Egy kupica móka
Szöveges ítélet
19 éves koromban egy 125-ös Yamaha RD YPVS után került hozzám második motoromként a kis pöcsköszörű. Mondjuk nem tudom mennyire számít a Yamahán eltöltött kb. 700 műszaki hibáktól nagyon nem mentes km, ami a végén egy csúnya pereccel koronázódott meg. Mindegy, lényeg, hogy az eset hatására mondhatni benőtt a fejem és valami legálisabb, megbízhatóbb gépet kezdtem keresni.
Még gipszbe volt a kezem mikor felkerekedtünk és elmentünk megvenni a kis csettegőt, így a próbakör során kissé nehézkesen ment a kuplungolás, és a váltókar állása is fura volt a lábamnak, de ezt és a kopottas fényezést leszámítva egyben volt a gépezet, az 50-es blokkja tábori tuningos Simsonokat megszégyenítően vágyta a fordulatot. Az eladó állítása szerint a váltó 5 fokozatú, ami már nekem a hirdetésben is gyanús volt, mert a kutatómunka során mindenütt azt olvastam hogy 3 illetve 6 sebességgel gyártották a gépet. Mindegy... alkura került a sor melynek végén kevés kedvezménnyel és a kopottas külsejéhez képest akkor is magasnak számító 175.000 ft-os áron sikerült megvásárolni a szerkezetet (az eset még 2008-ban történt, azóta az árak sokat estek). Hazafelé persze nem gipszben vezettem, az utat egy furgon hasában tette meg.
Míg motorozóképes állapotba kerültem nem sok km ment bele, csak pár rövid próbakört tettem meg. Hamar kiderült, hogy akitől vettem nem nagyon foglalkozhatott a motorral, hiszen nem 5 hanem természetesen 6 sebességes volt, csak egy típusidegen váltókar miatt az ember lábfeje teljesen be volt szorítva a pedálhoz, így nehézkes volt a váltás. Persze már az elejétől fogva érezhető volt az is, hogy ez nem az a 27 power szelepes seggberúgós ló lesz mint ami a Yamahában volt, hanem inkább egy hátszelet kihasználva 80-85ig lassan felkúszó mutatós, közben szépen 10-12 ezres fordulaton daloló gyűszűnyi blokkból kifacsart néhány barátságos öszvér. Ez a blokk egyébiránt megegyezik a korai '90-es évek olasz tinédzsereinek szemébe könnyeket csaló Cagiva Prima 50-ével ami a 125-ös Mito kicsinyített mása volt. A kis Super City-nek is volt ám nagytestvére, méghozzá a 7 sebességes Mito blokkal szerelt 125-ös. Ezek a gépek persze már rég letépték a vezető fejét abban a fordulatszám tartományban ahol a kis 50-es Primák és Super City-k elkezdték lehagyni a gázpalackot/zsák kukoricát szállító Babettás Béla bácsit.
A törött kezem teljes gyógyulásáig elvégeztem pár rutin műveletet a motoron. Kapott új Motorex hajtóműolajat, első fékbetétet valamint új első gumit. Az olasz gyökerekhez hűen Pirelli MT 75-öt (made in Brasil), a korábbi kopott, repedezett, szigorúan fordítva felszerelt példány helyére. A nyomi váltókar egy házilag tervezett és összehegesztett majd feketére festett példányra cserélődött. Ekkor tűnt fel az is, hogy az első fék behúzására nem gyullad fel a féklámpa. Persze kiderült, hogy a gondos előző tulajok eltávolították a féklámpa kapcsolót. Bontóból sikerült beszerezni egy Cagiva Elefant kapcsolót, amihez még műanyagból kellett faragnom egy közdarabot is, hogy a fékkar megfelelően működésbe tudja hozni a mikrokapcsolót. Természetesen a vezetékezése is hiányzott, de a műszerfalon megtaláltam az üres csatlakozóját ahova bekötve egyből kinyomta a biztosítékot. Így végül egy csoki beiktatásával a hátsó fékkapcsolóval párhuzamosan kötöttem be és voilà már égett is a féklámpa. Az utolsó ékkő a koronán a két darab filléres visszapillantó tükör felszerelése volt, melyet rajtam kívül valahogy sosem tartanak igazán fontosnak a magyar kismotor tulajok.
Az apró szerelések után jöhetett a felhőtlen használat mely során bebarangoltam a környéket, napi rendszerességgel ingáztam vele az egyetemre, és egy alkalommal még a Balaton környékét is megjártam. A motor teljesítménye 50-es mércével nézve persze nem volt rossz főleg a gyári áttételezéssel amivel 85-nél többet nem tudott menni, de így legalább egész tűrhetően gyorsult. A fordított teleszkópos első és központi rugótagos hátsó futómű, valamint a rendes gumik kitűnő kanyarodási képességekkel ruházták fel, és a 320 mm-es első tárcsa jó szolgálatot tett a megállásnál is. A Super City-k hátul is tárcsafékkel vannak szerelve így supermotohoz méltóan a fenekük is igen játékos. A benzintank műanyagból készült így nem kell félni a rozsdásodásból eredő karburátordugulástól sem ami a hasonló korú motoroknál néha már aktuális probléma.
Cserben sosem hagyott, egy alkalommal azonban ki kellett pucolni a karbiját mivel fulladóssá vált. A téli pihenő során a százéves akksi is megadta magát amit egy újjal pótoltam. Ezeken kívül még a fordított teleszkópok kezdték elengedni magukat, amikben így szimeringet és olajat kellett cserélni. Fogyasztása szinte mindig 3,5 liter volt (80-as utazóval ami majdnem a végsebesség).
Azt kell mondanom a kezdeti olasz sztereotípiáim mind megdőltek és végül fájó szívvel adtam tovább rajta. Semmi komoly baja nem volt, a vele eltöltött 4000 km alatt negyed annyit sem kellett szerelni mint a "megbízható" japán Yamahát (persze ott is nyilván az előző hanyag tulajok nyoma jött ki nálam). Azóta persze az engem követő tulajoknál megindult a szokásos magyar züllés, a tükrök azonnali eltávolításával, "KTM narancs" házi fényezéssel (pedig milyen szép is a gyári CRC Lucky explorer festés, kár, hogy az enyém már olyan kopottas volt) valamint recsegő-durrogó leóvincsi/arró/aprókavics kipufogó installálásával (ami "minimum 5 lovat ad a gépnek").
Azt kell mondanom jól választottam az olasz mini supermotoval, szép közös élményeket szereztem vele, és sikerült eloszlatnia az olasz vasakkal kapcsolatos félelmeimet is. A nemsokkal utána következő Suzuki Bandit 250 persze már más tészta volt, de a dolce vita életérzést kárpótolandó mellé is beújítottam egy digó tákolmányt egy Piaggio Typhoon robogó formájában.
Hibalista
- Első fék féklámpa kapcsoló, váltókar, első fékbetét, első gumi, akku, teleszkóp szimering - semmi eget rengető
Ide hordtam szervizbe
Saját magam, némi segítséggel.
Értékelése: 5
Képek a motoromról
Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 1993 |
Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 21460 |
Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 4000 |
Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 3 l |
Előző motorja? | RD 125 LC3 YPVS '88 | Következő motorja? | GSF 250 Bandit '90 |
Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
Verdikt | (8.4/10) |