Gyártják egykettesben is?
Szöveges ítélet
Életem első hosszabb ideje használt autómobilja ezen Opel Astra az 1. 2-ek hadosztájából. Mikor ez hivatalos lett nem tudtam sírjak-e, hogy legeslegeső négykerekűm eladósorba került, (ami egy vérbeli V6-os Mitsubishi volt tele jól táplált pacikkal), vagy inkább nevessek, hogy nem csavarodtam fel vele az első tanulópénz-nyelő fára. A cím nem mellesleg egy cimborám édesapjától való, aki hát –modjuk így- lelkes döbbenetében vetette fel a 10 pontos kérdést, mikor meghallotta, hogy egyegészkéttized literes M3/RS4-es gyalázó Opel Astrába száműztek (egy egyébként nem éppen demokratikus szavazás keretein belül). - Ja, hogy azt gyártják egykettesben is?! Szólt a fájdalmas kérdés, és bár a választ próbáltam kellően a város zaja felé pozícionálni, valahogy mégis kiszivárgott az a döbbenetes tény, hogy igen.
Azóta legalább kétszer fejezték be a TC televíziós sugárzását (a közlekedő társadalom nagy sajnálatára) autóm mégis Lendületlenül visz és hoz, útról útra. Akik ültek a kocsiban nagy többségében azt mondják (köztük én is), hogy az 1.2-es 16 szelepes motor nem csak háztartási keverőgépekbe való, jó az az utakra is, sőt. 75 ló erejét képes ugyanis ez a kólásflakon- méretű motor teljesíteni. Nem rossz.
A full extra tökéletesen kimerül az elektromos ablaknál (hátul kötelezően választható kurblis) és a manuális klímánál, de nagy hiányát nem éreztem egyik nem meglévő extrának sem.
Igénytelen egy pára, de kezeimben sincsenek mennyei körülmények. Tél vagy nyár, izzasztó fagy vagy szitáló eső, Ő állja a környezet megpróbáltatásait, odakint, keményen. Mert garázs nincs.
Nem különösebben dolgozhatták át a gépházat a különbféle motortípusok és felszereltségek számára, sok be nem kötött kábel és csatlakozóalj várja az oda opcionálisan szánt egységeket. Felteszem ugyanaz a hűtő hűtheti az én egyslukkos motoromat mint a 2 literes verziót, tán ezért nem ment még a motorhőmérséklet nagyon 80°C fölé. Párás, esős időben 70°C körülire is süllyedhet, ilyenkor már kezdek félni, hogy káros lesz.
Nem tudom a sportos vezetést milyen algoritmusok és statisztikák folyamatában mérik, de én ezzel a kocsival is tudom enni a gumit. A nyári szett már inkább forma-1-es slick abroncsokra emlékeztet, lassan nem úszom meg a cserét az biztos. Ez adódhat tán abból, hogy a hajtott kerék viszonylag könnyen elpörög annak ellenére is, nem csordul ki a nyomaték a motortérből és nincs is hátul nagy súly.
Az elmúlt 4 év alatt annyi rendellenességet tapasztaltam, hogy újabban 5°C alatti indításnál hallatszik az egyik ékszíj. Ez persze csak 1 másodpercig hallható, de helyrepofozandó, mert nem jó sem a szíjnak, sem a fülemnek, ha sikít.
Olajokat és sminkeszközöket nem kér, benzinből is csak minimálisat. A 7-8 literes átlagfogyasztást télen is kacagva, gázfröccsökkel produkálja. Olajat elég szervízciklusonként cserélni.
Gyanítom, hogy valamelyik nagy autóizzó-gyár tervezte az autóba a világítást, mert jóformán évente cserélek izzót a tompított fényszórók foglalatába. Nem mondom, nem világítok keveset, de inkább égjen, minthogy ne lássanak (ezt a járgányt pedig kifejezetten szeretik nem észrevenni, még akkor sem, ha kéne). Akkor is soknak ítélem az izzócserét.
