Jó kis husi.
Szöveges ítélet
Dézikét jópár évnyi Harley-zás után tudtam megvenni, a célom az volt, hogy egy utas számára is kényelmes gépet vegyek, amivel ketten is kellemesen túrázhatnánk. Nála már csak az "Ultra" a nagyobb túragép, de annak hatalmas fejidoma, hátsó doboza sosem vonzott. A Road King maga a MOTOR, 320kg vas és alumínium. Mivel minden technikai dologban az "igaziság" híve vagyok, ezért esett a választásom a Road Kingre. Ebben nincsen kiegyensúlyozó tengely, nincsen látszólag merev, de mégis rugózós váz, ez egy ôszinte motor. Ez a típus ma is a DUO GLIDE, azaz az elöl-hátul rugózva suhanó Harley ükunokájának tekinthetô, ennél eredetibb egy gép nem lehet. Ez bizony remeg, ahogy kell, de mégsem érzem a markolatot fogva a váltó fogaskerekeinek a darálását mint a softaileken, vagy a V-rodokon. Motorja gumi ágyazású, így minden rezgés csillapítva jut el a szintén gumiba ágyazott kormányig. Ami nagyon fontos, hogy vétel elôtt minden Harleyt leteszteltem, hogy ne utólag kelljen csóválni a fejemet, és jól is döntöttem, nem akarok másikat, sôt utána némelyik modellt kipróbálva legszívesebben indulás után azonnal leszálltam volna róla! Ciki mikor Alsóörsön az ember azt érzi hogy még nem gurult ki kapun, de már visszaadná a tesztmotort.
Dézike kicsit törött lélekkel érkezett az öreg kontinensre, ahol hamarosan aránylag szépen kijavították apróbb hibáit. Ennek ellenére rengeteget kellett szerelnem az elsô évben, tulajdonképpen a blokkon kívül minden mozgó részét újra szét kellett szedni, kitisztítani, és bezsírozni. A fékrendszerekben zöldes-algás félig víz volt, minden, de minden porcikája tele volt homokkal, és pár hiányzó csavar is okozott fejtörést. Tulajdonképpen hosszas gondolkodás után úgy érzem, valaki ott kint megvette, húzott neki egy kövéret, és addig ment amig össze nem törte, ezalatt pedig semmiféle karbantartásra nem pazarolta az idejét. Tudtam, mikor megvettem, hogy lesz vele munka, de örömmel csináltam, és miután mindent megjavítottam, most már második éve mármár "japános" unalommal motorozhatok. Ráülök, megnyomom a Start gombot, és indulás. Egyedül a szükös anyagi lehetôségek tartanak vissza pl attól, hogy a légszüröt nyitottra cseréljem, gumikat is általában szerelô cimboráktól szoktam kapni, mikor egy-egy tehetôsebb vállalkozó az adott idényre más mintájút néz ki magának, akkor én kapok két 80%os gumit. Más meg nem is kell. De semmi. A nem bele való Yuasa Akksi most kezdi meg NEGYEDIK idényét!
A motor egyébként úgy tökéletes ahogy van. Ez a példány a Heritage Softail kormányával jött ki gyárilag, amely nem az a klasszikus ívû, alacsony kormány, de maximálisan kényelmes hosszú úton is, akár 130-as tempó mellett is. Bizony, mert megy ez 160-at is, röhögve, két személlyel, csomagokkal. Csak a lábadat kell ezüst szigszalaggal a trepnire rögzíteni, mert másképp levisz a szél.
Mivel a gépen rajta maradtak a gyors záras plexi és háttámla rögzítési pontjai kézenfekvô volt ilyeneket készíteni rá. A gyári kiegészítô nagyon drága, így vízsugaras vágóval rozsdamentes acélból alakíttattam ki a szükséges elemeket, plexit pedig üresen vettem meg egy amerikai katalógusból, és magam szereltem össze mindent. Így kb 1/4 áron lett meg a két cucc. Azóta sima szemüvegemben, nyitott sisakban bírom az autópályát is, a plexi mögé bújva tökéletes a komfort.
A gép kezelhetôsége, úttartása, egyenesfutása, kanyarvétele csodálatos, de bizony a városi tötymörgés, pláne melegben kiborító szenvedést jelent. A blokk izzó vulkánként égeti szét legnemesebb szervemet, a kupplung elég kemény, a gép elég széles, úgyhogy igazán csak az országúton érzi jól magát, ahogy a neve is mutatja, nem a "dugó királya". Egy dolgot biztosan tudok ajánlani minden kedves Harley-s társamnak: MINDEN tavasszal szedje ki a kupplungkart, és fölülrôl nyomja tele WD40-nel a bowdent, de keményen! 30-50%-kal lesz puhább a kupplungolás!
A fogyasztása injektorral szerelve 4,5 és 5,5 liter között van, 6 literig még sosem sikerült vinni. A rajta lévö szalámivégü dobok meglehetôs dübörgést adnak, hosszú távon kicsit kevesebbel is beérném, sôt megfordult a fejemben, egy pár lehajított gyári dob megszerzése is. Dehát akkor nem szaladna ki a Jutka néni az erkélyre, hogy meghallgathassa az isteni dübörgést, és a régi szép idôkre visszagondolva párás szemüveggel integessen nekünk!
Mindent egybevetve a gép jól megtervezett, kényelmes, megbízható, és jól kezelhetô. 3 szezon alatt semmilyen komoly hibát nem produkált, egyedül a kipufogó csö adta meg magát az irgalmatlan rezgések miatt, de szakszerü hegesztés után tökéletesen bírja.
Kétféle embernek való: aki szereti a gépet, ért is hozzá, szívesen bütyköli, vagy olyannak akinek elég pénze van arra hogy mindezt szerelôvel csináltassa.
Igazából az IGAZI harleys az elsô kategóriába tartozik szerintem, mert NEM MÉLTÓ a gép birtoklására, aki nem ÉRZI, és nem érti minden porcikájának a müködését legalább elméletben.
Hibalista
- egyszer elrepedt a kipufogócsonk
Ide hordtam szervizbe
AMS Budaörs. Azt sem tudom, léteznek-e még? Amúgy nagyon jók.
Értékelése: 10
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2003 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 24000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 30000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző motorja? | – | Következő motorja? | – |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.4/10) | ||
