A projekt az IHM támogatásával jöhetett létre. Írjon ítéletet! Írtam, de hogyan szerkeszthetem?

Ha az indapass elötti időkben írtam ÉS megadtam az email címet.

Az ítélet alján lévő mezőbe írja be azt az email címet, amivel egykor írta az ítéletet. Ekkor egy emailt kell kapjon a további teendőkkel.

Ha nem adtam meg emailt, vagy már nem tudom mit adtam meg, esetleg megszűnt az a cím.

Írjon a nepitelet@mail.totalcar.hu címre, ahova küldje el a probléma leírását illetve az ítélet linkjét.

Már indapassal írtam az ítéletet

Ekkor az ítélet alatt megjelenő sárga indapass boxon keresztül kell belépnie. Belépés után az ítélet alján lévő linkre kattintva szerkesztheti azt.

Motorok » Danuvia » Dv125/dmv 125 1957 (125)

Dv125/dmv 125 1957 (125) 

Az ítélet értékelése
3,5(2 db)

A dolgozó nép motorja

Szöveges ítélet

Éreztem, hogy eljött a váltás ideje, „kinőttem” a kis seregélyt, és elkezdtem komolyabban gondolkodni azon, hogy mi legyen a következő lépcsőfok. Nekem a „csúcs” egy Pannónia, de jobbnak láttam, ha ezt megelőzi valami köztes, nyolcadliteres állapot. Bár eleinte az NDK-s kortárssal már megszerzett tapasztalatok miatt a 125-ös Trophy tűnt a befutónak, de győzött a magyar motorok iránti rajongásom, és október végén már ott állt a műhelyben új szerzeményem is, szebb jövőre várva, melyben újra kék füstbe boríthatja szülőhazája útjait…
Annak ellenére, hogy ezzel érdemleges teljesítménynövekedés szinte nem történt, mégis egy magasabb lépcsőfokként tekintek a Danuviára a Simson után. Ugyan nem Pannónia, és nem is megy úgy, mint egy 125-ös Trophy, de legalább már van rendszáma… Afféle magyar narancs: „Kicsi, savanyú, de a miénk.”

Aztán jött a második, és a harmadik is. Be kellett látnom, hogy túlvállaltam magam, a kordé elkerülte a szamarat, így eladtam az elsőt, az 58 májusi DV-t, az egyetlent, amelyiknek voltak papírjai. Sohasem gondoltam, hogy egyszer emiatt válok meg egy motortól, de neki sajnos ez, és az ezt környező bonyodalmak okozták vesztét...

Az „anyavállalat” 1955-ben átadta a 125 köbcentiméteres motorok gyártását a zuglói Danuvia Szerszám és Készülék Gyárnak. 1957-ben már itt kezdték meg a DV125-ös gyártását. Ez a valóságban inkább csak a nullszériát jelenthette, a tényleges sorozatgyártás beindítása az 1958-as évre tehető. Elődeihez hasonlóan neki is „a dolgozó nép motorja” szerepet szánták. Hivatali járműként használták postások, „középvezetői” beosztású TSZ munkások, de vidéken még a rend éber őrei között is akadtak olyanok, akik Danuviával jártőröztek. Az új típus modernebb, a Pannóniákéhoz hasonló külsőt kapott. A lengőnyerget felváltotta a modernebb ülés, szélesebb, új formájú sárvédők, és nagyobb benzintank került rá, hátul lengővilla váltotta fel a bakteleszkópokat, mely módosítás magával vonta a váz hátsó traktusának megváltoztatását is. Ezek mintegy harminc kilogramm plusz terhet jelentettek a már 6 lóerőre „duzzasztott” teljesítményű (eredetileg 4,5 Le-re méretezett) D-Csepel blokknak.
Az 1957 végétől 1959 végéig gyártott korai szériát három altípusra bonthatjuk. Mindhárom altípusnak további három változata volt, így már a gyártás első két évében is mintegy kilenc „különböző” Danuvia hagyta el a gyárat.
Az első motorom 1958 májusában készült, így az első altípus második változata volt, melyek gyártása az 1958 elejétől 1958 júniusáig tartó mintegy fél éves intervallumra tehető.
Jellegzetessége a korai szoknyás első sárvédő két pálcával, a keskeny szoknyás hátsó sárvédő, a már alumínium kormányszorító, a még nem állítható korai hátsó teleszkópok, a bordázatlan láncvédő, a körbebordás henger, és a hét bordás „púpos” kerékagyak voltak. A magas ülés szürke, illetve barna huzattal is készült, az oldalburkolatok sima fedelűek voltak, bakelit dobozcsavarokkal. Ekkor még D-Csepel hátsó lámpával szerelték a DV125-öst (a féklámpás Danuviák megjelenése 1959 közepére tehető), és ezen időszak vége felé kezdték a már három vezeték-kivezetéssel ellátott motorblokköntvények gyártását is (az enyém még kétkivezetős volt).

Ami maradt, az a két 65-ös DMV, jelenleg még csak vaskupacként azonosítható. Apapírjaik nincsenek, de mindkét motor váz és motorszáma megegyezik. Feltett szándékom a kettőből egy használhatót csinálni, és újra forgalombahelyezni. Látszólag ez nehezebb, mintha a hajdani papírokkal rendelkező 58-ast akartam volna újra csatasorba állítani, de az egy "határidős munka" lett volna bizonyos külső, rajtam kívülálló okokból kifolyólag, és addig az időpontig, egyetemista lévén nem tudtam volna előteremteni a szükséges anyagi hátteret...

A 65-ös(ök) restaurálása folyt. köv...

Hibalista

- Még csak a restaurálásnál tartok

Ide hordtam szervizbe

Én javítom!

Értékelése: 10

Képek a motoromról

Fenntartási költség (10) Évjárat 1965
Kényelem (8) Használati időtartam 0 év
Teljesítmény (3) Km vásárláskor 0
Megbízhatóság (8) Vezetett km 0
Szerviztapasztalat (10) Átlagfogyasztás 2 l
Előző motorja? Következő motorja?
Ennyire szerette (10) Megérte a pénzét? nem
Verdikt (7.7/10)  
 
Ítélet értékeléséhez be kell jelentkezned.
 

Danuvia

További ítéletek (6 db)

Szűkítés: jól megírt| képes| hosszú
Cím / Modell Időpont Hossz Km Ítélet Ért.