Komfortos Űrsikló
Szöveges ítélet
2013 nyár
Az autót Szerencsen vettem, hosszas rákészülés után. Mindenképpen Xm-et szerettem volna, ennek megfelelően keresgéltem, míg végül eljutottam addig, hogy meg is nézzem az egyiket. Ismerőseim - még a kivételesen autóbuzik is - megpróbáltak lebeszélni a dologról, így természetesen belevágtam, és a Jürgen kódnévre hallgatót még magammal is cipeltem Mordorba, hogy asszisztáljon az elmebajom kiteljesedéséhez. Hozta is a formáját, mivel kénytelen volt keresztül vonatozni velem az országot, vissza mindenképpen autózni szeretett volna.
Így vettem egy Xm-et.
Az első hiba egy benzinkúton jött elő. Szerencsen. Mordor közepén, BAZ megye szívében. Kicsit poros volt a szélvédő, gondoltam mosok egyet rajta, legalább jobban lássam ha valakinek öngyilkos hajlamai támadnak, és a közel másfél tonna vas elé szeretné vetni magát. Az autó más véleményen volt erről, ő inkább kihívást szeretett volna nekem (vagy lehet, hogy a poros szélvédőt tartotta menőnek). Úgyhogy a benzinkúton a biztosíték táblával meg is történt az első ismerkedés, ám minden rendben volt, ergó a mosó motor döglött meg, remek. Meglepő módon a következő 300 km-en keresztül semmi gond nem adódott, teljes komfortban hozott el hazáig.
A teljes komfort pedig tényleg nem túlzás, nagyon kényelmes, hatalmas a hely elől és hátul is - bár hátul nem szoktam ülni. Könyöktámasz mindenhol, sok tárolórekesz mindenhol, elektromos ablakok és tükrök mindenhol, motoros plüssfotelek mindenhol. Négy nyelven kommunikáló szöveges kijelző, mely figyelmeztet az épp felmerülő hibákra, vagy a nyitott ajtókra. Pezsgővel még nem kínált, de abszolút nem fogok meglepődni, ha egyszer valahonnan előjön egy üveg Moët & Chandon.
Van benne egy utólagosan belehekkelt inverter is, ami úgy néz ki, mint egy kerti konnektor. Tulajdonképpen az is, csak nem kertben van, hanem autóban. Ezt majd szeretném eltávolíttatni, és utána rögvest defenesztrálni, mert rendkívül ronda, és még félek is tőle.
Folytatva a tényleg hasznos extrák listáját, találunk még digitális, automata klímát, hátsó hőtartó üveget (hiába nyitod ki a csomagtartót, nem engedi bejutni a meleg/hideg levegőt, attól függően, hogy épp melyiket szeretnénk jobban bent tartani), 4-es automata váltó (ZF), meg persze a híres hidropneumatikus felfüggesztés, mert az igazi Citroenben gömbök vannak. Az úthibákon csak átlebeg, kellemesen ringatózok benne, zaj se sok szűrődik be, pedig a 2.1-es dízel meglehetősen traktor hangú. Legjobban az autópálya fekszik neki, 110-es tempónál még a fordulatszám is optimális, afölött már előjön az a hang, ami a kamionoknál/halkabb vadászgépeknél szokott. Ettől függetlenül 180-at is ment már rövid időre (forgalomtól elzárt, német autópályán, természetesen), szóval kislánykorában még akár ilyen tempót is tudhatott huzamosabb időn keresztül.
A formáját is érdemes megemlíteni, szerintem csodaszép, a lekerekített alakzatokat egyáltalán nem ismerték akkoriban. Az ék alakú kaszni jól harmonizál a horpadásokkal, sérülésekkel. Nem lehetett könnyű az élete, de legalább nem féltem a parkolóban. Kapott is itt a ház mellett egy jó hosszú karcot az oldalára, így legalább nem annyira feltűnő, és bennem sem fogalmazódik meg annyira élénken az ilyenkor szinte természetes "letöröm a kezed és a hátadba állítom, te fogyatékkal élő trágyakupac" gondolat.
Egyébként nyáron keveset használtam, mert olyankor többet biciklizek. Opeles találkozón is voltam, nem akartak megverni sem, rendes csapat!
Végre sikerült eljutnom a szervizbe is. Nem vagyok az a tipikus autószerelő alkat, na. Ezt úgy is lehet érteni, hogy tökhülye vagyok az autókhoz, de azért lelkesen érdeklődöm. Persze minek vettem Xm-et, de valamiből a szerelőknek is meg kell élni, olyan szép szakma, én meg nem venném a szívemre, ha miattam halna ki. Szóval végül Várpalotára vittem, kb. 20 km-re az Xm ekkorra már természetessé váló élőhelyétől. A bejáratnál egy félbevágott Bx volt kitéve cégérnek, itt már biztos voltam benne, hogy ez csakis jó hely lehet. Az átlagos átnézésen felül kértem az ablakmosó motor cseréjét is. Végül hátsó fékbetéteket, meg az egyik stabilizátor rudat is cseréltek, meg LHM-et (az autó zöld vérét, amitől szépen hullámzik a magyar utakon). A végösszeg egy kissé húzósra sikerült, így legközelebb már nem hozzájuk vittem az autót. Szerencsére ez a legközelebb csak sokára következett.
2013 ősz
Nem okozott különösebb izgalmat az autó. Azaz csak egyszer, elhalálozott az akku. Valami névtelen alkotás volt benne, Unixos sasmadárral promózva, későbbi mérés során kiderült annyira pocsék állapotban volt, hogy az is csodálatosnak tekinthető, hogy addig beindult vele a motor. Kapott egy újat (Bosch), remélhetőleg jobb lesz.
Előjött egy apróbb hiba, a hátsó ablakemelőkhöz tartozó biztosíték rendre (kétszer) megadta magát. Ezzel majd később foglalkozni kell. Érdekesség, hogy van a hátsó ülések támlájában fűtés (1992-es autó), az kiválóan működik is - bár senki nem használja, mert én nem ülök hátul, mást meg ritkán szállítok (ismét felmerülhet a "Minek nekem ekkora autó?" kérdése).
Október végétől napi használatba került az Xm, mert kezdtem fázni a bringán. Jól is bírta a dolgot, pedig mindössze 4 km-re járok dolgozni, és a 2.1-es dízel nem éppen ilyen rövidtávon üzemel optimálisan. Néha, még ha nem is volt dolgom, elvittem egy kicsit sétálni valami környező településre, olyankor kinyújtóztathatta magát, meg az akku is töltődhetett kedvére.
Kapott azért egy olajcserét is még a tél előtt, biztos örült neki.
2013-2014 tél
Semmi érdekes nem történt. Néha jelentéktelen elektromos apróságok, de gondolom ilyen a francia humor, és tulajdonképpen direkt gyártották ilyenre az autót, hogy a tulajdonos ne unjon rá, és ne akarja eladni. Bár ez gazdaságilag egyáltalán nem indokolt, de azt sem állítom, hogy a franciák ne lennének hülyék.
Néha közölte az autó, hogy nem világít a féklámpám, ilyenkor ráléptem még kétszer a pedálra, és megjavult. Egyszer azt is közölte, hogy nem jó az ABS, egy rendszer újraindítás segített a bajon, és újra működött. Előfordult, hogy alacsony olajnyomásra hivatkozott, de ennek nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget, mert lényegében abban a pillanatban állt le a motor, tehát teljesen normális volt amit állított. Ezeken kívül kiégett egy izzóm, és nagyjából ennyi történt. Meg egy kicsit kezdtem aggódni a gumik állapota miatt. Sajnos a vásárlásnál óriási lehetőséget hagytam ki az alkudozásnál, amikor a 10 éves téli gumikat nem említettem meg. Azaz azt észrevettem, hogy téliek, de a helyzet okozta zavaromból, és az ilyenkor kibontakozó rózsaszín ködből kifolyólag nem találtam meg a DOT számot, a kellemes profilmélységet pedig megnyugtatónak éreztem. Sajnos télre már ki is repedeztek, és a bal első minden héten kellően elengedte a nyomást, így nagyon vártam már a tavaszt. Azonban mivel az idő enyhének mutatkozott, február végén megleptem a gumist és az elsők előtt cseréltettem nyárira. Szerencsére ezúttal a márciusi havazás is elmaradt, így nem volt okom aggodalomra a nyári szettel sem.
Vettem hozzá egy bontott első ülést is, mert a sofőr oldali szakadt volt. Jó volt kicserélni a hidegben, főleg, hogy még sosem csináltam ilyet, és rettegtem, hogy mikor durran el az övfeszítő patronja. Nem tett ilyet, így fel tudtam tenni a szintén bontottan vásárolt gyári dísztárcsákat, és a kesztyűtartót emelő teleszkóp is cserélve lett.
2014 tavasz
Lassan elkezdtem visszaszokni a bringázásra, viszont mindenképpen szerettem volna egy terv szerű megelőző karbantartást eszközölni az autón, így egy Xm-es ismerősöm javaslatára megkerestem egy Érdi szerelőt. Ez jó döntésnek bizonyult, valahogy így képzelek el egy igazán profi és hozzáértő szakembert. Tisztességesen átnézte az autót, és elmondta, hogy mik azok a dolgok, amik lassan cserére érettek. Mivel tőlem 45 km-re rendel, ezért külön öröm, hogy nem kell nála hagyjam az autót (nyilván, ha mondjuk újra kéne alkotni a komplett motort, ott fogná).
Az első látogatást hamarosan egy újabb követte, ekkor került bele egy jobb állapotú (bontott) bal első toronyszilent. Ez egyébként az Xm-ek egy újabb vicces pontja (az elektromosság mellett), mert ha ez elfárad, akkor kijön a motorháztetőn, hogy a friss levegőn lehessen. Persze külsőleg nem sok mindent lehet látni a fáradásból, leginkább csak akkor, amikor leveszi az ember, vagy amikor kirobbantja a géptetőt. Sokan le is szokták láncolni. Ezen kívül kapott még egy új fékcsövet is, meg két csomagtartó teleszkópot, így nem kell izmozni, hogy kinyíljon.
Idő közben arra is rájöttem, hogy a klímám sajnos nem hűt, csak sziszeg. Valójában erre már télen is rájöttem, de akkor a hűtés hiányát nem tudtam valósan felmérni, úgyhogy reménykedtem, hogy csak a kompresszorba költözött egy kígyó.
Gondolom valahol elszökik a gáz, de egyelőre ez a javítás még várat magára.
Májusban jött egy meglepetés szervizlátogatás is, ugyanis az autó egyik napról a másikra elkezdett nehezen indulni. Először csak kicsit, aztán már nagyon, kétszer kellett izzítani 25 fokban is, mire nagy nehezen beindult. Hosszas kérdezősködés és tanakodás után rájöttem, hogy az egyik üzemanyagcsövem átlátszó, és buborékok úsznak benne indítás után. Remek megfigyelő vagyok, az is lehet, hogy az akváriumokban víz van, és a halak nem a légüres tér miatt tátognak. Mindegy, ebből már én is kitaláltam, hogy valahol levegőt kap a rendszer, így már egy konkrétabb tünettel tudtam megörvendeztetni szerelőmet, akihez a harmadik nehézindítás után pánikszerűen bejelentkeztem. Levettük az üzemanyagszűrőt tartalmazó fém házat, majd kiderült, hogy bizony kilyukadt az alja, és ott kaphatott levegőt. Pedig esküdni mertünk volna rá, hogy a kényesnek mondott kézi pumpa membránja, vagy valamelyik cső lyukas, de nem. Kapott egy bontott házat, meg néhány méter új csövet, és újra szépen indult. Ha már ott voltam szerettem volna, ha kicseréljük a gázbowdent is, de sajnos kiderült, hogy nem az van kirojtosodva, hanem a váltó kickdown bowdenje. Ez felel azért, hogy padlógáz esetén visszakapcsoljon a szerkezet és legyen gyorsulás. Tulajdonképpen egy modern kori ostorcsapás a 110 ló hátán (lóbarátoknak pedig csak egy hangos, de határozott "Gyí!").
Előjött két újabb elektromos hiba is. Az egyik, hogy néha nem működik a fordulatszám mérő. De tényleg, megyek, és egyszer csak hirtelen abbahagyja a mérést. Aztán gondol egyet és feléled. Ilyenkor egyébként a szöveges kijelző is kevés információt mutat, csak az ajtók nyitását jelzi, de olyankor sem csipog (pedig amikor rendesen viselkedik, szokott olyat is). Erről kiderült, hogy az EGR-t vezérlő panel csatlakozója felel érte, néha nem jól érintkezik. Azóta megbarátkoztam vele, 50%-ban jól működik, a maradék esetben meg gondolkozom mit is kéne csinálni vele.
A másik, sokkal nagyobb gond a féklámpám nemműködése volt. Már korábban is előfordult, hogy néha hibát közölt az autó, de ez szinte mindig meg is javult magától. Aztán az egyik esős napon, amikor autóval kellett menjek dolgozni, véglegesen megadta magát. Kellemetlen volt minden egyes lassításkor ködfényzárót kapcsolni, de nem jöttek nekem, így legalább az működött. Aztán egy ráérős napon szétszedtem a fékpedált, és jó alaposan megmostam WD40-el a kapcsolót, meg is javult rögtön.
2014 nyár
Ismét előjött a fékpedál ügye, csak hogy örüljek. Szétszedtem ismét, megtisztítottam, sőt, meg is csiszoltam egy kicsit az érintkezőket, mire újra működött. Egy teljes napig. Ezután már sötétben, hátrakötött kézzel is gyorsabban szét tudtam szedni a pedált, minthogy a Williams formaegyes csapat méltán híres szerelői egy átlagos kerékcserét végrehajtanak. Itt rájöttem, hogy a kapcsolót működtető kis műanyag dudor kopott el annyira, hogy már nem mindig ér le, így már-már mesebeli állapotot idéz elő azzal, hogy hol világít a lámpa, hol nem. Ezt orvosolandó megkértem fatert, hogy ragasszon rá egy kis fémdarabot. Ez annyira jól sikerült, hogy anélkül is világított a lámpa, hogy nyomtam volna a pedált. Ez azért már mégiscsak sok automatizmus, valamit kellett csinálni a dologgal. Miután kb. 10-szer szétszedtem a pedált, hogy mindig egy keveset lecsiszoljak a fémből, sikerült teljesen elkoptatni, úgyhogy inkább rendeltem egy bontott kapcsolót. Mire ez ideért, fater újraalkotta az eredetit, immáron tökéletes 6,5 mm-esre, azóta jó. Ha mégis elromlana, legalább van tartalékom.
Ismét voltam Opeles találkozón, meg egy francia autóson is. Előbbin már megszoktak, utóbbin pedig természetesen szerettek is. Mivel már kicsit több, mint fél év eltelt az olajcsere óta, így megleptem egy új levegőszűrővel, elvégre nem egy nagy tétel, az előző meg már koszosnak tűnt.
2014 ősz
Fájó döntést hoztam: eladom az Xm-et. Nagyon szerettem, de emellett mindig ott motoszkált a fejemben, hogy mi lesz, ha egyszer valahol otthagy? Márpedig szeptembertől némileg megnőttek az autóval megtett kilométerjeim (heti kétszer Fehérvár-Pest XVI.ker.), ami szám szerint azt jelentette, hogy 440 km, plusz a munkába ingázás. Persze az Xm eredetileg az ilyen utakat élvezné csak igazán, és engem is jóleső érzéssel töltött el, amikor az M0-ás betonlapjai sem tudtak kibillenteni pihentető utazásaimból. Viszont sajnos eltelt két évtized, és nyugdíjas korú lett a francia hölgy, így arra jutottam, még most megpróbálom eladni.
Sajnos, a magyar bürokrácia útvesztői gördítettek egy kis akadályt a dolog elé. Történt ugyanis, hogy szeptember végén lejárt a műszaki vizsga érvényessége. Úgy gondoltam, rutin feladat lesz szerelőmnek felkészítenie rá. Ebben nem is csalódtam, műszakilag minden rendben volt, viszont kiderült, hogy az autó azonosítására szolgáló alvázszám sajnálatos módon lekopott. Ehhez nem árt tudni, hogy a leleményes francia mérnökök azon az állásponton voltak az Xm kitalálásakor, hogy az alvázszámot még véletlenül sem ütik az alvázra, ahová minden rendes autónak szokás. Itt a motorháztető, és a szélvédő alján lévő fémlemez találkozásához tették ezt a rövid kódot. Pont oda, ahol a motorháztető gumi szigetelése is lesimul, és a motor rezgésével az évek alatt kidörzsöli az alatta rejlő azonosítót. Nem volt hát mit tenni, be kellett jelenteni szigorított műszaki vizsgára, amit az NKH végez, a híres/hírhedt Mozaik utcában. Szerencsére nem volt gond itt sem, bár nagyjából két hetet kellett várni, és egy tekintélyes összeget legomboltak rólam, de megérte, végül a kezemben volt az új forgalmi, benne pedig az új alvázszám.
2014 tél
Az autóra még nem akadt vevő továbbra sem. Hiába, nem túl keresett a piacon egy tulajdonosával egyidős, automata, hidrós, francia járgány. Még akkor sem, ha friss műszaki van rajta. Sebaj, addig is használtam bőszen.
Decemberben éppen Pestről indultam haza, egy hideg, ködös este, amikor elszállt a fűtés. Az Xm egyik meglepő, és felettébb hasznos tulajdonsága volt, hogy mindig, még a legnagyobb hidegben is, nagyjából 1 kilométer megtétele után már kellemes meleget nyomott az utastérbe, a bent tartózkodók legnagyobb örömére. Ez most elmaradt, már rákanyarodtam az M0-ra, amikor kezdett gyanús lenni a hideg. Ferihegy magasságában még mindig csak langyos levegőt fújt, az Annahegyi pihenőnél pedig egy ősi indián módszert alkalmazva rájöttem, hogy a termosztátom elhalálozott. Ugyanis még a motorblokk is csak langyos volt. Pár napra rá ez orvosolva lett, az új termosztáttal pedig újra rendesen fűtött.
2015 január
Az új évből már nem sokat töltött nálam az autó, ugyanis január első napjaiban jelentkezett érte egy vevő, aki rögtön el is vitte a meghirdetett áron.
Visszagondolva, soha, egy percig sem bántam, hogy ezt az autót vettem meg két évvel ezelőtt. Nagyon szerettem, egy álmom vált valóra vele. De néha kellenek a racionális döntések is az életben, így elköszöntem tőle. Au revoir, Xm!
/Szolgálati közlemény: ha a Totalcar szerkesztősége valamikor új kollégát keres és valahogyan ezt a népítéletet olvassák, a fenti referencia cikk mellé szívesen mellékelek önéletrajzot, valamint akár a korábban nem túl nagy olvasótáborral rendelkező, ám annál nagyobb szorgalommal vezetett "Xm-blog" xml file-ját, melyet a blog.hu-ról mentettem ki az oldal önhatalmú megszüntetése előtt. Üdv, neodd :-) /
Hibalista
- stabilizátor rúd, első ablakmosó motor, üzemanyagszűrő háza, féklámpa kapcsoló, apróbb elektromos anomáliák, kopóalkatrészek
Ide hordtam szervizbe
Palota Citro, Várpalota - Aránylag gyorsak, de a szakértelem nem áll arányban az árral (értsd: drágák és nem kiemelkedően jók).
Értékelése: 6
Másik szerelő értékelése
Maszek szerelő, Érd - Nagyon gyors (helyben megvárhatom), precíz, igazi hozzáértő szaki, korrekt árakkal.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (6) | Évjárat | 1992 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 0 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 300000 |
| Megbízhatóság | (5) | Vezetett km | 10000 |
| Szerviztapasztalat | (3) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | Astra F 1.4 | Következő autója? | C4 1.6i |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan