A szürkeegér meg a kezesbárány
Szöveges ítélet
Az ergonómia csúcsa. Minden kezelőszerv tökéletesen kézre esik. Kivétel talán a vészvillogó, mellyel éles forgalmi helyzetben mások jóságát szeretném megköszönni - ilyenkor mindig keresni kell a jobb oldali kormányszáron. A másik kivétel a két tükör, ezeket 22 ezer km után sem tudom rendesen beállítani. Ha magam mögé akarok látni, a testem kb. 60 %-ot eltakar, ha nem akarom magamat látni, akkor hátra sem látok. Szóval, a tükrök kicsik és rettenetesen holtteresek.
A kinézet egyedi megitélés kérdése, szerintem semmi különös nincs benne, a megjelenése mégis harmonikus. Az üléspozíciója tökéletes, főleg, hogy a kormányszárak üléstől mért távolságát és az ülés magasságát is lehet állítani (sőt még a plexi magasságát is 2 fokozatban). A 77 cm-es alsó állás és a relative keskeny motor a magamfajta kisebb termetűeknek is biztonságérzetet ad.
Elindulunk. A váltó tökéletesen, halkan veszi a fokozatokat. Mindennapi használatban nem sok hangjelenség kísér bennünket, 7000 felett változik a helyzet. A teljesítmény leadása nagyon egyenletes, már 2500-as fordulattól húz, egészen a leszabályozásig. Mint egy villanymotor.
Jól kezelhető, kellemesen döntögethető szerpentinen, a lábtartók magasan vannak, csak extrém esetben érnek le, onnan viszont a tankig döntés sincs már messze...
Nekem az ABS nélküli verzió van. A fékek hatékonyak. A jelenlegi eszemmel a blokkolásgátlóhoz már ragaszkodnék...ha kikapcsolható lenne. Mostanában elég sokat jártam murván és földúton, itt az ABS hiánya kifejezetten előny volt.
A futómű megítélése nem egy magamfajta amatőr feladata, bár egy személlyel, hátsó dobozzal a később említendő Metzeller Roadtec Z6 2,6 bar nyomásával a hátsó rugóstag 3-as állása a megfelelő. Ilyenkor nagyon stabil a hátulja.
Hosszú túrákon nagyon jól teljesít, tényleg csak tankolni kell bele meg a láncspray-t fújkálni. Apropó láncspray, a Motult ajánlom, azt is csak 1000 km-enként és kis dózisban. Ha túlfújjátok a sprayt (Főleg a Shellt), a spray-rétegbe ragadt kosz az elülső lánckeréknél gyűlik meg, onnan csak megadózisú Brigéciollal távolitható el.
A fogyasztása igen változó, kényelmes 110-es tempóban 5 liter alatt, Mátrázáskor 7 liter felett. A hatótávja összességében elég jó, kissé 300 alatt szokott kigyulladni a sárga lámpa, onnantól még van 3 literem.
Hatezer kilométerenként megyünk szervizbe. A szervizköltségek közelítik egy kisautó szervizköltségeit, de a nagymotor kategóriában talán nem számítanak soknak (20-25 ezer Ft, kötelező alkatrészcserékkel). Az alkatrészek (fékbetét, dekni, tükrök, hogy néhány személyes példát említsek) viszonyt aranyárban vannak.
Sok problémám nem volt vele, ami meg volt, abban én voltam a béna. A szervizeket hamar és hozzáértően végezték el, és nem használták ki a hozzá nem értésemből származó helyzeti előnyüket a srácok.
A gyári Bridgestone BT 57 gumik 17 ezer kilométert teljesítettek, akkorra a hátsón a profil teljesen eltűnt. Több ismerős javaslatára Metzeller Roadtec Z6-ok kerültek fel, a gyári gumikhoz képest azonban semmivel sem jobbak. A láncvédőn feltüntetett hátsó 2,9 baros guminyomás szerintem sok, 2,5-2,6 esetén sokkal jobban tapad. A hátsó rugóstag és a hátsó guminyomás beállítása azonban 5 ezer kilométerbe került, akkor is CBF-es kollégák segítettek.
Bőven lehet kiegészítőket kapni hozzá. A bukócső szerintem kötelező tartozék, ezen kívül kiváló GIVI dobozokat vettem rá jó drágán, bár tényleg jók is.
Még egy személyes tapasztalat: a bukócső és az oldalsó dobozok tartója egész jól véd az álló helyzetű dőlések ellen: a fejidom, a blokk és a kipufogó ilyenkor nem sérül, a tükrök viszont hamar áldozatul esnek. Nekem már sikerült álló helyzetben, beindítatlan állapotában mindkét oldalára megfektetni.
Összefoglalva: kívülről kicsit szürkeegérnek tűnik. Ha ráülsz, akkor is, mivel minden feltűnés nélkül csak megy és megy, teszi a dolgát. Bár a "kezesbárány" kifejezés talán találóbb rá. A harmadik Honda a családban és - ha meg tudjuk fizetni - lesz negyedik meg ötödik is...
27700 kilométernél a véleményem nem változott. Műszaki hiba, baleset nem történt. A tükrök még mindig holtteresek. A láncszett lassan csereérett lesz. A Metzeller Roadtec Z6-ok viszont kiválóan teljesítenek még 10 ezer km felett is. Lehet, hogy megszoktam őket?
A történet 28.400 km-nél ér véget. Még mindig én vagyok a "szűk keresztmetszet", nem a 600 köbcenti. A váltást egy dolog, az új iránti vágy magyarázza. Mivel a tavalyi idényben rengeteget mentünk terepen, felvetődött egy relative könnyű, elfogadható ülésmagasságú, relative erős túraenduro gondolata. Hosszas tanakodás után egy BMW R1200 GS mellett döntöttem, kizárólag azért, mert a Honda nem gyárt a fenti kritériumoknak megfelelő túraendurót.
Hibalista
- Alacsony üzemanyagszintet jelző lámpa csatlakozója lecsúszott - 370 km után, késő este kifogyott a benzin - út széli vészvillogózás meg a gyújtáskor automatikusan felkapcsoló tompított miatt lemerült az akksi - trailer hozta haza :)))
- Lelkes amatőr akkutöltés után az egyik saru lecsúszott - az akksi már megint lemerült - többszöri betolás után saját lábán ment haza :)))
Ide hordtam szervizbe
Honda Wilker
Megbízhatóak, gyorsak, drágák
Értékelése: 10
Másik szerelő értékelése
Honda Gold Motor Kft
Lassúak, drágák, de precízek
Értékelése: 8
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (6) | Évjárat | 2005 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 27700 |
| Szerviztapasztalat | (6) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző motorja? | – | Következő motorja? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.3/10) | ||
