Forone or two
Szöveges ítélet
A Smart Forfour már bemutatásakor is az egyik kedvencemmé vált: kellemesen bohócra vett külseje, a mai puffasztott, gólyalábas, kövér kisautókkal szembeni "lapos" építése, hosszú tengelytávja és kompakt méretei ideális városi kocsivá avanzsálják. Ráadásul a lemezek alatt Mitsubishi technika lappang, ami elég korszerű, de szerencsére mentes a költségesebb megoldásoktól. Az újkori ára (és főleg az anyamárkától megszokott kilóméterhosszú extralista, amin olyan tételek szerepeltek, mint ülésmagasság-állítás, kalaptartó...) persze évtizedének egyik legkínosabb bukásává tette a kocsit, amin a tervezői nyilván durván meglepődtek, hiszen a Mininek pl. valami egészen hasonló sikerült egészen másképp - vélhetően megfeledkeztek arról az apró tényről, hogy a Smartnak, mint márkának gyakorlatilag nulla presztízse és múltja volt (a Fortwo modell sokak szemében a mai napig nem igazi autó...), anélkül meg hiába mondjuk egy termékre, hogy prémium.
A használtautó piac aztán kíméletlenül elbánt a Forfour árakkal: vagyis ma már annyiért vagy ismeretlensége miatt még egy kicsit kevesebbért is lehet egy példányhoz jutni, mint a legkommerszebb versenytársaiért (Opel Corsa vagy Suzuki Swift pl.). Az egyedi stílussal és a megbízható, elérhető technikával (vagyis alkatrészből nincs hiány) pedig végre a koncepcióhoz méltó sikert tud aratni a modell - igaz, 10 évvel a bemutatója után :)...
Az én példányom a gyártás második évében látta meg a napvilágot: a középső, Pulse felszereltségen felül szerencsére két fontos extrát is megrendelt a bátor első felhasználó - az üvegtetőt (ami itt az olcsóbbik, nem nyitható verzió) és a könnyűfém felniket. A törpe Fortwohoz hasonlóan műanyag elemekkel borított acélváz (Tridion utascella) a vártnál lényegesen jobban ellenáll az időnek: különösebb kopás, karcolásból fakadó pókháló nincs rajta több, mint bármely fémkasztnis kollégán. A felépítés hátránya már újkorában is az autó egyik legsúlyosabb hibapontja volt (főleg a prémium árazás miatt): óriásiak az illesztési rések, az ajtók mellé egy felnőtt ember ujjai is beférnek. Ráadásul az említett nyílászárók a feledés jótékony homályába vesző Zsigulis korszakokat idézik, legalábbis működési kultúrájuk tekintetében: az autóval frissen ismerkedőket mindig arról kell először tájékoztatni, hogy 1. igen, az ajtó már nyitva van, csak bátran cibálják a kilincset (bár van igazából egy "műfogás", amivel viszonylag kis erőfeszítéssel feltéphető az ajtó, de ezt gyakorolni kell :)...), 2. nem, még nem csukódott be az ajtó, vagy tessék budiajtóként kezelni vagy egészen a zár kattanásáig fogva tartani és akkor lesz minden ok. Ennek egy további kellemetlen velejárója, hogy a zárhuzalok viszonylag könnyen feladják a küzdelmet...Ha már ajtók: a hátsók elég szűk és alacsony nyílást adnak, itt biztosan kell egy kicsit kígyózni, ha sérülés nélkül szeretnénk bejutni.
