Hosszú távú párkapcsolat
Szöveges ítélet
A korábbi betegeskedő motorommal elsenyvedett kanosszajárás után valami könnyen fenntartható gépet kerestem. Mivel egyébként is képes vagyok fülig érő szájjal leszállni egy 125-ös vagy akár 50-es kávédarálóról is egy kiadós kanyargás után, ezért a teljesítmény csak másodlagos volt.
A netes vélemények átnyálazása után a Suzuki GS500, Kawasaki ER-5, Honda CB500 triumvirátus akadt fent a szűrőmön. Közülük korábban csak a GS-sel volt dolgom, még anno a jogsi megszerzésekor. Az autós iskolában rendszeresített leharcolt GS mosolyfaktorán sokat dobott a hörgő-durrogó sportdob (amit más esetekben egyébként nem szoktam támogatni) ám a szerelők lebeszéltek a használt Suzuki vásárlásról a gyenge minőségű alkatrészek és a könnyen kinyírható léghűtéses blokk miatt. Így hiába lehetett sokkal újabb GS-eket kapni a rendelkezésemre álló összegből, a vízhűtéses gépek felé fordultam.
Az akkor aktuális ER-5 kínálat sajnos nem ütötte meg az ingerküszöbömet, szebb napokat is látott horpadt gépeket kínáltak csak az általam megengedhető ártartományban. Végül sikerült rátalálnom egy viszonylag szép állapotú, utolsó évjáratos (2003) CB500-ra aminek hölgy tulajdonosa akár nagyobb árengedményre is hajlandó volt a gyors eladás reményében. Mint kiderült az új motorja már a garázsában állt így hamar meg akart válni a Hondától. Mivel a tulajok állításai és a Motorrevű 200.000 km-es (!) tartóstesztje "elpusztíthatatlannak" állították be a modellt így azonnal fel is kerekedtem megnézni a motort.
A megtekintéskor a viszonylag hangos, de gyári kipufogón kívül más nem szúrt szemet. A blokkból szerencsére nem jöttek gyanús zörejek, a fék-futómű páros rendben tette a dolgát a tesztúton, és az 500-as "budget twin" gépekhez képest egész vehemens gyorsításokra volt képes. Mivel az eladó a garancia idő alatt vezetett szervizkönyvet és a későbbi javításokat tartalmazó saját feljegyzéseit is felmutatta az igen baráti ár mellé, nem tudtam nemet mondani az ajánlatra. Grátiszban megkaptam a gyári teniszütő méretű indexeket a felszerelt minik mellé, és egy Givi plexit.
A hazaúton szerencsére nem értek meglepetések, csak otthon kerekedett ki a szemem mikor észrevettem, hogy a kipufogó hangosítása amolyan jó magyaros módon 7-8 a dob kiömlőcsöve köré fúrt lyukkal lett "megoldva". Mivel a motorral nem (kizárólag) a szüretelő asszonyoknak kívántam csujogatni haragos gázfröccsök kíséretében, hanem amolyan hétköznapi ingázós, hétvégén kirándulós, nyáron nagyobb turákra indulós motort szerettem volna így a herélt dob gyári zajszintre történő visszahalkítása mellett döntöttem. A lyukakat csak hegesztőpisztollyal sikerült befoltozni, melynek folyományaként a dobot részben újra kellett festeni. Itt jegyezném meg, hogy szerintem az egyik legvisszataszítóbb alkatrész a gépen a gyárilag hőálló feketével lefestett kipufogódob. Mondjuk a dizájnt a hátsó lámpánál sem vitték túlzásba, de a kockalámpa még akár nosztalgikus érzéseket is kelthet az Ikarus autóbuszok (főleg a 200-as széria) kedvelőiben. Szintén gyenge részletnek tartom a tank elejére biggyesztett műanyag "szpojlereket" amiktől a Brazíliában gyártott CBF250-re hajaz a motor (a CB500-asokat viszont Olaszországban rakták össze). Összességében tehát elmondható róla, hogy nem a kifinomult külsejével fog az emberek szívéhez férkőzni, de szerencsére vannak pozitív tulajdonságai is…
Egy igazán könnyen kezelhető motort ismerhettem meg benne, ami szinte gombokból fenntartható. A kezessége szinte, mint egy postás YBR125-é de megkockáztatom, hogy egy 21”-os vázméretű bicikliről átülve sem jelentene senkinek gondot az irányítása. A fordulókban alázatosan viselkedik, könnyen ívre tehető, nem jön különösebben zavarba még a kanyarokban található úthibáktól sem. Az első fék fogáspontja talán egy kicsit beljebb van a megszokottnál, de utána már nincs vele gond. A blokkot nem kell szétpörgetni a tempós haladáshoz, szerencsére alul is nyomatékos, de a felső tartományba pörgetve sem válik kelletlenné, sőt valahol 7-8 ezres fordulat körül még külön megélénkül, és hamar belepörög a 10.500-nál kezdődő piros mezőbe.
Vibrációból azért elég sok jut a vezetőhöz, úgyhogy hosszabb túrákon számolni kell egy kis zsibbadtsággal, ami még a tolerálható szinten belül marad. Amit nem kedvelek a blokkban, hogy nem igazán szereti a magas fokozat + alacsony tempó kombinációját. Kipróbáltam a Suzuki és a Kawasaki variációit is ebben a témában, ahol az említett problémát sokkal szofisztikáltabban oldották meg. Nincs mit szépíteni: ez a Honda rángatja a láncát és traktormód csetteg, ha 60 km/h alatt húzod rá a gázt hatodikban. Az üléshelyzet kellemes lehetne, de elég zavaró a nyereg kemény tömése, ami már 150 km után képes feltörni a sofőr "ülőszervét", az utas pedig már fele ennyi után is szitkozni fogja a tervezőket.
Aki ezekkel és a kevésbé villantós paraméterekkel (meg külsővel) meg tud barátkozni, az viszont egy igazán megbízható gépet tudhat magáénak a CB500 személyében. Az alkatrészek és a szervizelés is olcsó az egyszerű konstrukciónak köszönhetően. A kötelező szervizek periódusa a gyári előírás szerint 12.000 km, és jellemzően nincs is szükség más hibaelhárító beavatkozásra a rutin javítások között. Fogyasztása is barátinak mondható: jellemzően 4 liter, amit laza vidéki túrázás alatt 3,7-ig sikerült levinnem, két személyes városi használat alatt pedig 4,3 liter volt a maximális fogyasztásom.
Szerencsére az olyan hasznos apróságokat sem spórolták még le róla mint a középtámasz, vagy az öblös tároló az ülés alatt. Könnyen belefér egyszerre a szerszámkészlet, szerelőkesztyű és rongy, biztosítékcsomag, nagyméretű elsősegély készlet, tárcsazár, pénztárca és egy kompakt fényképezőtok is. Emellett a hátsó rugóstagok (kettő van) előfeszítése is állítható a terhelésnek megfelelően.
Összességében egy igazi mindenes motor amivel akár a hétköznapi városi közlekedés is megoldható de ha az ember lecseréli az ülés tömését (vagy simán aszkéta jellem) akár kontinentális túrákra is indulhat vele. Egy olyan gép amivel érdemes hosszú távra tervezni.
Hibalista
- Egyedül a kormánycsapágy rágódott be így azt kellett cserélni
-
- Ezen kívül az alábbi kopó/fogyó dolgok voltak cserélve:
- légszűrő
- olaj + szűrő x2
- gyertyák
- telóolaj
- fagyálló
- első+hátsó gumi (diagonálba a Bridgestone BT45re esküszöm)
-
- + karburátor tisztítés és beállítás, valamint szelephézag ellenőrzés
- (ez utóbbiakra amúgy nem is lett volna szükség)
Ide hordtam szervizbe
Bori Attila - Szigetszentmiklós
Korrekt és hozzáértő szerelő
Értékelése: 10
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2003 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 34350 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 8000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 4 l |
| Előző motorja? | RF600 | Következő motorja? | CB1300 |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.7/10) | ||
