Mindörökké VTEC
Szöveges ítélet
Az ember féli az időt, de az idő féli a VTi Civic-eket, mert ezek az idők végezetéig menni fognak. Kicsit másképp szól az eredeti egyiptomi mondás, de bocsássák meg nekem ezt a kis túlzást, amivel a típus megbízhatóságát szerettem volna hangsúlyozni: az ötödik generációs Civiceket ugyanis nem lehet kinyírni! A mai napig itt járkálnak köztünk és talán többen vannak, mint a 90-es években (ez persze részben a külföldről behozott példányok miatt van).
Ez a VTi-kre is igaz. Emlékszem, mikor megjelent mindenki azt mondta róla (főleg a konkurens gyártók), hogy 100 lóerős literteljesítményű szívómotor egyszerűen nem lehet életképes, 50ekm-nél majd beáll, mint a gerely. Nos erre olyannyira rácáfolt, hogy még 300 ezernél sem kell hozzányúlni a motorhoz.
Talán a Honda leginkább eltalált konstrukciói a B16 motorok. Rövid löketűek, (furat x löket: 81,0 x 77,4mm) emiatt még nagy fordulaton is viszonylag kicsi a dugattyúsebesség. Viszont a leszabályozási fordulat környékén másodpercenként közel 70db munkaütem zajlik le minden hengerben, ezért lehet indokolt az olajfúvókás dugattyúhűtés. Az 1.6-os motor 160LE-t ad le 7600-as fordulaton és 8250-ig engedi forgatni az elektronika. Mint egy versenymotor. Csakhogy ez a műszer egyszerre takarékos és vadállat. Pontosabban nem egyszerre, mert egyazon időpillanatban csak az egyik énjét képes mutatni. A két én közt nincs átmenet, pengeéles váltás van (ezt hívják VTEC váltásnak). A vezérműtengelyeken itt több bütyök van, mint azt más motoroknál megszokhattuk, hengerenként 2x3db. 5600rpm alatt a kisebb nyitású bütykök lökdösik a szelepeket, fölötte pedig a nagy nyitásúak. Ezáltal mind a szelepemelés mértékét, mind a nyitva tartás idejét változtatja a rendszer a szívó- és a kipufogóoldalon egyaránt (tehát ne tévesszük össze a VVTi-vel, meg VANOS-szal, stb.. amik fokolják a vezérműtengelyeket). Így kis fordulaton egy barátságos, rugalmas ám szerény étvágyú, magas fordulaton viszont egy idegbeteg versenymotor lesz belőle. Ordít, hörög, nyerít, dühöng, vágtat, habzik a szája, vérben forog a szeme. Ha élőlény lenne, nyomban agyonlőném az ilyet, mondván hogy veszett. Mert ahogy ott megy és szól az valami ördögi. Saját képére formálja a sofőrjét és az előbb említett viselkedést pepitába átragasztja rá. Még a legnagyobb pókerarc sem képes kendőzni az érzelmeit, a „Húb@zmeg” a minimál reakció.
Tévedés ne essék, a motor az alsó fordulatszám-tartományban se buta. Mindig elemében van és nagyon él. A gázpedál legkisebb mozdulására is azonnal reagál és igen meggyőzően gyorsul. Ha mindig elváltanánk 5600rpm-nél (megfosztva magunkat az orgazmustól), akkor is minden hasonló kategóriás autót odaverne. Ha tovább forgatjuk, akkor pedig kíméletlenül alázunk.
A kulturált gyorsítást hírből sem ismeri. El lehet felejteni, hogy a lámpánál majd úgy gyorsulunk le valakit, hogy az ne tűnjön versenynek. Ez az autó ha gyorsul, akkor hangorkán tölti be az egész utcát. Konkrétan akkorát ordít, hogy akinek versenyezni volt kedve is elmenekül.
Gyárilag 15,7s alatt futja a negyed mérföldet ~145km/h célvonali sebességgel és ezt ma sem kihívás teljesíteni. Végsebessége nem tudom mennyi. 214km/h-t biztosan tud, (ezúton is köszönöm a hiteles evidenciát a Vas Megyei RFK-nak), ilyenkor a km-óra már a 230-as jelzésnél jár. Kalibrált sebességmérővel mért 0-100km/h gyorsulása 7,5s. Mindez egy 1.6 literes szívómotorral, több mint 20 éves technikával.
Az autó a motortéren kívül is szenzációs. Kettős keresztlengőkaros futóműve (autókatalógus fanoknak KKL,RT,ST elöl-hátul) igazi kanyarvadásszá teszi az autót. Rövid áttételezésű, pontos váltója van, ötletes a beltér kialakítása, jó a felszereltsége és az üléshelyzet még 190cm magassággal is megfelelő. A négyajtós kivitel szigorúan négyszemélyes, hátul középen nincs is ülés, csak egy könyöklő. A hátsó üléstámla fix, csak egy kis ajtó van rajta, amin keresztül a sört ki tudjuk venni a csomagtartóból.
Csajozásra legalább annyira alkalmas, mint egy hasonló korú Suzuki Swift, jobban nemigen. Ez nem az az autó, aminek láttán a csajok többet néznek ki az emberből mint amennyi valójában. A nők szemében ez csak egy huszonéves rom, nem látják benne az értéket és nem képesek átérezni a rajongást.
Pasizásra annál inkább megteszi. Az asszony imád vele járni, mert egyrészt jól megy, másrészt a férfi társadalom igen kifejezően áll az olyan hölgyekhez, akik régi, ám kitűnő állapotban levő autóval közlekednek. Ez annyit jelent hogy dudálnak neki, villognak, rámosolyognak, átkiabálnak, sőt képesek randira hívni egy piros lámpás várakozásnál. Emiatt nem is szívesen adom neki oda a járgányt. A másik félelmem, hogy felakad vele valahol, a harmadik pedig hogy belehajt a kátyúkba.
Mégis kinek való ez az autó és kinek nem?
Annak nem, aki
• inkább a Bartókot hallgatja a motorhang helyett
• lusta böködni a váltókart
• dízel, turbódízel karakterisztikát szereti
• eszközként használja csajozáshoz
Annak igen, aki
• a fenti csoportba nem tartozik bele
• a sebesség megszállottja. Ezzel az autóval nem is kell gyorsan menni ahhoz, hogy érezzük a sebességet. 60-as tempónál sem érezni úgy, hogy „b+, ettől gyalog is jobban haladok”. 200-nál meg már olyan, mintha fénysebességgel haladnánk.
• A és B pont közt nem a legrövidebb, hanem a legizgalmasabb utat keresi
• olyan autót keres, ami nem eszi le a haját, ha nem nyomja neki.
Sokak szerint a Honda motorok nyomatékszegények. E kijelentés igazságtartalma nagyban függ attól, hogy milyen ligában játszatjuk a VTi-t. Ha a többi egyhatos közt nézzük, hát azoknál jóval nyomatékosabb. Viszont ha a menetteljesítményei alapján kategorizáljuk be, akkor bizony tényleg nem nyomatékos. Legalábbis nem annyira, mint a 2,5...3 liter lökettérfogatúak.
Azok az autók, amik hasonló menetteljesítménnyel bírnak, jobbára akkora lökettérfogatúak. Azokkal nem lehet eljárni 10l alatt sehogy. Ez a Honda 7 litert eszik, ha nincs forszírozva. Egyszer 6,8 literes átlagfogyasztást értem el vele, de a benzinkútnál keserédes érzéseim támadtak. Egy részről örültem neki, hogy milyen kis jól nevelt, takarékos autó tud lenni, másrészről bűntudatom volt, hogy 600km-en keresztül olyan használatra kényszerítettem az autót (de itt leginkább magamat kellett megerőszakolnom) ami nem illendő. Ezen 600km alatt a következő dolgok történtek velem:
• úgy közlekedtem, hogy az még 60 évesen is szégyen lenne. Semmi durvulás, kevés fék, sok gurulás, lassú haladás.
• Több ráncom és ősz hajszálam keletkezett e kis idő alatt, mint az ezt megelőző 33 életévemben
• Mentális zavartság jeleit véltem felfedezni magamon
• A boltban azt vettem észre, hogy megnőtt az érdeklődésem a mamuszok és kalapok iránt
• Tudat alatt átprogramoztam a rádiót, az első két helyre beraktam a Bartókot meg a Kossuth-ot
Ebből elég volt! A következő tankolásnál számolt átlagfogyasztásom már 8,5 liter volt. Ez a normális. Hogy az ijedtség tette, vagy az öregedéstől való félelem azt nem tudom biztosan. De bepótoltam a kimaradt élményeket és köszönhetően a „rendeltetésszerű” használatnak elmúlt a dadogásom és a szemhéjremegésem, az arcomon az öregségi ráncokat nevető ráncok váltották fel. Visszafiatalodtam.
Ugyan ritkán használjuk a felső tartományban a motort, mégis ha szóba kerül a típus ez az első dolog amiről beszélünk. Mintha mindig így járnánk vele. Ez a vezérlési állapot sokunkat húzott már ki depresszióból, levertségből. Szerelmi bánat? Fejfájás? Munkahelyi stressz? Magánéleti válság? Az ilyen jellegű problémákra a legjobb orvosság napi egy-két VTEC váltás. Valójában nincs is olyan probléma, amit VTEC terápiával ne lehetne kezelni. Ez amolyan Jolly Joker módszer, mint a körbepörgőrúgás Chuck Norrisnál. És hogy a klasszikusoknál maradjunk: minden VTEC váltás nélkül eltelt nap az életünkben elvesztegetett idő.
A DOHC VTEC vezérlés nem ebben az autóban mutatkozott be, még csak nem is ebben a legizgalmasabb a karakterisztikája, de tény hogy az 5gen Civicek miatt híresült el a VTEC-kick. Hiába, a VTi Civicet ez az énje kultusszá emelte és reméljük még sok generációnak képes lesz megmutatni, hogy miért. S ha mégis úgy alakul, hogy a piramisok túlélik az autót, emlékeinkben akkor is élni fog a VTi.
Hibalista
- Sok pénzt költöttem rá, de ez nem látszik rajta, mert mindig korát meghazudtolóan szép állapotban volt. Gyanítom, hogy igazából semmit se kellett volna rajta kicserélni. De mivel ez a mező is kitöltésköteles, íme: - - Kopó alkatrészek - Szilentek - Akkumulátor - Fényszóró izzók - Hátsó kerékívek - - Talán kerül még majd ide valami, mert nem áll szándékomban megválni a járgánytól.
Ide hordtam szervizbe
Tibi
Értékelése: 10
Másik szerelő értékelése
Zsigabá
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 1992 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 4 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 215000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 50000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | Civic EG4 | Következő autója? | Valami Japán RWD |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan