Nem is tudtam, hogy ilyet akarok
Szöveges ítélet
Kis túlzással véletlenül lett Falcóm. Azóta már rájöttem, az egy nagyon szerencsés napja volt az életemnek. Némi keresgélés után arra jutottam, hogy az igényeimnek megfelelő, külsőre is tetsző és az én pénztárcámnak való olasz motorok halmazának a metszete sajnos üres. Német, angol, amerikai gyártmányok megvásárlása szóba se jöhetett, így egyetlen reális alternatívaként japánokat kezdtem nézegetni. Két-három próba után egyre jobban éreztem, hogy a sornégyes motorok steril, kicsit semmilyen világa nem nekem való. Tudom, nekik is van SV-jük meg VTR-jük, de nekem a külső elég fontos szempont volt, (szubjektív vélemény következik!) ellentétben a Suzuki és a Honda tervezőivel. Hogy a Falco szép-e, azt mindenki döntse el ízlése szerint, nekem a hátsó lámpa megszokásához három év se volt elég, viszont a többi nagyon rendben van. Na mindegy, megint nekifutottam a keresésnek, megláttam (és persze meghallottam), és azonnal tudtam, hogy „this is the beginning, of a beautiful friendship”. A megjelenése, a különlegessége, a V2-es motorja, stb., stb., szóval pont nekem találták ki.
De hogy legyen szó a motorról is: 1000 ccm, kb. 110 le, hayabusás ismerősömnek gyenge, de igazából mindenre bőven elég. V2-es elrendezés a legjobb fajtából: nagyon tud menni és gyönyörű hangja is van. 3000 alá nem érdemes engedni a fordulatot, de különösebben húzatni sincs értelme, 5500 körül érkezik a max. nyomaték. Nálam sokkal hozzáértőbb ember véleménye szerint is a fék és a futómű nagyon jó. A kényelme nekem nem tökéletes, de ez testalkattól, magasságtól és még ki tudja, mitől függ, szóval ez nem azt jelenti, hogy másnak se lesz jó. A tenyerem és a csuklóm jelez először, általában 100-150 km után, ez simán lehet akár rossz kormányfogás miatt is. A plexi pont a vállamra és a sisakomra tolja a levegőt, de ez igazából csak autópályán zavaró. Országúti sebességnél nem érezni, de 140-150 körül felerősödik annyira, hogy elkezdje csavargatni a sisakomat. Ilyen tempónál viszont nevetségesnek érezném bebújni a plexi mögé, úgyhogy marad a nyakizom-erősítés a turbulencia segítségével. De pályán úgyis nagyon ritkán megyek, úgyhogy ez nem jelent gondot. A kuplung kemény, a váltó határozottan kattan a fokozatokba, nem igazán nőknek való motor. De a teljesítményleadás kiszámítható, a hibákat elég jól tolerálja a gép, még a tükrök is gyakorlatilag holttér nélküli képet adnak , úgyhogy minimális motoros tapasztalattal és józan ésszel rendelkező embernek egyáltalán nem kell tőle félni. A fogyasztása nálam simán hat alatt marad nem pörgetve, normális vezetési stílusban, 100-110-es tempó környékén.
És persze a megkerülhetetlen kérdés: megbízható az olasz motor? Lelövöm a poént, igen, nagyon is. A rokon RSV-knél állítólag típushibának számító indítórelé cseréjével gyakorlatilag az egyetlen igazi hibalehetőséget ki lehet küszöbölni. Nálam ez a hiba időnként nehezebb hidegindítás formájában jött elő, a javítást nem érdemes húzni, mert 10e körül van a relé, és idővel úgyis csak rosszabb lesz. Ezen kívül egyszer a kuplungban nyíródott el egy csapágy, sajnos ahhoz több köze volt a tulajdonos (én) és a szerelő haverja hülyeségének, mint a motor megbízhatóságának, úgyhogy azt nem vesszük bele az értékelésbe (mármint a motoréba, a tulajdonos és a szerelő értékelését jelentősen a „pöcs” kategória felé mozdította).
Összességében egy nagyon jó vétel volt, de lehet, hogy a nagyon kevés idő, ami jut a motorozásra, lassan véget vet ennek a „beautiful friendship”-nek.
Hibalista
- indítórelé 10e ft
- kinyomócsapágy 10e ft
Ide hordtam szervizbe
Haver, aki tényleg motorszerelő
Értékelése: 10
Képek a motoromról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2004 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 30000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 8000 |
| Szerviztapasztalat | (7) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző motorja? | – | Következő motorja? | Guzzi, ha lesz egyáltalán következő |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.0/10) | ||