A duda, na az katasztrofális helyen van. Jelezni kellő időben még talán sosem tudtam, a hülye meg még engem néz madárnak, hogy pár másodperccel később meg mit dudálok. Mert ugye a legtöbb dudálós helyzet olyankor adódik, amikor visszaváltani-kierülni-lassítani kell, ekkor meg a duda 1 négyzetcm-es nyomógombjának a keresgélése a legkisebb bajom.
Tankolás után érezhetően átcsoportosul a súlyelosztás, más íveket ír le a jármű, egy tanulmányt ez is megérne.
Mivel friss levegőre lett kárhoztatva, a nem látható elemek szépen korrodálódnak az idővel, erre a gyökkettővel való fekvőrendőrön- áthajtás a legjobb példa, ugyanis egyfajta kellemes rozsdás-robotzsarus nyikorgás szűrődik be az utastérbe. Nem szívszorongató, de picit azért fáj.
A távirányítós kulcs szerintem már minden lehetséges módon el lett pusztítva legalább egyszer, mégis működik, igaz mostanság egyre könnyebben felejt. Picit alá kellett támogatni az elemet egy kis papírtámasszal, de ez konstrukciós probléma, szerintem kötelező szériatartozék lesz ide a papírdarab. Ha felejt, könnyen lehet szinkronizálni ismét a kocsival. Plug-and-play.
Amit szeretek az a puritán egyszerűségű műszerfal. Ha megnyomok valamit érezhető a mechanikus reakció, nem valami gép küld jelet egy másiknak, hogy működtessen valamit. Az egység fényereje is szabályozható, bár max erősségen sem volt sosem zavaró és, bár fél-fényre állítva már nem lehet elolvasni semmit, jó, hogy van.
Bármi belefér. Ha kell egy amerikai tehénfarmot szállítok át vele egy másik államba, de legalábbis eddig minden mi kellett, belefért. A tetőn, vagy oldalt hozzácelluxolva, vagy a hellyel teli motortérbe gyömöszölve, esetleg átellenesen keresztbe.
A fékek kellemesen irritáló cicergéssel jelzik, ha lesoványodtak, az irritáció exponenciálisan nő a soványság mértékével.
Parkolni jól lehet vele, a hátsó ablaktörlő tökéletesen megmondja, hol az autó vége.
A törésteszt és a légzsák is biztos jó, had ne próbáljam ki.
A motor 3000 től kezd csinálni valami, 4000től gyakorlatilag húz. 150-nél visszaváltani semmi értelme, nem történik az égvilágon semmi.
A váltó hosszú utat jár be, de a könnyű kuplunggal egyszerű gyorsan és pontosan váltani. Rükibe tenni viszont sokszor csak kis fogaskerékkerregéssel együtt lehet.
170-et erőből, 180-at a kedvező környezeti hatások segítségével (hossssszú lejtőőőő) viszi, a motor itt sem nagyon melegszik. Belül nagy zaj lesz. Meg kis szél hatására nagy imbolygás.
Szeretem.
Hibalista
- ékszíj kis zaja, tompított fényszórók gyakori cseréje, mindkét (?) ülésben a háttámlabeállító szétment, a kesztyűtartó könnyen (néha kérés nélkül is) kinyílik, RDS rádió (ritkán szórakozik), a távirányító kicsit sokszor felejt, a belső visszapillantó könnyen elmozog, a felfüggesztés rugói egy idő után nyekeregnek, az ajtó erősen kattan nyitáskor. A garancia letelte után érdekes módon egyre több probléma jött elő. Azt hiszem kellően szúrósszemű vagyok, de így is csak ennyit találtam.
Ide hordtam szervizbe
3 szervízben volt, Schiller, Ivanics és Bárkány, és ismét Schiller. Mindegyik fullos. Van minden sarkon, hívnak ha menni kell, általában gyors, korrekt és kerül amibe kerül, nem éreztem, hogy bárhol át lennék vágva.
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2004 |
| Kényelem | (4) | Használati időtartam | 4 év |
| Teljesítmény | (2) | Km vásárláskor | 2000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 70000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | Bármi, ha a BMW új 335-öse kerül a négykerék meghajtás alá. |
| Ennyire szerette | (6) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (5.9/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan