Látványos csiga - csak elvetemülteknek
Szöveges ítélet
Mesebeli nagy fehér bajszú, bottal járó öreg bácsi fészerében láttam meg. Pár hét múlva már a garázsban állt. 78-ban tette le a bácsi. 97-ben régi benzinnel karbu tisztítás után fél percen belül beindult. Ocsmány mínium színe volt, krómok csak nyomokban. Itt-ott házilag átalakították, lett rá Komar tank, Zuk féklámpa, ablaktörlő karból barkácsolt visszapillantó. A nagyja kacatot visszabontottam róla, pár kört mentem vele, aztán évekig állt.
Egy veterán börzén kaptam a fülest, hogy létezik egy bervás szent őrült, néhai Faragó László, aki a hatvanas évek eleje óta folyamatosan és szinte egy személyben használta, tartotta életben a típust, gyűjtötte az alkatrészeket. Ővele indultam első motoros túraversenyemre, a motor azon fellelt állapotában. Aztán még számos találkozón, túrán vettünk részt. A két túrázó Bervát mindig észrevették, szeretettel fogadták az emberek.
Közben felújítottam a motorblokkot. Meglepő volt, hogy mennyire érezhető a különbség a kopott régi és a friss új henger-dugattyú ereje között. A sebességből visszaszámolva tartósan 6000 1/min fordulaton közlekedtem vele, néha 100 km-en keresztül is, amit szó nélkül bírt a gép.
Budapestről elmentem vele Dunakeszire, Fótra, Gödöllőre, Kunszentmiklósra. A minimális rugózás és a csillapítás teljes hiánya miatt hosszabb távon nem feltétlen kényelmes 100 km után mindig elkezdtem fészkelődni rajta. A lengőnyereg vas váza hosszabb távon pont mogyorótörő helyen van, érdemes kerülgetni a gödröket. Az üléshez képest alacsonyan van a kormány és magasan a pedálok. A 170 cm-mel kissé görnyedni kellett. A menet közbeni pedálozás segít kilazítani az ember elzsibbadt lábát.
A váltó sajnos csak két sebességes és elég rövid. Sík úton emiatt már 40 km/h felett pörgetni kell a motort. 30 km/h környékén 2 liter alatti a fogyasztás. 40-45 km/h táján felmegy 2-2,2 literre.
A Berva mellé a jogsi után nagyobb, kényelmesebb motor került, úgyhogy lassan porosodni kezdett, nem használtam. Utolsó tiszteletkör gyanánt egy szép meleg nyári napon elmentem vele Kékestetőre. Oda-vissza 8 óra kellett a 220 km-hez. Két óránként megálltam, fenékpihentetés és hátegyengetés céljából. A motorral semmi említésre méltó nem volt, szó nélkül bírta a strapát. Mátraházáig szépn bírta a 2. fokozatot, onnan egyesben húzattam fel a tv toronyig. Kevesebb, mint 5 liter keveréket evett meg az útra.
Aztán eladtam, ne nálam porosodjon. Vigyáztam, jó helyre került, szerető gazdához.
Hibalista
- Gyári gumiköpenyt kellett rajta cserélni 40 év után. A belső végig bírta.
- Kapott új dugót, csapszeget, fúrt hengert, felújított főtengelyt, új főtengely csapágyakat.
-
- Típushiba a spiáter alkatrészek szétesése, elkopása. Emiatt nehéz, illetve lehetetlen komplett, jó állapotú benzincsapot, karburátort, km-órát, gáz és fékmarkolatokat találni.
Ide hordtam szervizbe
Magam szereltem.
Értékelése:
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 1959 |
| Kényelem | (2) | Használati időtartam | 8 év |
| Teljesítmény | (2) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 2000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 1 l |
| Előző motorja? | – | Következő motorja? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.9/10) | ||
