Franciázás német fapadon, tót akcentussal?
Szöveges ítélet
Belga importból jött, szép állapotú másfél éves darab volt. Hirtelen kellett autót vásárolni, és a munkahelyemen autókereskedés is volt, csupa VW-konszernes csodával. Ez egész értelmesnek tűnt mint többcélú autó. Később derült ki, mennyire nem az.... Előtte ültem Caddyben, az törte a térdem, aztán T5-ben, de az meg nekem nagy. Ez maradt - egy félresikerült Kangoo/Berlingo mutáció, Póló motorral...
Messziről középszárú edzőcipő dizájnnak mondhatnánk a sziluettet, közelről azonban kiderül, hogy ötletféléket próbáltak meg bevarázsolni a dobozba. Tudják, mint ahogy az a latinok szokták. Csak itt a célszerűség kimaradt a szempontok közül. (Megboldogult formatervező konzulensem naponta mantrázta el nekem a forma és funkció harmóniáját... Hát kellett volna neki tanítani Skodáéknál is....)
Körbejárva az autót szokatlan, már-már tetszetős vonások fedezhetők fel a márkaegységes cicaszemű szopottszappan arccsontozat ellenére. Hogy mennyire érdemes egy uniformizált márkába bátor íveket álmodni, az külön kérdés, de kétségtelenül így van némi egyénisége a hatalmas multiplás oldalablakokkal hátul.
Az elsődleges dizájnhibák:
Az első ajtók felső, hegyes sarkai a felkészületlen, mélyebb növésű utazót fejbeverik a hátranyúló felső csücskökkel. Engem vállon szoktak találni olykor, így a sarkokon le is pattantak a csurgató gumikéder bolhái, lifeg a cucc... (ez már az első, belga tulajnál is megtörténhetett, azért jár könnyen a patent).
A másik hatalmas ötlet a repülőgépablakot formázó ajtóüveg, és a könyéknél szélesen ívelt ablakkeret. Az újításnak köszönhetően nyitott ablaknál olyan aerodinamikai gellert kap a menetszél, hogy 60km/h felett az örvények benyomják a dobhártyát.
Sebaj, ott az ötletszerű döntéseket hozó, egyetlen zónában is 9 (!!!) gombbal kezelhető egyen VW Climatronic. Majd szellőztetünk azon, ablak fel!
A hátsó ajtók jó nagyok, nem kicsit feláras Style felszereltségben is csak kurblival mennek az üvegek, de hát aki a 26-éves BX terv utaskényelmi normáit egy hároméves Skoda típus extráiban keresi, annak úgy kell... Azért még most is lenyúlkálok olykor a kézifék mögé, hogy mosatás előtt felnyomjam az ablakkapcsolókat.... Nem nyert. Kiszállás, kurblizás.... :)) Kell is, mert különben kb. havonta lemászik a hátsó ablak fél centit
A leghátsó ajtó a legviccesebb. A felfelé nyíló 5. ajtót felül L alakban behajtották, zsanérjait 20 centivel bevitték a felső ajtóéltől előre. Így kisebb hely kell hátul, a kocsi mögött, több a fejtér felnyitott ajtónál, viszont 30°-os nyitás után a tetőn rögzített sílécbe, hosszabb áruba a felemelkedő ajtó rögtön belever, az élén a lakkozás tanúskodik róla, hogy ezzel a problémával az elődöm nemegyszer megharcolt.
Az ajtónyílás keskenysége külön móka. Asszonykám AX-ének a kalaptartóját nem lehet (!!) vízszintesen betolni a Roomster ajtaján. Utóbbi szélessége ugyanis szűk 1m! Cserébe vannak buciméretű hátsó lámpák a sarokoszlopokon. Azok veszik el a szélességet. Na nem olyan volvósan karcsúak, hanem teknőnyi méretűek, rajtuk ízléses, vidámparki, belülről krómozott, bordázott dodgemlámpa keretek.
Mondjuk ezeket úgysem én nézem, de rakodásnál megemlékezem róluk...
Belül sem túl nagy a hely a sárvédődobokat eltakaró fekete műanyagidomok közt a csomagoknak. Ami megdöbbentő, hogy a berakodásnál a körbeburkolt csomagtér, valamint a strapabíró üléshátlapok közt középen ott mosolyog a középső ülés érzékeny kárpitja a pohártartókkal. Vagyis ha ezt a középső háttámlát előrehajtjuk, a két szélső utasnak ez a könyöklője - hacsak össze nem piszkoltuk egy mostalan árusdobozzal hátulról korábban.
Pozitívum viszont a csomagrögzítést segítő kihajtható kampók, és a hátsó 12V-os szivargyújtó csati.
Az ajtó alja egy arasznyi csomagtérperembe csukódik, tehát a pakolás nem olyan egyszerű, mint egy kisáruszállítóban általában. Nincs "kihúzom a dobozt, emelem a dobozt...." Csak kiemelés van. Pedig ennek az autónak haszonverziója is van....
Node ne szaladjuk annyira előre (vagyis hátra), üljünk be, és nézzük, az élményeket. A Style kárpitozása tetszetős, kellemes, kétszínű (deréktól lefelelé világos) A könyöklők kárpitja viszont itt is érzékeny, ragad bele ami csak tud. De jól tisztítható, strapabíró.
Mégegy szó a kárpitokról: övvonaltól felfele az autó teljes belseje sűrű szövésű érzékeny nejlonkárpittal van bevonva, ami a hátsó tratktus rakodhatóságát a hímestojás csomagoláshoz teszi hasonlóvá. Egy rossz mozdulat, és egy papírdobozzal életre szóló kárt tehetünk pl a tetőkárpitban. Fűnyírószállítgatásról meg csak vandálok álmodjanak.
Ülések: Alapvetően jók, ha teszünk rájuk egy kényelmes ülőpárnát. Tahát full fapad, illenek a futóműhöz, de a formájuk jó, oldaltartás stb megfelelő.
Az említett hátsó középső ülés csak tréfa, a Fabiából jött: szélessége tán 40 cm. Ne várjunk annyi helyet, mint egy Berlingóban, de még annyit sem, mint egy Combóban. Viszont a középső ülés (is) praktikusan egy mozdulattal kivehető, a két oldalsó pedig 10-10 cm-t beljebbtolható. Így több a hely, az autóba szemből betekintő viszont mindkét hátsó ülés körül belát a csomagtérbe akadálytalanul.
A csomagtérbe azonban másképp is belátni. Ha véletlenül sikerül az eltérő felépítésű három hátsó ülés háttámláit egy síkba hozni, azok mögött egy kisarasznyi rés tátong a csomagtér felé a kalaptartó előtt.
És akkor nézzük, hogyan sikerült még a franciáktól nyomokban ellesett praktikumot beépíteni a beltérbe:
Van két pici kesztyűtartónk, az egyik légkondis. És itt tulajdonképp befejeztük a zárható rekeszkék felsorolását. Kesztyűnél több sehova nem fér be. Az oldalzsebek mélyen nyitottak, semmi érdekeset nem szabad bennük hagyni. Egy-egy gatyagumi támasztja meg a térképet vagy bármilyen A/4-es papírkánkat az ajtóban. Üdítőtartó van 1.5 literig, vagy a középkonzol alatt dobozosnak való. A szivargyújtó a kézifék mellé került, ami egy GPS elhelyezésénél meglehetős makramétudást igényel, hogy úgy tekerjük a kanócot, hogy se´ a vezetésben, sem pedig a rádiókezelésben ne okozzon gondot, az utasunk is tudjon mozogni. Ugyanitt a "kardánalagúton" van a hifi külső bemenete is.
A vezetőoldali szék némi ügyeskedéssel egy ferde emelőpályán beállítható úgy, hogy a 188 centimmel ne szorítson nagyon a középkonzol kontra ajtófogantyú kaloda, de hosszú távon a jobb térdemnek kényelmetlen a konzol-műanyag. (Puhább anyagok csak a kormányoszloptól a műszeregység tetejéig vannak, de vannak.) Szintén izgalmas, hogy a könyöklő alacsonyan, az ablak alatti perem pedig magasan van a kéz pihentetéséhez...
A kilátás az autóból korlátozott. Az autó alaprajza hátul szinte téglalap, így haszonjárműves hátsó holttérrel számolhatunk. Ezzel semmi baj nem lenne, ha ugye lehetne 1m-nél szélesebb bármit bepakolni....
Elöl a tetőlemez repülőgépesen előrenyúlik. Ez része a dizájnnak, ám a lámpánál jó, ha mindig legalább harmadikok vagyunk, hogy fellássunk legalább a zöldig, ha magasabbra nem is... :)
Motor:
Igazi dízel VW 3 hengeres "járáskultúra". A legtöbb tartományban gázadásra horkant, mint a harapósló, ám menettulajdonságai ahhoz nem hasonlíthatók. Nyilván az 1,4PDTDI jobban teljesít a Pólóban, ahová való.
A PD-s agyonintegrált egységek nagy előnye, hogy 200.000km előtt el kell passzolni a gépet, mert utána egy vagyon a javítás. Cserébe viszont tilos bele biodieselt tankolni, ezt a tanksapka is hirdeti. Környezettudatos dízelfejlesztés ugye.... Valahogy frankhonban ez is jobban megy....
A motor egyébként méreteihez képest jól teljesít, az autó megfelelően dinamikusan mozog..... üresen. Szaladgálósnak, beszerzősnek jó lehet Praktik verzióban (feltéve ugye ismét, hogy a méretkorlátok nem zavarnak a hátulról, áruval történő behatolásánál Csak összehasonlításképp: egy Ignis bizony könnyebben pakolható).
Tartós országúti menetben igen baráti a fogyasztás, városban azonban egyből felmegy 5-ről 7-re. Csodák nincsenek, csak fizika :)) Autópályán már kicsit iszákosabb a gép, 6,5 környéke tartható illedelmes vezetéssel.
Akit nem zavar az autóhoz való alkalmazkodás, meg tud tanulni együttélni a dologgal. Ilyen motort nem szabad gyilkolni.
A váltó kissé darabos, néha be is csúszik az első és a középső sík közé recsegni, de ilyet német váltóra nem mondunk :))
A fékek jók (leszámítva a hátsó dobok hangját reggelenként), a batárnagy papucsok szerintem nem érvényesülnek fizikailag, de jól mutatnak.
Nézzük, mit sikerült a franciáknak tulajdonított autótervezési attitűdből sikerrel adaptálni, ha már a praktikumot annyira nem.
Nos. 36000km-nél az autó menet közben lekapcsolta az elektromos kormányszervót. Beizmoztunk egy benzinkútra, motor ki, motor be (system reboot ugye), és szépen felállt a vindóz. Azóta nem jött elő a probléma.
A kárpit a műszerfalon olykor (főként nyáron, aktívált kondinál) gyanús zörgésnek indul, de a hőmérsélet normalizálódása után ezek a zajok többnyire eltűnnek.
A kézifék és a váltógomb ezüstre festett műanyag, mint a csájnaméd gettórobbantó magnókon. A kézifékről már elegánsan lekopott. Alatta fehér műanyag....
A kesztyűtartóban a kondiszabályzó gombja a kezemben maradt. Anélkül is működik a dolog, úgyhogy hagytam úgy...
Schöne praktik :))
A fesszabályzó semmit sem tud kezdeni az elektromos kormányszervóval, sötétben parkoláskor sajátos fényjeleket küld a fényszóró a környezetnek, ahogy libeg a feszültség a változó terhelés miatt. Rendesen gondolkodnom kellett, mi ez a morze. De lényeg, hogy nem hiba....
Ami hiba, az az, hogy szétesett a fényszóróállító mechanizmus, meg a hátsó ablakmosó bepisil az ajtóba...
Kívül is érdekes dolgok vannak. A tetőlemez előrefutó élein elhelyezett műanyag díszlécek első vége mindkét oldalon "elengedett". A csomagtartó gerinc áramvonalas záróburkolata mozog....
A WV származékokat áruló munkahelyemen korábban megfigyelt fertőzés ezt az autót is utolérte. Egy bokor ága koppant a szélvédő oldalélére (úgy hogy egyébként az oldalsó fényes műanyag díszen nyoma sincs). Ez elegendő volt a szélvédő berepedéséhez. Ez nem Skodaspecifikus, egyszerűen tele vannak feszültséggel ezek a szélvédők a cégcsoportban. Korábban 5 más autón összesen sikerült egy szévédőt fogyasztanom (Volvo), és nem egy vékony gallyal, hanem egy Kamaz alól felugró kővel...
Sajnos az autópiac megdöglött, úgyhogy ezzel a véleménnyel már nem fogom sokat rontani a gép eladhatóságát. Aki a B-oszloptól hátrébb valamit akar az autótól, vegyen Berlingo/Partner HDI-t.
Amíg a nyakamon ragad, marad. Utána szívfájdalom nélkül megy a levesbe...
És egy ellenvélemény:
Asszonykám szereti, mert könnyűek a pedálok és a kormány, a magas üléspozíció pedig jó átlátást biztosít a forgalomra, és egész szépen szól a gyári hifi.
Hát igen. Ezen nem lehet vitázni.
Hibalista
- ld. leírás
Ide hordtam szervizbe
magamhoz
Értékelése:
Másik szerelő értékelése
ahol vettem.... hagyjuk...
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (4) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 30000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 15000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | BX 19 TRD | Következő autója? | Bármi, amit homo sapiens (!) tervezett :)) |
| Ennyire szerette | (5) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (5.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan