Moped félmillióért...
Szöveges ítélet
Mopedet venni nem nagy dolog. Az új moped vásárlása már érdekesebb. Na de félmillió forintért venni egy új segédmotort, maga a tökéletes hülyeség! Így hát én is a hülyék táborát gyarapítom. Legalábbis az átlag ingázó ember szemével.
Csak az a bökkenő hogy nem kimondottan ingázás miatt vettem a motort. Ez kérem szerelem volt a javából! 1997-ben jelent meg az első Runner. Amikor megláttam eldöntöttem magamban, kell egy ilyen. Sok év diákmunkája végett 2004-ben vehettem meg életem szerelmét. (Bizony! Ő az első és örökre az is marad) No de nem is az a lényeg hogyan jutottam hozzá, hanem hogy milyen is a kicsike. Imádni való! Öröm vele minden egyes kilométer. Úttartása, kényelme és megbízhatósága felülmúlja a kategóriatársait. Amíg benne volt a fojtás kb 3 litert evett, de hamar rá kellett jönnöm hogy használhatatlan szegény ebben az állapotában. Kínszenvedés volt eljutni az 1000km-es szervizig ahol végre fellélegezhetett a kicsike. A márkaszerviz csapnivaló munkát végzett és az óradíja is felfoghatatlan. A Ducati szervizben sem kértek volna annyit mint ott. De hát garanciális a motor így nem volt más választásom. A kipufogó vakcsövét gusztustalanul hegesztették be, a variodekli csupa kosz és zsír volt, a végáttétel olaját ki sem cserélték.
Otthon kijavítottam a kipufogót, és megcsináltam a többi dolgot amit elmulasztottak. Azóta a motor márkaszervizt nem látott, de nem is volt rá szüksége. A fogyasztás megnőtt 3.5-4 literre, csuklótól függően. Hibátlanul működött soha nem hagyott az út szélén. 2 éves korában jött elő rajta a Runnerek egyik gyerekbetegsége. A benzincsap megadta magát. Vettem gyári újat, ami kb 2 hónapot bírt. Majd próbálkoztam ilyen-olyan utángyártottal de egyik sem bírta tovább 2 hétnél. Így nem is foglalkoztam vele többet, elfogadtam hogy ez ilyen, de galibát nem okoz mert a karbi tűszelepe rendesen teszi a dolgát. 3 éves korába tönkrement benne az akksi. Yuassa 4Ah vacak, nem voltam meglepődve. Kapott hát egy ugyanekkora felitatott elektrolitos Bannert. (Megjegyezném, ez az akksi máig tökéletes)
10000km-nél nagy szervizt akartam rajta csinálni, de nem volt rá szükség. A szokásos végáttétel olaj, légszűrő és gyertya triónál többre nem volt szüksége. A fékbetétek alig koptak meg, a tárcsáknak nemhogy válluk sem volt hanem tiszta újnak néztek ki. Mégis piszkosul haraptak a Grimeca nyergek. Variátor szíjat sem kellett cserélni, még tűréshatáron belül volt a gates szíj. Csak az volt a bibi, hogy kezdtem kinőni a motort. Éreztem hogy már nagyon lépni kéne egyet azon a bizonyos létrán fölfelé. Megfordult a fejemben hogy lecserélem egy 180as fxr-re, de nem bírtam tőle megválni. Annyira a szívemhez nőtt. Állandóan a fejemben volt a dilemma hogy de jó lenne egy maxi Runner fxr vagy vxr, meg 500as nexusra is sokat gondoltam, de valahányszor megjött az elhatározás, azonnal visszaléptem. Így aztán maradt a tuning. Szép lassan átalakítottam a hajtását. Malossi variátor, 70es Malossi öntöttvas henger, Leo Vince ZX kipuff, RMS racing főtengely, Malossi kevlár szíj és végül Malossi 20%-os végáttétel. Na meg a sallangok természetesen, de ezeket had ne kelljen leírnom. Azóta az új hengerbe belecsavartam több mint 12000km-t így már az első hónoláson és dugó cserén is túl van. A tuning után már előfordult hogy megállt alattam és tolnom kellett, de az összes ilyen eset az én szerelési hibáimból adódtak. Kb egy éve érte el a tuning a végleges állapotát a behangolással együtt és azóta a moci ugyanolyan hibamentesen fut mint gyári állapotában.
20000km-nél érett meg a gumicsere, ezt sem apróztam el. A Streetbuzz nagy robogó gumitesztjének a nyertesét kapta meg a Runci, ez pedig a Heidenau K 61-es abroncs volt. Jelentős lépés volt a gyári Vee Rubber után. Visszagondolva az egész tuningot ezzel kellett volna kezdeni. Annyira megváltozott tőle a motor viselkedése hogy szinte újra kellett tanulnom motorozni.
Máig élvezem a kis seggrakétámat. A dinamikája a jobb fajta 125ös 4t motorokéval vetekszik, de a fogyasztásról ez nem mondható el. 4.5-5 liter között eszik a 95-ösből és akármennyire gazdaságtalan, nem fogom lecserélni, mert Ő az igazi!
Befejezésként pár szó a Runnerek gyerekbetegségeiről:
A kiegyenlító tartály kupakja alatt nagy melegben szivárog a hűtővíz.
Ezt én is tapasztaltam, de még új korában lecseréltem a fagyállóját G12++ ra. Azóta egy csepp sem hagyta el a kupakot és nem is melegszik annyira a motor.
A gyári zsíros első teleszkópokat szidják mint a bokrot mert ha megragadnak javíthatatlanok. Akik értik a típust azok inkább kicserélik a T szárat a vxr szárára és az olajos lengéscsillapítóira. Nálam ilyen jellegű probléma nincs. SOHA nem egykerekeztem vagy stoppiztam vele (nem is tudok) és nem is akarok mert bunkóságnak tartom. Fura mód a teleszkópjaim így 8 év után is hibátlanul működnek és a zsír sem szivárog a szimmeringek alól. Érdekes látni, hogy ha valamit arra használunk amire való, akkor nem megy tönkre olyan hamar, mint másoknak.
A benzincsap hibája nálam is előjött, de ezt le is írtam így nem részletezem.
Az utolsó Runner betegség a lámpája. Ezt a dolgot nemigazán értettem, mert mentem már vele sokszor éjszaka és a tompítottal nagyon is jól lehet látni. ha feltolom a távolságit akkor már gebasz van, mert leveszi a tompítottat és akkor tényleg nem látni semmit. De nem kell felkapcsolni a távolságit és akkor nincs gond se!
Végeredményként, a Runner nagyon is megéri az árát annak, aki nem cserélgeti 2-3 évente a motorját. Ilyen távlatban az az 500.000ft nem is tűnik soknak. Cserébe egy megbízható olasz szépséget kapunk, egy igazi barátot, egy pizsamába öltöztetett sportmotort!
Upp!
Eljött az ősz, én kimentem Németországba dolgozni, a Runner meg alszik a garázsban. Elég sokat utazok mostanában, konkrétan 1000km-t kéthetente. Szerencsére céges autóval ami nem megy éppen rosszul. Talán pont ennek köszönhető, hogy nem vágyok a száguldozásra. Egy hétvégi guruláson a moci nyergében gubbasztva feltűnt hogy 50-el megyek. Nézem a tájat, elvagyok. De volt valami ami nagyon zavart. Mégpedig a kipufogó. Nagyon hangos. Ha odahúztam neki meg szabályosan üvöltött. Persze nem azért mert baja volt, hanem mert a sportkipufogók ilyenek. (Igen, cseréltem benne a gyapotot rendszeresen)
Egy kúthoz beállva teletankoltam és mint mindig számoltam egy fogyasztást. 4.7L 100km-en. Ekkor ütött szöget a fejemben hogy mi itt a baj.
Van egy tuningolt robogóm, amivel nem akarok repeszteni. A megoldás egyszerű volt. Vissza alakítom gyárira!
Az alkatrészeket amiket annó kiszereltem nem adtam el, hanem gondosan elcsomagoltam. Meg is lett az eredménye. Összeírtam mik fognak kelleni hozzá és megrendeltem Egü-ről. Tömítéskészlet, tűgörgő, új dugattyú (vertex 40.40), ha már költök rá akkor egy benzincsap, meg a gyári súlyú görgők (5.3g).
A főtengelycsapágyakat és a szimmeringeket megvettem helyben. Egy hétvége alatt megvolt a művelet.
Kivettem a blokkot, letisztítottam az elérhetetlen helyeken, visszatettem a gyári főtengelyt. A vízpumpám hibátlan volt így azt nem cseréltem ki. Tömítések fel, dugattyú fel, henger fel (Nem, nem felejtettem el megfúratni a gyári hengert). Visszatettem a variátort az új görgőkkel, az olajpumpát visszaállítottam a gyári szállítási mennyiséghez. A malossi kevlár szíj bent maradt mert még 17.5mm felett volt a vastagsága. A végáttételt kivettem, kipréseltem a fogaskereket, majd rá a gyárit és ment is össze némi tömítőpasztával. Önindító, bendix, kuplung, variódekli. Membránház, szívócsonk, karbi és kész is. A blokkot bebiggyesztettem a motor alá, bekötöttem a csöveket, bowdeneket vezetékeket. Kerék, kipufogó középsztender és kész is van. Majd az indítás és égtelen visítás a motorból.
Fasza! A tengőcsapágyak szarok. Fáradt voltam már így nem szedtem szét megint. 2 nap múlva néztem rá, gondoltam beindítom még egyszer mielőtt szétszedem, de a hiba eltűnt. Olyan szépen dorombolt mint egy kismacska. Hát ilyet se láttam még! Motor melegít, próbakör, karbihangolás.
Minden rendben van, újra gyári a Runner. A bejáratás hamar megvolt, problémamentesen zajlott le. Aztán egy alkalommal mikor mentem volna Hajdúnánásra, félúton elkezdett rángatni és megállt. Hamar rájöttem hogy nem kap benzint. Kidörzsölődött az a vákuumcső ami a benzincsap nyitva tartásáért felel. Bekötöztem egy darab ronggyal és hazaevickéltem. Otthon A biztonság kedvéért lecseréltem az összes gumicsövet.
Az incidens óta már gurultam vele párszor és hibátlanul teszi a dolgát. 50-ig meglepően jól húz, utána már lomhább lesz kicsit, de végül is az összes gyári 50-es motor ilyen.
26.000Km-nél járok, a fogyasztás 3.4 liter, minden más változatlan. Vagyis mégsem. Sokkal csendesebb a gyári kipufogóval. Én is jobban érzem magam a nyergében mert tudom ha rám néznek a közlekedésből vagy a járdáról, nem az jut egyből az eszükbe hogy: Na! Még egy idióta robogós, aki feltűnési viszketegségben szenved.
Ez van. Felnőttem.
A Runner is átlépett egy új életkorba, szakított a hülyegyerektuningmotorja titulussal, lassan belép a youngtimer Runnerek közé, amik eredetiségüket megőrizve hirdetik a világnak milyen is volt régen egy igazi olasz sportrobogó.
Hibalista
- Benzincsap
Ide hordtam szervizbe
A márkaszerviz egy vicc így magam viseltem gondját.
Értékelése:
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2004 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 8 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 23000 |
| Szerviztapasztalat | (1) | Átlagfogyasztás | 3 l |
| Előző motorja? | – | Következő motorja? | soha nem válok meg tőle |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.7/10) | ||
