszámmal érezhetően csillapítja imbolygási hajlamát, ami ezen tempónál 3-ban már néha gyanítható lenne. 40-től az élet császárai vagyunk, országúton, 70-80-as tempó veszélyes lehet. Jó, ha van addiktológus ismerősünk. Ha itt elkezdünk játszani a gázzal, az erre fogékonyakat az a kis Dutra effektus hamar függővé teheti. Emberes kidörrenések hagyják el hátul a két kéményt a kofferek alatt. Persze nem Bajkonur a kilövés pillanataiban, járművünk 78-93 dBA zajszintekkel rendelkezik, azaz az osztrák hágókat így szigorítás után is fel tudjuk vele keresni gond nélkül. Talán a hangszín maga lehetne némileg ércesebb. 100-as tempó felett meg már nem igazán hallatszik a széltől semmi.
Ha már szél. A vas nem csak a fékpedált nyerte az IFA-Werkéből, de talán a szélvédőt is. Erre érdemes figyelni, az enyémet az előző gazdája "átbarkácsolta", más furatpozícióra csavarozta. Ha valaki hozzányúlt, igen komoly nyiszorgást-nyöszörgést le tud varázsolni, menet közben rettenet zavaró tud lenni. Ezt a fent említett gazda is észlelte, megoldási kísérletként a plexik és lemezek közé számottevő mennyiségű kartonragasztót helyezett el, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Cserébe gyalázatosan ocsmányul nézett ki...
A szélvédő fontos darab. 100-as tempó felett vitorlaként feszülünk nélküle, 120-nál végképp élvezhetetlenné válik. Még az olyan mérsékelt légellenállással rendelkezőknek is, mint én vagyok.
A kényelme kielégítő, ezekből a fotelekből mozizni lehetne, nem túl lágy, nem túl kemény. A 4 fokozatban állítható hátsó csillapítás is jó a korosztályában és kategóriájában, még akkor is, ha ez gyakorlatilag csak 3, mert könyv szerint is az alap terheletlen állapot + vezető már igényli a kettest. Amíg nem jövünk rá, honnan érdemes hozzányúlni, addig az állítás módfelett körülményes...
A blokkról túl sokat még nem tudok nyilatkozni, 64 le-től nem kell csodát várni, nekem még elegendő, gyorsuláskor én úgyis inkább a hangra figyelek, nem a húzóerőre. Amit egyébként a 115 Nm jól az aszfaltra tesz, érdemes észen lenni a kanyarokban a gázzal, főleg, ha akár csak egy kicsit is nedves az út. És akkor itt jegyzem meg legfőbb konstrukciós gyengeségét: az olajpumpa fogaskereke gyárilag műanyag. Ha még nem történt meg, ezt érdemes mielőbb acélra cseréltetni (ne márkaszervizben, ott nincs az az érzéstelenítő, amivel nem fáj). Én széles mosollyal üdvözöltem a hidrotőkéket, nincs hézagállítási gond sem.
Ahogy a nevében van: Tourer. Nem ezzel fogunk a legszűkebb réseken is a sorok közt előre slisszolni, a kormány 1020mm, a bukócsövek szélesebbek. Cirkálni a főutakon már nagyon kellemesen lehet vele, érezhetően 70-110-es tempó közt érzi magát igazán elemében, ha így használjuk, ezt egy 5 l körüli étvággyal hálálja meg. Persze gond nélkül keresztül tudunk tuszkolni a karbin akár 7 felett is. A 19 (valójában 20) literes tank a tartalékig csuklóidegességtől függően 160-220 km- körüli távot enged, ekkor azonban még mindig van bőséges 7-8 literünk, amivel gatyabarnítás nélkül jutunk el akár a következő utáni kútig is.
2000-től már injektorral, és fém fogaskerékkel adták, akinek ez a stílusa, annak tudom ajánlani, mert egy szerethető vas, kevés nyűggel, a mai napig jó kiállással.
Hibalista
- Még nyugtom van. Talán annyi, hogy kilazult a km-óra a foglalatban, azt alágumiztam, ne zörögjön, és mintha igényelne némi friss villaolajat.
Ide hordtam szervizbe
Ahol vettem, Mean Machine, Bochumban. Az egyetlen hátránya, hogy messze van.
Értékelése: 10
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 1998 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 45000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 5000 |
| Szerviztapasztalat | (4) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző motorja? | 559 | Következő motorja? | F6C |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.6/10) | ||