Bent ismét az elégedettség önthet el minket: meglepően sok a hely elöl-hátul (utóbbi nem kis részben a sínen egyben csúsztatható hátsó üléssor érdeme - bár a fejtér a lábtérrel ellentétes irányban változik a művelet során), négy megtermett felnőtt is elfér (öttel csak mazochisták próbálkozzanak). Az ülés erősen formázott, kemény az oldaltartás: kár, hogy anorexiás törpékre méretezték, az én 178 centim és 80 kilóm már a víziló kategória a kocsi szerint, ennek megfelelően leginkább a tüdőmet és a bordáimat támasztja az ülés, hosszabb távon ez már nem annyira mókás. Az én autómban csak a kormány magassága állítható, de ez is elegendő nagyjából egy jó üléspozíció megtalálásához (mondjuk egy picit nem ártana, ha lejjebb lehetne engedni az ülést). Az biztos, hogy az eligazodáshoz nem kell térkép, az a kevés műszer és tekerő jól elosztva, szem előtt van. Amit tanulni kell, az a fedélzeti számítógép használata (kicsit furcsán osztották le a funkciókat a két gomb között). Ami még kiemelhető: a klíma nagyon gyorsan és hatásosan dolgozik, jól állíthatók a befúvók is (bár az arcunkba akkor is jön a levegőből, ha a szélvédőre állítjuk, mivel ez utóbbi elég lapos szögben esik) és van elég rakodórekesz, ráadásul a legtöbb gumírozott, csúszásgátló betétet is kapott (a kesztyűtartó kivilágított, wow - igaz, a többi rakodóhely nyitott, de akad rekesz a hátsó ajtókban és az első ülések mellett is). Az elektromos ablakok kapcsolóját szörnyű helyre, a két első ülés közé száműzték: korábban volt már ilyen autóm, ott meg tudtam szokni, mert kézre estek, de a Smartban szinte lehetetlen vakon kezelni őket, annyira sikerült eldugni a kapcsolókat (ráadásul semmilyen irányban nem automaták) - igaz, a világításról nem feledkeztek meg. És akkor ejtsünk még szót a beltér csúcspontjáról, a (feláras) dupla üvegtetőről: amellett, hogy nagyon hangulatos, a fejteret is növeli, sötétíteni pedig perforált rolókkal lehet. Sajnos az első sor fölötti ablak műanyagból készült, ami nagyon rosszul ellenáll a menet közbeni feszültségeknek, ezért az autó idősödésével nagyon csúnyán "szemcsésedik" - a hátsó sor feletti üvegablaknak bezzeg kutya baja...
A csomagtérajtó jó magasról indul, mögötte mély és rövid a raktér, de innen is elcsúsztatható a hátsó üléssor, ami pozitívum. A támladöntés két kallantyúja elég kretén helyen, az ülések közepén kapott helyet, ráadásul nehézkesen, körömszaggatóan működnek. Kicsit suta megoldás, hogy az üléspad csak egyben billenthető előlre (és csak a csúsztatható üléssor legelső pozíciójában, ami miatt az első sor "összehúzódásra" kényszerülhet), mert ledöntött támlákkal még óriási a küszöb a raktérben. A sok állítási lehetőség két hátránya is van: az egyik, hogy az üléstámlák bizony jelentősen zörögnek út közben, a másik, hogy hátratolt üléssel az ajtókönyöklők kilóméteres távolságra kerülnek az utasoktól... Kalaptartót csak felárért adtak, de az egy elég sután kialakított, nehezen kezelhető "pongyola": helyette az én autómban egy egyúttal napvédő roló funkciót is ellátó, a hátsó ajtóból kihúzható takaró került - ez sokkal ügyesebb megoldás, bár menet közben a hátralátást nyilván jelentősen korlátozza (és ez is zörög a tokjában :)).
Ha már minden be van állítva, lehet is indítani: az 1.1-es, háromhengeres alapmotor készségesen indul és már alapjáraton is folyamatosan hallható a jól felismerhető morgása. A fordulatot jól veszi, zokszó nélkül pörög 6000 felé és az egyik legmegnyerőbb tulajdonsága a 4500-as fordulat felett határozottan Porschés tónust felvevő hangja :). Aki másnak hallja vagy nem tetszik neki így sem, az sem tud mit tenni, mert a zajszigetelés bizony elég spártai (a jelentős menetzajban nyilván szerepet játszik a korábban említett jelentős illesztési hézagokkal operáló műanyag karosszéria is). Szerencsére átlagos tempónál a kis motor már alacsony fordulaton sem elveszett (padlógázra 1500-as fordulat alatt viszont fulladva reagál), ezért viszonylag hamar fel lehet kapcsolni a megfelelően pontos, nem túl hosszú utakon járó váltóval (ami a rükvercet azért nem nagyon szereti, újrakuplungolás nélkül szinte mindig reccsen, sőt, van amikor az sem segít). Városban kifejezetten fürgén mozog, de kis terheléssel országúton, sőt autópályán is egészen fickós, a 130-140 zokszó nélkül tartható. Ha viszont már 3-4 fő utazik és esetleg a klíma is megy (aminek bekapcsolódása szerencsére nem érezhető), akkor rögtön kibukik, hogy csak 100 Nm maximális nyomatékkal gazdálkodunk, azt is csak 3500-as fordulaton produkálja az autó - itt érezhetően meg is indul (elvileg a változó szelepvezérlés pont azt kellene elősegítse, hogy egyenletes legyen az erőleadás, de ez nem jött itt össze :)). A három henger természetesen jellegénél fogva alapjáraton remegteti finoman az egész autót, a kormányon kicsit jobban érezhetően. Ugyanígy ezeknek a konstrukcióknak egy másik velejárója a lágy motorfelfüggesztés (épp a remegés ellen), ami miatt alacsony fordulaton (pl. dugóban haladva) erős rángatásra, csuklásra hajlamos az autó (viszonylag sok háromhengeressel volt dolgom, de megoldást még nem láttam erre). Fogyasztásban sajnos kicsit gyengébb a vártnál a motor, legalábbis a vegyes 6,5 liter (ami sok autópályázással vagy sok városozással könnyen 7 liter felé megy) nem éppen csúcsérték - bár tegyük hozzá, én lendületesen vezetek. Utóbbit támogatja az autó is: a feszes lengéscsillapítás a 15-ös kerekekkel még épp elfogadható menetkényelmet ad (a hátsó soron kevésbé, mint az elsőn) és a kanyarokban nagyon szépen, stabilan fekszik az autó (az erősebb úthibákon persze elpattog a hátulja). A kormányzás már elektromos, ennek megfelelően sok visszajelzést nem ad, ezért mesterségesen próbálták elnehezíteni, ami néha túl jól sikerül (azt viszont nagyon nehéz megszokni, hogy nem forog vissza középállásba) - ugyanígy a kuplung is viszonylag keményen jár.
Fenntartási költségek az üzemanyagon kívül nem vészesek: a biztosítás kedvező, a Mitsubishi Colt alkatrészek nagyrészt csereszabatosak (bár a Mitsubishi márkaszervizek ódzkodnak a típustól valamiért). Sajnos a márkaszervízek Mercedes árakkal operálnak. A megbízhatóság a régi, japános, legendás időket már nyilván nem éri el (hiszen nem is Japánban és javarészt nem japán alkatrészekből épül fel sem a Forfour, sem a Colt), de azért konstrukciójában vállalható, átgondolt a műszaki tartalom, ami néhány bosszantó aprósággal és a helyenként slampos összeszerelésből (zörgések, hézagok) vagy gondatlan anyagválasztásból (gyenge fékek, szemcsésedő üvegtető) eredő hibákkal borzolja csak a felhasználók kedélyét.
Előnyök:
+ Tágas, variálható utastér
+ Egyedi, szellemes külső
+ Pörgős motor
+ Sportos vezethetőség
Hátrányok
- Nehézkes ajtók
- Keskeny első ülések
- Magas zajszint
- Drága márkaszervízek
Hibalista
- 2013.12.16. - - Teljes fékgenerál (új tárcsák és betétek elöl-hátul), 125 ezer Ft - - Fojtószelep-ház (típushiba a fojtószelep körüli probléma, fulladással jelentkezik, néhányan a tisztításra esküsznek, mint megoldásra, mások a cserére), 20 ezer Ft - - Kipufogó tűzkarika (Zastava hangszínt produkált a hiba) és gázpedál potméter, 41 ezer Ft
Ide hordtam szervizbe
Pappas MagyarországAz egyik telephelynél (Dél-Buda) az online bejelentkezés ellenére sem kaptam időpontot, a pár nappal későbbi telefonos érdeklődés során másfél héttel későbbi időpontot akartak adni, elnézést ellenben senki sem kért.A másik telephelynél a bejelentkezés flottul és udvariasan zajlik, de a ceruza nagyon erősen fog: egy rádióbeszerelés - átvizsgálás - takarólemez rögzítés kombóért szemvillanás nélkül elkértek 65.000 Ft-ot...
Értékelése: 5
Másik szerelő értékelése
undefined
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2004 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 38000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 17000 |
| Szerviztapasztalat | (7) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Spark | Következő autója? | Yaris |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan