Jót, jó áron (a sztori folytatódik)
Szöveges ítélet
2007. februárjában vettem, életem első motorja volt. A józan megfontolás alapján döntöttem mellette: 29 LE kezdőmotornak elég, minden elérhető forrás szerint nagyon megbízható, egyszerű a szerkezete és a hasonló technikai paraméterű motorok között a legolcsóbb. (Én akciósan vettem 900.000-ért, ugyanakkor a Suzuki legkisebb V2-es choppere a VL 1,3 millióba fáj újonnan, de még az egy hengeres GZ250 is 950.000 Ft. A többi japán gyár nem gyárt ilyen lökettérfogatú kis cirkálót. A kínaiakról később még szólok.)
Az első benyomásaim nagyon jók voltak. Én GZ-n tanultam vezetni, azt minden tekintetben verte, leszámítva az ülés kényelmét, abban a GZ jobb volt. A Hyosungok váltója állítólag csontosabb, mint a japán modelleké, én ezt nem tapasztaltam, miután összekopott, tökéletesen és vajpuhán működött, és ha az ember béna volt, álló helyzetben is ki lehetett kattogtatni üresbe.
A motorja hengerenként 4 szelepes, lég-olaj hűtéses, viszonylag egyszerű konstrukció, kenőanyag kell neki és akkor semmi baja nincs. Azt viszont gyakran, ötezer kilométerenként kell cserélni (nem egészen 10.000 Ft olajszűrő cserével és átvizsgálással). A teljesítménye elég ahhoz, hogy chopperesen mozgassa a megtankolva 180-190 kilós motort, persze nem egy powercruiser. A bejáratást óvatosan csináltam, állítólag ezt meghálálja. A blokk elég pörgős, eredetileg sport célra fejlesztették ki, ennek ellenére nem kell eszetlenül forgatni az elinduláshoz, nem hajlamos rángatásra, csak 2500 alatt jön ki a sodrából. Néha úgy éreztem, főleg autópályán, hogy jó lenne egy hatodik fokozat. Száztízzel órákig lehetett vele utazni. A gyertyacsere kissé macerás, mert az első hengernél a hűtőt kell félretolni, a hátsónál meg a tankot leszerelni. Hang alapján mindenkit meglepett, hogy csak 250-es. A fogyasztása is elviselhető, a tank 14 literes, ezzel minden gond nélkül lehet menni 400 km-t vegyes üzemben. Túrán én csak minden második tankolásnál álltam be a kúthoz.
Az üléshelyzet megfelelő, minden kézre áll. 180 cm magas vagyok, nekem olyan 150 kilométerig volt kényelmes, és kis lelkierővel kibírtam 260-280 km-t rajta egyvégtében, de akkor már nagyon jól esett megállni. Nagyon mélyen van a nyereg, így tökéletes a biztonságérzet hölgyeknek is. A hátsó ülés állítólag jó, senki nem ütötte a hátamat 10 kilométer után, hogy álljak meg.
A futómű természetesen raklap egyszerű, de jól végzi a dolgát, csak nemzetünk fővárosában értem el egyszer, hogy felüssön. Hátul a rugó-előfeszítettséget lehet állítani 5 fokozatban. Én csak 3-4-5-ben használtam. Ha leányzó ült mögöttem, az nem okozott gondot, de két férfi már sok neki, azt már komolyan megérzi. Meg hülyén is néztünk ki. A fékek is jók, az első tárcsa hajlamos a nyikorgásra kis sebességeknél, ezt féktisztítóval lehetett időlegesen kiküszöbölni. Hátul dobfék van, alapállapotban lassításra jó, de be lehet állítani úgy, hogy kis nyomásra is blokkolja a hátsó kereket.
Mintegy 10.000 km-t mentem vele, ezalatt semmi baja nem volt, egyedül a benzinszintjelző volt az, amely csak kikapcsolt világításnál volt hajlandó normális értéket mutatni. Ezt onnantól csinálta, hogy megkínáltam egy mágneses tanktáskával a motort, nem tudom, hogy volt-e összefüggés a kettő között, nagyon nem is foglalkoztatott. Sajnos szeptemberben volt vele egy balesetem, (egy autó erősebb volt), és a motor váza is megsérült, így nem lesz több túránk együtt.
A legtöbb ismerősöm azzal fárasztott, hogy nem érdemes koreai motort venni, mert sehol nincsenek a japánokhoz képest, ugyanakkor egyikük sem próbált soha koreai motort. Szerintem ideje lenne elfelejteni az előítéleteket a Hyosunggal kapcsolatban. Az utóbbi években a japánok az európai megalománia miatt nagyrészt kivonultak a 250-es chopper szegmensből, ők pedig előálltak valamivel, ami a legjobb a jelenleg kapható kínálatban, és ami fontosabb: a legjobb áron. (A kínaiakról csak annyit, hogy nagyon jókat mulatok, amikor valaki megy egy robogóval 2000 km-t, aztán üdvözült hangnemben beírja ide, hogy milyen megbízható, vagy esetleg nyilvánvalóan ugyanaz a személy ír három népítéletet, hogy a márka átlaga feljöjjön négyesre. Ugyanakkor a forgalmazók is elismerik, hogy bizony nekik kell még tíz év. Addigra ők is alázni fognak.)
Nem minden piac akkora sznob, mit az európai. Például az ausztrál sem, ahol megbecsülik a típust. Aki csak legyint, hogy oké, de „sornégyesezresben” hol vannak, nos 2008-ra ígérik a literes V2-est. Eleinte a KIA-t is kiröhögték, és most meg kell nézni a Cee’d-ről mit ír a Totalcar.
Újra száll a sasmadár!
Nos, nem hittem, hogy folytatódik a történet, de aztán mégis. Tavaly ősszel sok vonalon tájékozódtam, hogy hogyan lehetne megjavítani a motort, (még Csepelre is elvittem) de a végén vázcseréig jutottunk, meg riogattak a bürokráciával is, szóval inkább vettem egy belpiacos Hondát (amit nem bántam meg, de ez másik sztori).
Apám benne volt ezekben, együtt húzkodtuk a vasat, vezetett, mert utánfutóval nincs sok gyakorlatom, ilyenek. Akkor még nem mondott semmit, bár ha nem a motorra koncentrálok, talán elárulhatta volna a szemében felbukkanó őrült fény. Ezután alkatrésznek árultam, de ez egy chopper, nem nagyon törik a tulajok, amúgy meg megbízható, így nem tolongtak érte. Ezen a ponton érezhette úgy apám, hogy már a kótyavetye szintjén vagyunk, szóval megkérdezte, hogy ha lebonyolítja a javítást, neki adom-e. Hát perszehogy.
Felhajtott egy olyan műhelyt, ahol veterán motorokat (is) restaurálnak. A javítást fotókkal dokumentálták, így figyelemmel lehetett kísérni, ahogy kerékre állt a gép. A vázat kijavították, a futóművet belőtték, a tank horpadásait eltüntették, lefényezték az egészet, mindent összevetve elég nagy munka volt, annak ellenére, hogy motorikusan nem lett baja. Már júliusban kész lett volna, ha a szükséges gyári alkatrészek is olyan flottul megjöttek volna, mint ahogy a műhely dolgozott. Amikor először megláttam, optikuson kezdtem gondolkodni. Az egyetlen szépséghiba egy horpadás a kipufogón, ez még a jövő feldata, de lesz új dob is. A kis Hyosung simán átment a műszakin, forgalomba is helyezték. 1000 kilométer után kérték, hogy vigyük vissza némi utánállításra. Ennyit még nem tudtunk beletenni, én csak 100-at töltöttem rajta, hogy összevessem az emlékeimmel, de minden a helyén van, minden szuperál. Hiába, ő volt az első, és az első feledhetetlen. Amilyen grafomán vagyok, még hallotok róla.
Hibalista
- Benzinszintjelző óra csak kikapcsolt lámpánál mutatott valós értéket.
Ide hordtam szervizbe
Hyo szerviz, Dunaújváros.
Értékelése: 10
Másik szerelő értékelése
Kanyar mester, Csepel. Nem rajta múlt, hogy nem javíttattam meg.
Értékelése: 10
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 9800 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 3 l |
| Előző motorja? | – | Következő motorja? | Honda VRX400 |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.4/10) | ||
